Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 77. szám

706 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 77. szám. a felek előtt szóban kijelenti. A megtagadásról csak a felek kifejezett kérelmére köteles indokolással ellátott írásbeli határozatot hozni. (2) A házasuló felek a külképviseleti hatóság vezetőjének — házasságkötési eljárás során hozott — határozata ellen a belügyminiszterhez folyamodhatnak. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 3 hónapon belül kell az eljáró külképviseleti hatóság, illetve — amennyiben a házasulandó felek időközben Magyarországra viszszatérnek — a budapesti V. kerületi tanács' végrehajtó bizottsága útján előterjeszteni. 5. §. (1) A házasságkötések anyakönyvi bejegyzéséről egy példányban illetékmentes anyakönyvi kivonatot kell kiadni. Az illetékmentes példányon felül kiadott minden további kivonat illeték alá esik. (2) A külképviseleti hatóságok vezetői által eszközölt házasságkötések anyakönyvi bejegyzéséről — a belföldi nyilvántartás alapján — a budapesti V. kerületi anyakönyvvezető is állíthat ki illetékköteles anyakönyvi kivonatot. 6. §. A magyar külképviseleti hatóság előtt kötött házasság bírói felbontásának tényét az eljáró külképviseleti hatóság által vezetett anyakönyvbe, illetőleg a budapesti V. kerületi házassági anyakönyvbe be kell jegyezni. 7- §• A külképviseleti hatóságok jelen rendeletben körülírt működése felett a felügyeletet a belügyminiszter — a külügyminiszterrel együttműködve — gyakorolja. 8. §. A jelen rendelet 1959. január hó 1-én lép hatályba. Földes László s. k., Sebes István s. k., a belügyminiszter külügyminiszterelső helyettese. helyettes. A belkereskedelmi miniszter 11/1958. (X. 1.) Bk. M—A. H. számú rendelete a téli alma és a vöröshagyma magánkereskedői áráról. A 10/1957. (II. 24.) Korm. számú rendelet 6 §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem. 1. §• Magánkereskedők az általuk forgalombahozott téli almát és vöröshagymát legfeljebb az állami és szövetkezeti kereskedelemben érvényes fogyasztói árakon kötelesek árusítani. 2. §• A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Sebes Sándor s. k., a belkereskedelmi miniszter első helyettese. Vegyes rendelkezések A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÁLLASFOGLALÁSA. Lakásügyi kérdések. a) A fegyveres testület csuk akkor tarthat igényt a 30:1958. (IV: 15.) Korm .sz. rendelet 2. §-ában említett, személyi tulajdonban levő lakásra, ha azt a megüresedéskor a fegyveres testület hivatásos állományú tisztje, vagy tiszthelyettese lakta. A 3'0/19'5Q (IV. 15.) Korm. sz. rendelet 2. §-a úgy rendelkezik, hogy a rendelet hatálybalépése — 1956. április 15 .napja — után megüresedő, személyi tulajdonban levő, tanácsi -endelkezés alatt álló lakás és az 1953. április 1. napja előtt épült személyi tulajdoniban levő szabadrendelkezésű lakás tulajdonosa 1959. évi december hó 31. napjáig nem gyakorolhatja a beköltözési jogát, ha a lakás bérlője a fegyveres testület hivatásos állományú tisztje, vagy tiszthelyettese volt és a lakásra a fegyveres testület hivatásos állományába tartozó másik tiszt vagy tiszthelyettes részére továbbra is igényt tart. E rendelkezésből egyes szervek azt a téves következtetést vonták le, hogy az említett körbe tartozó lakások felett a fegyveres testület rendelkezik akkor is, ha annak bérlője bármikor a fegyveres testület tagja volt, függetlenül attól, hogy a megüresedéskor tagja volt-e a bérlő a fegyveres testületnek. A hivatkozott rendelkezés törvényes értelmezése a következő: A fegyveres testület csak akkor tarthat igényt a személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló, valamint az 1953. április 1. napja előtt épült, szabadrendelkezésű lakásra, ha a) a lakás 195'8. április 15. napja után üresedett meg, b) a lakás (társbérleti lakrész) bérlője (társbérlője) a fegyveres testület (néphadsereg, Belügyminisztérium határőrség) hivatásos tisztje vagy tiszthelyettese volt a megüresedéskor, c) a lakásban (társbérleti lakrészben) ugyanazon fegyveres testület másik hivatásos tisztje, vagy tiszthelyettese részére kíván elhelyezést biztosítani. Nem tarthat igényt tehát a fegyveres testület a megüresedő lakásra akkor, ha abban valamikor hivatásos tiszt, vagy tiszthelyettes lakott ugyan, ez azonban később elköltözött és a lakást később polgári személynek utalták ki, de akkor sem, ha a hivatásos tisztet (tiszthelyettest) időközben leszerelték, és az elköltözése alkalmával már polgári személy volt. Természetesen nem vonatkozik a rendelet' arra az esetre sem, amikor az elköltöző tiszt (tiszthelyettes) nem bérlői (társbérlői), hanem albérlői minőságben vagy családtagként stb. lakott a lakásban. Nem vonatkozik továbbá a rendelet azokra az esetekre sem, amikor a megüresedő, személyi tulajdonban levő tanácsi rendelkezés alatt álló lakás a fegyveres testület szolgálati lakása. Az ilyen lakásokkal a fegyveres testület a szolgálati lakásokra vonatkozó szabályok szeriint rendelkezik.