Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 73. szám

654 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 73. szám. 38. Azokban a gazdaságokban, amelyekben az itatásos borjúnevelés feltételei (a tej csírátlanítása, lehűtése, elegendő számú itatóedény, kanna, azck tisztántartása, kellő számú és képzett gondozó) biztosítottak, az újszülött borjút a föcstejjel való ellátása után anyjától el kell különíteni és a borjúnevelőbe kell helyezni. A borjúnevelőben a borjakat csak brucellózis- és gümőkórmentes tehenek nyers tejével, vagy e betegséggel fertőzött tehenek felforralással csírátlanított tejével szabad itatni. Azokban a gazdaságokban, amelyekben az itatásos borjúnevelés feltételei még nincsenek biztosítva, a borjakat anyjuk alatt kell felnevelni. Ilyen esetben is gondoskodni kell azonban arról, hogy a borjak tartási helyének és az istállónak lehetőleg ne legyen közös légtere. 39. Azokban a gazdaságokban, amelyekben a növendékállatokat elkülönítve nevelik, a borjakat első ízben 1—2 hónapos korukban és azután közvetlenül a növendékistállóba való áthelyezésük előtt kell tuberkulinozni. A növendékistállóba csak a tuberkulinos bőrpróbára negatív eredményt adó állatokat szabad áthelyezni. Ezeket az állatokat új tartási helyükön 45—45 napi időközzel két ízben újból kell tuberkulinozni, első ízben legkorábban ott-tartásuk 45. napján. Ezt követően a növendékállatokat félévenként kell tuberkulinozni. A tuberkulinra reagáló borjakat az állománytól azonnal el kell különíteni és vagy vágóhidra kell irányítani, vagy hízóba kell fogni. Az ilyen gazdaságokban a növendékállatok a gazdaság felnőtt állataival nem érintkezhetnek, s részükre külön.legelőt is kell biztosítani. Azokban a gazdaságokban, amelyekben a növendékállatok elkülönített felnevelése nem biztosítható, de a felnőtt szarvasmarhaállomány gümőkórmentes, vagy mentesítés alatt áll, a borjakat háromszor, első ízben 2 hónapos korukban, majd közvetlenül elválasztásuk után, végül az attól számított 45. napon kell tuberkulinozni. Később a növendékállatok vizsgálatát a felnőtt állomány vizsgálatával egy időben kell végrehajtani. Az ilyen gazdaságokból a tuberkulinpróbára reagáló növendékállatokat ugyancsak el kell különíteni és hízóba kell állítani, vagy vágóhídra kell irányítani. A tuberkulinra reagáló növendékállatok ideiglenes bélyeggel megjelölhetők. XII. A gümőkórral fertőzött gazdaságokra vonatkozó rendszabályok. 40. Gümőkórral fertőzött gazdaságban a szarvasmarhaállomány gümőkóros fertőzöttsége mértékének megállapítása céljából a 12 hónaposnál idősebb, tuberkulinra nem reagáló állatokat évenként kell tuberkulinozni s mind a fertőzött, mind a tuberkulinra nem reagáló állatokat legalább negyedévenként klinikai vizsgálat alá kell vonni. Az ilyen gazdaságba általában csak gümőkórral fertőzött szarvasmarhát szabad bevinni. A gazdaságba gümőkórmentes vagy tuberkulinar nem reagáló szarvasmarha — a megyei mezőgazdasági osztály engedélyével — vihető be. 41. Gümőkórral fertőzött olyan gazdaságból, amelyben a szarvasmarhaállomány fertőzöttsége 40 százaléknál alacsonyabb, továbbtartás céljára mentesítés alatt álló gazdaságba vagy egyéni szarvasmarhatartó gümőkórmentes udvarába olyan legfeljebb négyéves szarvasmarha szállít-* ható, amely korábban is csak fertőzésre gyanús volt. Abban az esetben, ha az ilyen szarvasmarhát, a gazdaságban történt megvizsgálása után, a gümő-j kóros környezettől haladéktalanul elkülönítik és az elkülönítés ideje alatt 45—45 napi időközzel két ízben újból klinikai vizsgálatnak, továbbá tuberkulinos bőrpróbának vetik alá — első ízben legkorábban az elkülönítőben való tartásának 45. napján — és a vizsgálat eredménye kedvező, az állat gümőkórmentesként kerülhet elszállításra* Abban az esetben pedig, ha a szarvasmarha el-* különítése az elszállítás előtt nem történt meg* az állat marhalevelén fel kell tüntetni, hogy az állat fertőzött környezetből származik. Az ilyen állatot új tartási helyén addig kell elkülöníteni^ amíg annak 45—45 napi időközzel két ízben —* első ízben legkorábban ott tartásának 45. nap-* ján — való klinikai vizsgálata és tuberkulinozása meg nem történt, feltéve, hogy a vizsgálat ered-* ménye kedvező. 4?. Gümőkórral fertőzött olyan gazdaságból, amelyben a felnőtt szarvasmarhaállomány gümőkóros fertőzöttségének a mértéke eléri vagy meghaladja a 40 százalékot, továbbtartás céljára csak gümőkórral fertőzött gazdaságba szabad felnőtt szarvasmarhát szállítani. Az ilyen gazdaságból, ha a növendékállatok gümőkórmentes felnevelése biztosított, a tuberkulinra nem reagáló növendékmarha, mint gömő-* kórtól mentes szállítható el. Ha az ilyen gazda-* ságban a növendékállatok gümőkórmentes félne-* velése nem biztosított, onnan gümőkórmentesként az a növendékmarha szállítható el, amellyel a 41 $ pontban foglaltak szerint járnak el. 43. Olyan gazdaságban, amelyben a felnőtt szarvasmarhaállomány fertőzöttségének a mér-* téke eléri vagy meghaladja a 40 százalékot, a tu-* berkulinra nem reagáló felnőtt állatokból gümőkórmentes állományt kialakítani nem szabad. Ezért az ilyen gazdaságban csak a gümőkórmentesen felnevelt növendékállatokból szabad gümőkórmentes felnőtt állományt kialakítani. Az ilyen gazdaság gümőkórtól való mentesítése csak a fertőzött szarvasmarhaállománynak gümőkór-* mentes állománnyal való kicserélése útján történ-* hetik. A mentesítést a gazdaság közvetlen irá-* nyitó szervének, illetőleg a termelőszövetkezetnek a kérelme alapján a megyei mezőgazdasági osztály javaslatára a földművelésügyi min'czter engedélyezi. A gümőkórral fertőzött szarvasmarhaállomány'nak gümőkórmentes állományra való kicserélése esetén, a fertőzött állomány egyedeit hasznosításuk szerint tenyészállatokra, vágóállat