Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 70. szám

70. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 631 13. A vízügyi igazgatósághoz beérkező befizetési lap j.Értesités" szelvényének alsó része a vízügyi igazgatóságnál marad mint a Vízügyi Alap könyvelési bizonylata, felső részét pedig a vízügyi igazgatóság, összegszerű összesítő jegyzék csatolásával, a kijelölt tanácsi dolgozónak küldi meg, aki ennek alapján a befizetést az érdekeltségi kimutatás 9. hasábjába a befizetőnél haladéktalanul bejegyezni tartozik. 14. Ha a vízügyi igazgatóság az érdekelt részére részletfizetést engedélyez, az érdekeltet megfelelő számú befizetési lappal ellátja és az engedély másolatát a kijelölt tanácsi dolgozónak megküldi, aki az engedélyt az érdekeltségi kimutatás „Jegyzet" rovatába bejegyezni és a részletfizetési kedvezmény feltételeinek megtartását ellenőrizni köteles. 15. A kijelölt tanácsi dolgozó azokról az érdekeltekről, akik a jogerősen megállapított hozzájárulást az esedékesség időpontjáig nem fizették be, vagy a részletfizetési kedvezményt nem tartották be, községenként (városcnként) hátraléki kimutatásokat (Pü. 2302 rakt. sz. „Hátralékosok jegyzéke" elnevezésű nyomtatvány) köteles 2 példányban kiállítani és azokat havonként — az U. 13. pontjában szabályozott behajtási eljárás céljára — a vízügyi igazgatóságnak megküldeni. A hátraléki kimutatás kiállítását, valamint a kiállítás időpontját a kijelölt tanácsi dolgozónak az érdekeltségi kimutatás „Jegyzet" rovatába be kell jegyeznie. 16. A hozzájárulások beszedésének helyes ellátása érdekében a kijelölt tanácsi dolgozó az érdekeltségi kimutatást havonta tételesen átvizsgálni és a hátralékok behajtása iránt a fentiekben körülírt intézkedéseket megtenni köteles. A hátraléki' kimutatással behajtásra már átadott tételeket újabb hátraléki kimutatásba felvenni, vagy ezekről új hátraléki kimutatást kiállítani nem szabad. Ha azonban a befizetésről, vagy a behajtási eljárás eredménytelenségéről értesítés 6 hónapig nem érkezik, a kijelölt tanácsi dolgozó sürgetést kiállítani, ennek megtörténtét az érdekeltségi kimutatás „Jegyzet" rovatába feltüntetni és a sürgetést a vízügyi igazgatósághoz eljuttatni köteles. A vízügyi igazgatóság a sürgetést ahhoz a községi (városi) tanács vb.-hoz továbbítja, amely a hátraléki kimutatást behajtásra megkapta. 17. A visszaérkezett hátraléki kimutatás, illetőleg a behajtás eredménytelenségére vonatkozó értesítés alapján a további intézkedések (kutatás, törlés stb.) megtétele a vízügyi igazgatóság hatáskörébe tartozik. 18. Ha a Vízügyi Alap számlájára a befizetés nem négyrészes befizetési lap felhasználásával történik, a befizetés adatait a vízügyi igazgatóság a kijelölt tanácsi dolgozóval külön értesítésben, vagy jegyzékben köteles közölni. Ugyancsak a vízügyi igazgatóság feladata a megfelelő adatok közlése nélkül beérkezett befizetésekkel kapcsolatos levelezés, kutatás stb. 19. A vízügyi igazgatóság az U. 3. pontja szerinti különdíj ázást az érdekeltségi kimutatás elkészítése után, az U. 12/a. pontja szerinti különdíjazást pedig negyedévenkint fizeti a kijelölt tanácsi dolgozó részére. 20. A kijelölt tanácsi dolgozó a jelen utasítás szerinti munkáját kizárólag hivatalos munkaidején kívül végezheti. Munkájának ellátásáért — ideértve a határidők megtartásiát is — fegyelmi felelősséggel, a mulasztásával, vagy szabálytalan eljárásával az államnak okozott kárért pedig anyagi felelősséggel is tartozik. Vegyes rendelkezések A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásai.* 656. szám. Az 1957:IV. tv. 1. § (5) bekezdése világosan meghatározza, hogy az államigazgatási eljárásban ki lehet ügyfél. E szerint ügyfél az a személy, jogi személy, állami szerv, társadalmi, vagy gazdasági szervezet, amelynek jogát, jogos érdekét, vagy jogi helyzetét az eljárás tárgyát képező ügy érinti. Ez a rendelkezés egyben azt is meghatározza, hegy az idézett törvény VI. fejezetében foglaltak szerint az államigazgatási határozat bíróság előtti megtámadására ki jogosult. 657. szám. Az államigazgatási határozat bíróság előtti megtámadásának jogát nem érinti az, hogy az államigazgatási határozatnak a perlő fél részére való kézbesítése valamilyen okból elmaradt. A bírói út azonban ez esetben is csak akkor vehető igénybe, ha valamelyik érdekelt jogorvoslata folytán a fellebbezés jogát kimerítették. Ha a fellebbezés jogát nem merítették ki, a jogaiban sártett íél a határozat kézbesítését kérheti, a fellebbezési határidő a határozat kézbesítésével kezdődik s csak ezt követően kerülhet sor a határozat bíróság előtti megtámadására. 658. szám. Ha az államigazgatási szerv az elsőfokon hozott határozatát tévesen jogerősnek nyilvánítja, vagy kimondja, hogy az ellen fellebbezésnek nincs helye, továbbá ha a tél azért nem élt fellebbezéssel, mert az elsőfokú határozatban a fellebbezési jogára nem oktatták ki, az elsőfokú határozat a bíróság előtt nem támadható meg az esetben, ha a fellebbezést jogszabály nem zárja ki. Ilyen esetben a bíróság akkor jár el helyesen, ha a hozzá beadott keresetlevelet az államigazgatási szervnek megküldi azzal, hogy azt fellebbezésnek kell tekinteni s mint ilyet kell elbírálni. Ha az államigazgatási szerv fenntartja korábbi törvénysértő álláspontját és ennek következtében a fellebbezés elbírálását mellőzi, vagy a fellebbezést az említett okok valamelyike álapján elutasítja, a törvénysértés orvoslására az ügyészi óvás ad lehetőséget. 659. szám. Ha a fél az államigazgatási szervnél a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet terjesztett elő, kérelme azonban nem vezetett eredményre, a határozatot bíróság előtt nem támadhatja meg. Az államigazgatási határozat bíróság előtti megtámadásának ugyanis törvényi előfeltétele a fellebbezési jog kimerítése. A fellebbezésnek elkésettség címén történt elutasítása, illetőleg az ezzel kapcsolatos igazolási kérelem elutasítása esetén a fellebbezési jogot kimerítettnek tekinteni nem lehet, s így nincs olyan másodfokú határozat, amely a bíróság előtt megtámadható. Ha a fellebbezésnek elkésettség címén történt elutasítása, vagy az igazolási kérelem elutasítása törvénysértő volt, a törvénysértés orvoslására az 1957:IV. tv. VII. és VIII. fejezete ad lehetőséget, s ez esetben keletkezhet olyan másodfokú határozat, amely a bíróság előtt megtámadható, de ugyanígy lehetőség van arra is, hogy a törvénysértő elsőfokú határozatot államigazgatási úton változtassák meg. Vajda József s. k., vízügyi főigazgatóhelyettes. *Az állásfoglalásokban hivatkozott 1957:IV. tv-t a Tanácsok Közlönye 1957, évi 38. száma közli.