Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 1. szám

8 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1. szám. 1. §. (1) Az államhatalom és államigazgatás szervei, az állami vállalatok és intézmények, valamint az elök'ányzatos íolyószámlarendben gazdálkodó szervek (a továbbiakban: állami szervek) vagyonbiztosítási szerződést — a jelen utasításban meghatározott kivételektől eltekintve — nem köthetnek. (2) Nem tartoznak az (1) bekezdés alá az előirányzatos folyószámlarendben gazdálkodó szervek közül azok, amelyeknek a Pénzügyminisztérium engedélyt ad vagyonbiztosítási szerződés kötésére. (3) A jelen utasítás rendelkezései nem tea-jednek ki azokra a biztosítási szerződésekre, amelyeknek tárgya: a) az export-import szállítmányoknak bel- és külföldi i'itvonalakon fuvarozás közben bekövetkezhető károk esetére való biztosítása, b) a duna-tengerjáró hajók hajótestének, továbbá a Magyar Nemzeti és Szabadkikötőben tároló, valamint a folyami áruszállítás tárgyát képező tranzit áruknak a biztosítása. 2. §. Az állami költségvetés terhére kell megtéríteni a) a tűz és betörés (rablás) folytán előállott tényleges 'é& megállapítható károkat, b) a gépjárműszavatossági károkat, c) az önálló vállalati formában működő állami, tan-, kísérleti, cél- és erdőgazdaságok (a továbbiakban: gazdaságok) elemi kárait [3. § (5) bek.], ha az említett károk az állami szervek vagyontárgyaiban, illetőleg az ingatlankezelő vállalatok kezelésébe vett ingatlanokban, valamint olyan idegen vagyontárgyakban következtek be, amelyekért az állami szervek felelősséggel tartoznak. 3. §. (1) A tűzkárok közé tartoznak a villámcsapás vagy robbanás folytán keletkezett károk akkor is, ha a villám vagy robbanás nem okozott tüzet. Nem tartoznak ide azok a károk, amelyeket elektromos áram a vezetékekben vagy a készülékekben okoz, továbbá az olyan pörkölődési és kiégési károk, amelyek láng nélkül keletkeztek, Végül amelyeknek oka öngyulladás, erjedés, befülledés vagy más vegyi folyamat. A kártérítés kiterjed a vagyontárgy oltása vagy mentése folytán keletkezett károkra is, ha ezek a teendők a kár csökkentése érdekében szükségesek voltak. Kiterjed továbbá a kártérítés a bontás, romeltakarítás, állványozás, dúcolás és ideiglenes tető költségeire is. (2) Betörés (rablás) folytán keletkezett kárnak azt a kárt kell tekinteni, amelynél a tettes a vagyontárgy eltulajdonítása céljából a) a vagyontárgy elhelyezésére szolgáló helyiség bejáratát álkulccsal, vagy egyéb eszközzel, illetőleg jogellenesen birtokba vett kulccsal nyitja fel, b) erőszakosan behatol, vagy bemászik, c) rablást követ el. (3) A pénzkészlet csak az állami szerveknél az erre vonatkozó rendelkezések alapján tartható mennyiségben esik kártérítés alá és az üzem zárása után kizárólag akkor, ha elhelyezésénél a felügyeleti hatóság által előírt biztonsági rendszabályokat betartották. Kártérítés jár akkor is, ha a pénzkészletet a szállításával megbízott dolgozótól rabolják el, feltéve, hogy a biztonsági rendszabályokat megtartották. A kártérítés kiterjed a vagyontárgyakban a betöréssel (rablással) kapcsolatban keletkezett mindennemű rongálásra is. (4) Gépjárműszavatossági károk azok, amelyekért a gépjármű tulajdonosa, illetőleg üzembentartója személyek sérülése vagy halála, továbbá vagyontárgyak megrongálódása vagy megsemmisülése esetén kártérítéssel tartozik, ideértve az idegen tulajdont képező szállítmányban a jármű balesete folytán keletkezett károkat is. (5) A jelen utasítás szempontjából elemi kárnak kell tekinteni a) a Jagyliárt, amely a vetésekben kifagyás, felfagyás, őszi és tavaszi elfagyás miatt, termőgyümölcsösben és szőlőben a termőrügyet, virágot, gyümölcsöt ért fagy miatt, valamint szőlő- és faiskolákban, erdészeti csemetekertekben, szőlő anyatelepek termésében, fűztelepek' vesszőtermésében és a nem termő ültetvényekben fagy miatt következik be; szőlőiskolákban a jelen utasítás szempontjából fagykárnak csak a termelés első évében bekövetkezett károk minősülnek, b) a jégkárt, amely a lábonálló, illetőleg leszedetlen termésben, learatott és az utóéréshez szükséges ideig a termelés helyén hagyott borsóban, valamint nem termő ültetvényekben jégverés miatt állt elő, c) a vízkárt, amelyet árvíz, vagy a gazdaság termelési értékének 1%-át meghaladó összegű belvízkár okoz a vetésben, továbbá a lábonálló, illetőleg leszedetlen, valamint a learatott, illetőleg leszedett termésben, végül az egyéb forgóeszközökben. 4. §. Nem tartoznak a 2. §-ban megjelölt megtérítés alá: a) az 1000 forintot meg nem haladó tűz és betörés (rablás) folytán előállott károk, b) az eseményenként 5000 forintot meg nem haladó, továbbá összeghatárra tekintet nélkül az agrotechnikai hibák folytán bekövetkező elemi károk, c) azok a károk, amelyeknek fedezésére az 1. § (2) és (3) bekezdéseiben foglaltak értelmében biztosítási szerződés köthető, d) a közlekedés- és postaügyi miniszter főfelügyelete alatt álló vasúti vállalatok és a postaüzem összes kárai, valamint az autóközlekedési vállalatok gépjárműszavatossági kárai, e) a tanácsok felügyelete alatt álló közlekedési és fuvarozási vállalatok, valamint; a csak meghatározott állami szervek rendelkezésére álló és bizonyos fajú termékek szállítására hivatott (ún. célfuvarozó) vállalatok gépjárműszavatossági kárai.; 5. §. (1) A 2. §-ban meghatározott esetekben a kárrendezési eljárást mind a károk megállapítása, mind a kártérítések