Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 62. szám

558 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 62. szám. minisztérium az alkalmazás első három hónapjára személyenként havi 200 forint összegű támogatást nyújt. A támogatás összegét az arra igényt taitó vállalatok a negyedévi mérlegbeszámoló alapján utólag, a felügyeleti szerv útján igényelhetik. A Pénzügyminisztérium a támogatáshoz szükséges összegeket a minisztériumok által felülvizsgált igénylések alapján a „Céltámogatás" (vagy Minisztérium) cím: TÁMOGATÁS rovaton póthitelként bocsátja a minisztériumok rendelkezésére. 5. §. (1) Költségvetési, vagy költségvetésből gazdálkodó szerveknél e rendelet alapján fiatalkorút kisegítő munkaerőként alkalmazni nem lehet. E szerveknél ilyen állások engedélyezése a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozik. A költségvetésben jóváhagyott, illetve a pénz^ Ügyminiszter engedélye alapján létesített ilyen foglalkoztatásnál azonban szintén a jelen rendelet 2—3. §-aiban foglaltak az irányadóak. (2) A jelen rendelet kihirdetése napján lép ha-^ tályba. Kisházi Ödön s. k., munkaügyi miniszter. A művelődésügyi miniszter 471958. (VIII. 3.) M. M. számú rendelete a dolgozók idegen nyelvtudásának igazolására rendszeresített vizsgákról. 1. §• A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara (a továbbiakban: Bölcsészettudományi Kar) sikeres vizsga alapján bármely idegen nyelvnek középfokú vagy felsőfokú tudásáról bizonyítványt ad ki a dolgozóknak, ha az idegen nyelvtudásért járó bérpótlék elnyeréséhez a nyelvtudásukat külön bizonyítvánnyal kell igazolniok. A bizonyítvány egyetemi végzettséget nem igazol. 2. §. A vizsgát bizottság előtt kell letenni. A bizottság elnöke a Bölcsészettudományi Kar idegen nyelvi lektorátusának a rektor által megbízott vezető lektora, tagjai a dékán által kijelölt vizsgáztató és a vizsgázó munkahelye felett főfelügyeletet gyakorló minisztérium vagy országos hatáskörű szerv (a továbbiakban: főfelügyeleti hatóság) kiküldöttje. 3. §• (1) A vizsgák szervezéséről, lebonyolításáról és nyilvántartásáról a vizsgaelnök a Bölcsészettudományi Kar tanulmányi osztályának nyelvvizsgacsoportja (a továbbiakban: nyelvvizsgacsoport) útján gondoskodik. (2) Évente négy vizsgaidőszakot kell kitűzni, amelyek időtartamát a főfelügyeleti hatóságokkal az előző év december 15. napjáig kell közölni. A főfelügyeleti hatóság javaslatára — indokolt esetben — a vizsgaidőszakon kívül is lehet vizsgát tartani. 4- §• (1) A vizsgára a dolgozók csak munkáltatójuk útján jelentkezhetnek. Egyéni jelentkezést a Bölcsészettudományi Kar nem fogadhat el. (2) A jelentkezési lapokat a nyelvvizsgacsoporttól (Budapest, V., Pesti Barnabás-u. 1. szám) kell beszerezni. A vizsgára jelentkezők által nyelvenként külön-külön kitöltött jelentkezési lapokat a munkahely vezetőjének — javaslatával ellátva, a vizsgázó szakterületének megjelölése mellett — a főfelügyeleti hatósághoz kell felterjesztenie. A javaslatban igazolni kell, hogy a jelentkező nyelvtudási pótlékra jogosító munkakörben dolgozik és sikeres vizsga esetén — a főfelügyeleti hatóság által már megadott engedély folytán — pótlékban részesíthető. (3) A jelentkezés elfogadásáról a főfelügyeleti hatóság dönt. Az elfogadott jelentkezési lapokat a főfelügyeleti hatóságok küldik meg a nyelvvizs-> gacsoportnak legkésőbb egy hónappal a vizsgaidő-? szak kezdete előtt és erről a jelentkezőt is értesítik. A jelentkezési lap megküldésével egyidejűen közölni kell a nyelwizsgacsoporttal a főfelügyeleti hatóság részéről a vizsgabizottságba kiküldött személy nevét és címét is. 5. §. (1) A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli rész időtartama legfeljebb 5 óra, a szóbeli rész időtartama legfeljebb 45 perc. Az írásbeli feladat megoldásánál szótár használható (2) A nyelvvizsga tárgya: írásbeli rész: a) általános nyelvismeret megállapítására alkalmas magyarnyelvű szöveg fordítása idegen nyelvre (kb. 1400 n): 5) szakmai tárgyú szöveg fordítása idegen nyelvből magyarra (kb. 1400 n), esetleg idegen nyelvű fogalmazás szakmai témából. Szóbeli rész: a) rendszeres leíró nyelvtan; .b) általános jellegű politikai szöveg azonnali fordítása (kb. 10—15 sor); c) beszélgetés mindennapi tárgykörből; d) a vizsgázó munkakörének megfelelő idegen nyelvű szakmai szöveg azonnali szóbeli fordítása (kb. 10—15 sor); e) tolmácsolás szakmai témából (csak azoknál a vizsgázóknál, akiknek nyelvtudása a többi feladat megoldása alapján felsőfokúnak minősíthető). (3) Az írásbeli vizsga tételeit a főfelügyeleti hatóság kiküldöttjével egyetértésben a dékán által kijelölt vizsgáztató tűzi ki. A vizsga szóbeli részének a—c) alatt megjelölt anyagából a dékán által kijelölt vizsgáztató, a d) és e) alatti anyagából