Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)
1958 / 58. szám
58. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 505 (2) Ha a dolgozó a családi pótlék iránti igényét a megszabott határidőn túl jelenti be, a családi pótlékot legfeljebb három hónapra visszamenőleg kaphatja meg. Ebbe a három hónapba a bejelentés hónapja is beszámít. (3) Ha a családi pótlék megállapításával és folyósításával kapcsolatos ügyviteli tennivalókat nem a munkáltató végzi, a dolgozó által bejelentett családi pótlék igényt, valamint az igényjogosultságot érintő minden változást a munkáltató a megszabott határidő alatt az SZTK területileg illetékes helyi szervének köteles bejelenteni. R. 13. §. (1) A családi pótlékot havonta utólag kell az igényjogosultnak vagy házastársának kifizetni. Vhr. 23. §. Ha a dolgozó egyéni körülményei (iszákosság, elmezavar, stb.) valószínűsítik, hogy a családi pótlékot nem rendeltetésének megfelelően használja fel, a családi pótlék a vele közös háztartásban élő családtagnak — a dolgozó beleegyezése nélkül is — kifizethető. Az említett körülményt a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának kell igazolnia. (2) A családi pótlékot másra engedményezni, elzálogosítani nem lehet és csak gyermek eltartási célra lehet végrehajtás alá vonni. (3) A már kiutalt családi pótlékra való igény megszűnik, ha a kiutalt összeget a kiutalástól számított egy év alatt bármely okból nem vették fel. (4) A családi pótlék folyósítását szüneteltetni kell, amíg a dolgozó a) egy hónapot meghaladó fizetésnélküli szabadságon van, kivéve, ha fizetésnélküli szabadságot betegség miatt, vagy a Munka Törvénykönyve 98. vagy 987A. §-a alapján engedélyezték, b) előzetes letartóztatásban vagy közbiztonsági őrizetben van, vagy pedig szabadságvesztés büntetését tölti, ha ez az idő egy hónapnál hosszabb. (5) Ha az előzetes letartóztatást bűncselekmény hiánya miatt vagy bizonyítottság hiányából megszüntették, vagy ha a dolgozót a bíróság ugyanilyen okból az ellene emelt vád alól felmentette, továbbá, ha az ügyészség megállapítja, hogy a dolgozónál a közbiztonsági őrizet feltételei nem állanak fenn és a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát nem szüntette meg, a családi pótlékot az előzetes letartóztatás, illetőleg a közbiztonsági őrizet egy hónapot meghaladó tartamára utólagosan ki kell fizetni. R. 14. §. (1) Aki a családi pótlékot jogtalanul veszi fel, köteles azt visszafizetni. (2) A jogtalanul felvett családi pótlékot elsősorban a dolgozó részére járó családi pótlékból kell levonni. Ha a kár ilymódon nem térül meg, azt a munkaviszonyban álló dolgozó munkabéréből kell levonni. (3) Ha a kár összege a (2) bekezdésben meghatározott módon nem térül meg, a megtérítendő összeget adók módjára keli behajtani. (4) A dolgozót a visszafizetésre a jogtalan felvételtől számított harminc napon belül írásban kell kötelezni. (5) Ha a kifizető szerv az értesítést a (4) bekezdésben előírt harminc napon belül elmulasztja, a dolgozó az okozott kár megtérítésére csak abban az esetben kötelezhető, ha a kifizetés helytelenségéről tudomása volt (rosszhiszeműség), vagy a téves kifizetést maga idézte elő (helytelen adatok bemondása stb.) végül, ha ugyanazon gyermek után kétszeresen (többszörösen) folyósították a családi pótlékot. Ezekben az esetekben a dolgozót a visszafizetésre az erre kijelölt szerv határozattal kötelezi. Vhr. 24. §. A rosszhiszeműség kérdésé-* ben az eset összes körülményeinek gondos mérlegelésével kell állástfoglalni. A rosszhiszeműséget kell általában vélelmezni, ha ugyanazon gyermek után ugyanarra az időre a) a dolgozó családi pótlékot és gyermeke nevelési pótlékot is kapott, b) a dolgozóval együttélő házastársa vagy más családtagja is kapott családi pótlékot (gyermeknevelési pótlékot), c) a b) pontban nem említett más személy is részesült családi pótlékban (gyermeknevelési pótlékban) és erről a dolgozó tudott vagy kellő gondosság kifejtése esetén tudnia kellett volna, d) a dolgozó az árvaellátás mellett a családi pótlékot is felvette annak ellenére, hogy a R. 3. §-ában foglaltak szerint a családi pótlék nem járt, e) a dolgozó olyan időre is vett fel családi pótlékot, amely alatt munkaviszonyban nem állott, (6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetekben az erre kijelölt szerv határozata ellen harm'nc napon belül a dolgozó keresettel fordulhat a határozatot kibocsátó szerv székhelye szerint illetékes járásbírósághoz. (7) Ha a családi pótlék jogtalan felvétele a munkáltató mulasztásának a következménye, a munkáltató a szabálytalanul kifizetett családi pótlékot teljes egészében megtéríteni köteles. A megtérítendő összegről az SZTK, illetőleg az ezzel a feladattal megbízott más társadalombiztosítási szerv fizetési meghagyást bocsát ki. A fizetési meghagyás ellen a munkáltató harminc nanon belül keresettel fordulhat a határozatot kibocsátó szerv székhelye szerint illetékes járásbírósághoz. (8) A (6) és (7) bekezdésnek a bírói jogorvoslatra vonatkozó rendelkezései a kisipari szövetkezeti tagok, vagy a kisipari szövetkezetek és a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet között a gyermeknevelési pótlekai kapcsolatban felmerült jogvitákra nem vonatkoznak.
