Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 58. szám

502 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 58. szám. ában előírt munkaviszonyt (munkanapot) az elhalálozás hónapjában nem szerezte meg, a hat hónapot az elhalálozás hónapjának első napjától kell számítani. (3) A meghalt dolgozó jogán a gyermeket (gyermekeket) eltartó személynek járó családi pótlékot az elhalálozást követő hat hónapra az árvaellátásra tekintet nélkül teljes összegben kell kifizetni. Vhr. 15. §. A R. 5. §-a alapján járó családi pótlékot az a szerv (munkáltató) köteles fizetni, amely a dolgozó részére a megelőző munkaviszony alapján a családi pótlék megállapítására és folyósítására illetékes volt. R. 6. §. (1) Ugyanazon gyermek után ugyanarra az időre családi pótlékot csak egy dolgozó kaphat. A családi pótlék csak egyféle jogcímen jár. Ha a dolgozó nyugellátásban is részesül és ezalapon családi pótlékra jogosult, a családi pótlék a nyugellátás alapján illeti meg. (2) Ha a szülők együtt élnek és a családi pótlékra jogosultság feltételei mindkét szülőnél fennállanak, a családi pótlékot az apa jogán kell megállapítani. Ha az apa családjáról, gyermekeiről nem gondoskodik, a családi pótlék az anya jogán jár. (3) Ha az együttélő szülők közül az apa családi pótlékra nem jogosult, a családi pótlék az anya jogán abban az esetben állapítható meg, ha az apa a) testi vagy szellemi fogyatkozása, vagy betegsége miatt előreláthatóan legalább hat hónapon át keresőfoglalkozást folytatni nem tud, b) havi 500 forintot meg nem haladó nyugellátásban (járadékban) részesül és ezen felül egyéb keresete, jövedelme nincsen, c) családjáról, gyermekeiről nem gondoskodik, d) ösztöndíjas egyetemi hallgató. Vhr. 16. §. Az anya jogán családi pótlékot azon a címen megállapítani, hogy az apa családjáról, gyermekeiről nem gondoskodik [R. 6. § (2) bekezdés és (3) bekezdés c) pontjai csak abban az esetben lehet, ha ezt a tényt a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága igazolja. (4) Ha a szülők nem élnek együtt, a családi pótlék azt a szülőt illeti meg, akinél a gyermek, illetőleg a gyermekek vannak. Az erre vonatkozó részletes szabályokat a munkaügyi miniszter a Szakszervezetek Országos Tanácsával (a továbbiakban: SZOT) egyetértésben állapítja meg. Vhr. 17. §. (1) Ha a gyermekeket a törvényesen elvált vagy különélő szülők egyikénél helyezték el és a családi pótlékra jogosultság feltételei mindkét szülőnél fennállanak, a családi pótlékot annak a szülőnek jogán kell megállapítani, akinek háztartásában a gyermekek (gyermek) vannak. Ha pedig a gyermekek közül egyesek az apánál, mások az anyánál vannak, a családi pótlékot az apa jogán kell megállapítani és az anyánál elhelyezett gyermekre (gyermekekre) eső részt az anyának kell folyósítani. (Például: A családi pótlékra jogosult különélő szülők három gyermeke közül kettő az apánál, egy pedig az anyánál van. A három gyermek után járó havi 180 forint családi pótlékot az apa jogán kell megállapítani és 120 forintot az apának, 60 forintot pedig az anyának kell folyósítani.) (2) Ha a törvényesen elvált vagy különélő szülők közül csak az apa jogosult családi pótlékra, a két vagy több gyermek után járó családi pótlékot — az anyánál levő gyermek után is — az apa jogán kell megállapítani és az anyánál levő gyermekre (gyermekekre) eső arányos részt az anyának kell folyósítani. (3) Ha a törvényesen elvált vagy különélő szülők közül csak az anya jogosult családi pótlékra, az anyánál, vagy az anya költségén másnál, esetleg a munkaképtelen apánál elhelyezett gyermek (gyermekek) után a csa-* ládi pótlékot az anya jogán kell megállapítani. Az anya jogán megállapított családi pótlékból a munkaképtelen apánál elhelyezett gyermekre (gyermekekre) eső arányos részt az apának kell folyósítani. Vhr. 18. §. (1) Ha az anya házasságot köt, az anya által a férj (mostohaapa) beleegye-* zésével a közös háztartásba hozott mostoha-* gyermek (mostohagyermekek) után a családi pótlékra — az egyéb feltételeknek fennállása esetében — a mostohaapa jogosult. Ha a mostohaapa családi pótlékra nem jogosult, az anya jogán családi pótlékot megállapítani csak a R. 6. §-a (3) bekezdésben meghatározott valamelyik feltétel fennállása esetén lehet. [Például: Az anya egy gyermeket vitt az új háztartásba, férjének (a mostohaapának) is van egy édes gyermeke. A családi pótlékra egyébként jogosult férjnek (mostohaapának) egy édes és egy mostoha gyermeke után havi 75 forint családi pótlék jár.] (2) Ha a vérszerinti apának a mostohaapa háztartásában levő gyermekén (gyermekein) kívül saját háztartásában is van gyermeke és a vérszerinti apa a mostohaapánál levő gyermeke (gyermekei) után gyermekenként havi 150 forintot meghaladó összegű tartásdíjat fizet, a vérszerinti apa családi pótlékra jogo-* sultságának elbírálásánál és a részére járó családi pótlék összegszerű kiszámításánál a mo>tohaapánál levő gyermekét (gyermekeit) is figyelembe kell venni. Az így számított