Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 58. szám

498 TANÁCSOK KÖ7J < <N YE 58. szám. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 44/1958. (VII. 14.) számú rendelete a házhelyértékesítés szabályozásáról szóló 35 1957. (VI. 21.) Korm. számú rendeiet* módosításáról. 1. §• A 35,1957. (VI. 21.) Korm. számú rerTdelét 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: .,(4) A házhelyek értékesítéséből befolyó vételár felhasználásának módját a pénzügyminiszter állapítja meg."' 2- §• A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik. Dr. Münnich Ferenc s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. * A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1957. évi 41. száma közli. Miniszteri rendeletek és utasítás A munkaügyi miniszter 8 1958. (VII. 13.) Mü. M. számú rendelete a családi pótlékról szóló rendelkezések végrehajtásáról. A 42/1958. (VII. 8.) Korm. számú rendelet 5., 7. és 12. §-aiban kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket ren-. delem: [A vastagabb betűkkel szedett szöveg a 6/1953. (II. 8.) M. T. számú rendeletnek az 1.053/1953. (IX. 19.) számú minisztertanácsi határozat 10. a) pontjának idevágó rendelkezésével, továbbá az 52/1953. (XI. 6.) M. T. számú és a 42/1958. (VII. 8.) Korm. számú rendeletekkel módosított, illetőleg kiegészített s az utóbbi rendelet 13. §-ának felhatalmazása alapján egységes szerkezetbe foglalt szövegét (a továbbiakban: R.), a vékonyabb betűkkel szedett szöveg pedig a végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Vhr.) rendelkezéseit tartalmazza.] A családi pótlékra jogosultság. R. 1. §. (1) Családi pótlékra jogosult minden munkaviszonyban álló dolgozó, aki főfoglalkozása alapján az állami társadalombiztosítás keretében betegségi biztosítás alá esik. Vhr. 1. §. (1) A családi pótlékra jogosultság szempontjából több egyidejűleg folytatott foglalkozás esetében azt a foglalkozást kell főfoglalkozásnak tekinteni, amelyből a legtöbb kereset vagy jövedelem származik. Egyenlő összegű kereset vagy jövedelem esetében a nagyobb elfoglaltsággal járó foglalkozást kell főfoglalkozásnak tekinteni. Ha a dolgozónak betegségi biztosításra kötelezett munkaviszonya nem a főfoglalkozása, családi pótlékra nem jogosult. (2) Keresetre és jövedelemre tekintet nélkül főfoglalkozásnak kell tekinteni azt a munkaviszonyt, amelyben a dolgozó munkaideje a Munka Törvénykönyvében vagy más jogszabályban az illető iparágra vagy munkakörre megállapított heti munkaidőt eléri. (3) Az állami vagy a vasúti egészségügyi szolgálat szerveinél munkaviszonyban álló egy vagy több részfoglalkozású orvos abban az esetben jogosult családi pótlékra, ha az állami vagy a vasúti egészségügyi szolgálat szervénél vállait egy vagy több részfoglalkozására megállapított munkaideje a heti hu-* szonnégy órát eléri vagy meghaladja. (4) A mellékfoglalkozása (második állása) alapján a dolgozó családi pótlékra nem jogosult. (2) A betegség esetére biztosított mezőgazdasági dolgozók közül családi pótlékra jogosultak a) az állami mezőgazdasági üzemeknek az általános rendelkezések szerint biztosított dolgozói [71/1955. (XII. 31.) M. T. számú rendelet 38. grtjj, úgyszintén a legeltetési bizottságok határozatlan időre szóló munkaviszonyban álló dolgozói; b) az állami mezőgazdasági üzemeknek — ide nem értve az állami erdőgazdaságokat —, valamint a legeltetési bizottságoknak a mezőgazdasági biztosítottakra [71/1955. (XII. 31.) M. T. számú rendelet 39. §-a] érvényes rendelkezések szerint biztosított dolgozói, ha legalább hathavi meghatározott időre, vagy legalább hat hónapig tartó meghatározott munka végzésére írásbeli munkaszerződést kötöttek; c) az állami erdőgazdaságoknak a mezőgazdasági biztosítottakra érvényes rendelkezések szerint biztosított dolgozói. Vhr. 2. §. (1) A R. 1. §-a (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából állami mezőgazdasági, illetőleg állami erdőgazdasági üzemek: a mezőgazdaság, a szőlő- és gyü^ mölcstermelés, a kertészet, az erdőgazdálkodás, az állattenyésztés, a hal- és vadtenyésztés, a nádtermelés, a méhészet és a selyemtermelés körébe tartozó összes gazdaságok, ideértve a kísérleti, kutató és tanintézetek gazdaságait, a mezei, erdei és vízi melléktermékek termelésével és gyűjtésével foglalkozó vállalatokat, továbbá az állami gépállomásokat*