Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 57. szám

57. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 495 A belkereskedelmi miniszter 871958. (VII. 12.) Bk. M. számú rendelete a magánkereskedés gyakorlására jogosító iparigazolvány kiadásának feltételéről. 1. §• (1) Az ipar igazolvány ért folyamodó a magán­kereskedés gyakorlásáról szóló 1957. évi 17. számú törvényerejű rendelet 1. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennforgását hatósági erkölcsi bizonyít­vánnyal köteles igazolni. (2) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadására irányuló kérelemhez — az 5/1957. (XII. 28.) B. M. számú rendelet* 2. § (2) bekezdése értelmében — csatolni kell az iparigazolvány kiadására jogosult elsőfokú hatóság illetékmentesen kiállított igazo­lását arról, hogy az erkölcsi bizonyítvány beszer­zése szükséges. 2- §• A jelen rendelet kihirdetése napján lép ha­tályba és rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Tausz János s. k., belkereskedelmi miniszter. * A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1S57. évi 89. száma közli. A közlekedés- és postaügyi miniszter 30/1958. (Közi. Ért. 18.) K. P. M. számú utasítása a gépjárművezetők bérezésének és munkaidejének felülvizsgálatáról. A Magyar Nemzeti Bank, valamint a KPM. Autó­felügyelete által megejtett vizsgálatok azt mutatják, hogy a vállalatok nem minden esetben tartják be a 16/ 1057. (Közi. Ért. 6.) K. P. M. számú utasítás* 5. §-ában — a gépjárművezetők prémiumára vonatkozó — előíráso­kat. A gépjárművezetők alapbérének legfeljebb 20%-áig ter­jedhető prémiumot könnyen teljesíthető, sokszor névleges feladatokhoz kötük a vállalatok és minden különösebb teljesítmény nélkül számolják el a 20, sőt esetenként ennél magasabb prémium százalékot. Ennek az eljárásnak következtében egyes gépjármű­vezetők teljesítmény emelkedés nélkül, indokolatlan kere­sethez jutnak, ez a gyakorlat a jól teljesítő gépjármű­vezetőkkel szemben bérfeszültséget okoz, a bérrendezésre előirányzott pénzügyi keret összegét pedig a vállalatok túllépik. A gépjárműveket üzemeltető vállalatoknál előfordul az is, hogy a fent hivatkozott utasítás 3. § 5. pontjában engedélyezett kifizethető érát meghaladó túlórát számol­nak el. Ez a szabálytalanság ugyancsak hozzájárul az erre a célra népgazdasági szinten előirányzott pénzügyi keret túllépéséhez, illetve a gépjárművezetők túlzott igénybevételéhez. * Az utasítás a Tanácsok Közlönye 1957. évi 25. szá­mában jelent meg. A fenti szabálytalanságok megszüntetése és a gépjár­művezetők helyes bérarányainak biztosítása érdekében a 10.174/1958. G. B. sz. határozatban kapott felhatalmazás alapján az alábbiakban rendelkezem: 1. Az illetékes miniszterek (főfelügyeleti szervek ve­zetői) vizsgálják felül a felügyeletük alá tartozó válla­latok, intézmények gépjárművezetőinél a kitűzött pré­miumfeladatokat és azokat a 16,1957. (Közi. Ért. 6.) K. P. M. sz. utasítás 5. §-ában előírtak figyelembevételé­vel az alábbiak szerint újból határozzák meg: a) A prémiumfeladat lehetőleg ösztönözzön az önkölt­ségcsökkentésre. b) A gépjárművezetőnek befolyása legyen a prémium­feladat teljesítésére. c) Gondoskodni kell a prémiumfeladat bizonylati alá­támasztásáról. Ahol ez nem biztosítható, ott prémium­feladat sem tűzhető ki és így prémium nem fizethető. A feladatokhoz'a prémium mértékét úgy kell megálla­pítani, hogy a) a feladat 100%-os teljesítése e-:etén legfeljebb az alapbér 5%-a kerüljön kifizetésre; b) a várható legjobb túlteljesítésért legfeljebb az alapbér 15%-át lehet előirányozni annak érdekében, hogy a prémium kifizethető felső határa ne fékezze a túlteljesítést; c) a prémium mértéke az alapbér 20%-át egyénenként sem haladhatja meg. 2. A 16/1957. (Közi. Ért. 6.) K. P. M. sz. utasítás 3. § 5, pontjában a „közületi tehergépjárművek vezetőinél mi­nisztériumi szinten" engedélyezett havi 255 órát 1958; július 1-től havi 250 órában állapítom meg, amit éves és tárca szinten kell mérni. 3. Az átlagos óraszámok betartása, illetve további csök­kentése érdekében a gépjárművezetők létszámát a szük­ségnek megfelelően az 1958. évre jóváhagyott vállalati vagy minisztériumi összbéralapon belül emelni lehet; Ennek megfelelően hatályon kívül helyezem a 16/1957. (Közi. Ért. 6.) K. P. M. sz. utasítás 3. § 5. pontjának utolsó bekezdését. Nem lehet azonban ilyen módon emelni a költségvetés­ből gazdálkodó szervek gépjárművezetőinek létszámát. 4. Valamennyi miniszter (főfelügyeleti szerv vezetője) utasítsa és tegye felelőssé a felügyelete alá tartozó válla­latok, intézmények vezetőit a gépkocsivezetők bérezésére és munkaidejére vonatkozó utasítások maradéktalan be­tartására, függetlenül attól, hogy az egyes vállalatok, in­tézmények milyen nagyságú összbéralappal rendelkeznek. 5. Az illetékes miniszterek (főfelügyeleti szervek veze­tői) a fentieken túlmenően vizsgálják meg a gépjármű­vezetők havi foglalkoztatási idejét (óraszámát) és intéz­kedjenek, hogy a szállítások, rakodások jobb megszerve­zésével, a megfelelő mértékű teljesítmények megkövete­lése mellett, az előírt órakereten belül maradjanak. Az egész évre szóló átlagos óraszámok betartása érde­kében azokat bontsák le az egyes negyedévek között és a szállítás volumenének megfelelően engedélyezzék a teljesíthető óraszámokat. 6. A Magyar Nemzeti Bank a géppárművezetők részére szabálytalanul elszámolt illetmény folyósításánál hitel­szankciót alkalmazhat. Ugyanakkor felhívja a vállalat felügyeleti szervének figyelmét, hogy a szabálysértők ellen a szükséges lépéseket tegye meg és a tett intézke­désről a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumot tájé­koztassa. Kossá István s. k., közlekedés- és postaügyi miniszter.

Next

/
Thumbnails
Contents