Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 55. szám

55. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 483 d) Ha az ügyfél a bíróság előtt megtámadható határozat elleni kereset benyújtását elmulasztotta, az államigazgatási szerv előtt utóbb panasz eljárásnak helye nincs. Az államigazgatási 6zerv határozatának a Tv. 38. §-a értelmében a bírói út esetleges igénybevételére, a benyújtás helyére és határidejére vonatkozó figyelmeztetést is tartalmaznia kell. A Tv. 64. § (2) bekezdés kimondja, hogy panasz eljárásnak helye nincs, ha a jogszabály a határozat bíróság előtt való megtámadását lehetővé teszi. A törvénynek ez a rendelkezése is az ügyek mielőbbi, Végleges lezárását célozza. Amikor az állami szervektől egyre fokozottabb mértékben követeljük meg az állami fegyelem megtartását, ugyanakkor az állampolgároktól is elvárható, hogy a törvény rendelkezéseihez alkalmazkodjanak. Ha tehát az állampolgárt kellőképpen kioktatták, hogy a határozat ellen mikor és hová fordulhat, az állampolgár akkor jár el a saját érdekeinek megfelelően, ha a tájékoztatást figyelembe veszi. Ha az állampolgár nem tartja magát a kioktatáshoz, az ebből származó hátrányokkal számolnia kell. . Ha a bírói út igénybevételével kapcsolatos megfelelő figyelmeztetés ellenére az ügyfél nem fordul a bírósághoz, akkor a Tv. 64. § 1(2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az államigazgatási szerveknél panaszeljárást sem kezdeményezhet. Ha azonban a bírói eljárás lehetőségére való figyelmeztetés elmarad, akkor panaszeljárásra sor kerülhet. Az államigazgatási szerv mulasztása ugyanis nem járhat az ügyfél jogainak sérelmével. e) Ha a sérelmezett államigazgatási határozat az ügyfelet a fellebbezés jogára nem figyelmeztette, akkor a panasz érdemi elbírálása — a Tv. 64. § (3) bekezdés b) pontjának korlátai között — kötelező. Gyakran tapasztalható, hogy az államigazgatási szerv határozata a Tv. 38. §-ának b) pontjában írt kötelező rendelkezés ellenére nem tartalmazza a fellebbezés lehetőségére vonatkozó figyelmeztetést, sőt olyan eset is előfordul, hogy a határozat a fellebbezést törvénysértő módon kifejezetten kizárja. A Tv. 64. § (3) bekezdés a) pontja szerint a panasz érdemi elbírálása nem kötelező, ha az ügyfél nem fellebbezett, bár annak lehetősége fennállott és arra figyelmét a határozatban felhívták. Ebből a rendelkezésből következik, hogy amennyiben a fellebbezés lehetőségére az ügyfél figyelmét a határozatban nem hívták fel, a Tv. 64. § (3) bekezdés a) pontjában említett eset nem áll fenn, tehát a panasz érdemi elbírálása kötelező. A fellebbezésre nyitvaálló határidőn belül előterjesztett panaszt fellebbezésként kell elbírálni (Tv. 64. § (4) bek.). Annak sincs akadáya, hogy a beadványt — megfelelő esetben — az igazolási kérelemre vonatkozó szabályok szerint bírálják el. Ha azcnban a fellebbezés elmaradása folytán jogerőssé és végrehajthatóvá vált határozat kézhezvétele óta egy év már eltelt, akkor a Tv. 64. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt eset áll fenn, tehát a panasz érdemi elbírálása akkor sem kötelező, ha a fellebbezés lehetőségére az ügyfél figyelmét a határozatban nem hívták fel. Ez az állásfoglalás arra az esetre is érvényes, amikor a panasz régebben kelt államigazgatási határozata ellen irányul. f) Ha a határozatnak bíróság előtt való megtámadására lehetőség van és az államigazgatási szerv az ügyfél beadványát — a Tv. 43. §-ának esetén kívül — panaszként bírálja el, akkor a hozott határozat ügyészi óvással megtámadható. Ha a jogszabály a határozat bíróság előtt való megtámadását lehetővé teszi, panasz-eljárásnak — a Tv. 64. § \2) bekezdése értelmében nincs helye, kivéve, ha az ügyfelet a bírói eljárás lehetőségére nem figyelmeztették (lásd fentebb a d) pont alatti állásfoglalást). Ebből következik, hogy az államigazgatási szerv a bírói eljárás lehetőségére kioktatott ügyfél beadványát panaszként nem bírálhatja el. Ha ezt mégis megteszi, a Tv. 64. §-a a (2) bekezdésének megszegése folytán törvénysértést követ el. A törvénysértő határozat óvással megtámadható, erre azonban nem minden esetben van szükség. Ha az ügyfél a panaszt a keresetindításra nyitva álló határidőn belül nyújtotta be, azt mégis panaszként bí-* rálták el, óvásnak van helye és az óvásban azt kell ja* vasolni, hogy az államigazgatási szerv a beadványt tekintse keresetlevélnek és járjon el a Tv. 56. § (4) bekezdése szerint. Ha a bírói eljárás lehetőségére kioktatott ügyfél a ke-* resetindításra nyitva álló határidőt elmulasztotta, és ké-< sőbb panaszt nyújtott be, akkor a pánasz elbírálása során hozott határozat ellen csak akkor indokolt az óvást benyújtani, ha az érdemben törvénysértő. A tartalmában törvényes határozat kétféle lehet: vagy azonos tartalmú az alapügyben hozott törvényes határozattal, vagy pedig orvosolja az alaphatározat törvénysértéseit. Az előbbi esetben az óvás azt eredményezné, hogy a hozott határozat helyett egy vele azono9 tartalmú ken rábbi határozat lépne hatályba, utóbbi esetben pedig egy törvényes határozat helyett egy törvénysértő határozat lépne újra érvénybe. Az előbbi eredmény felesleges ügyintézést, az utóbbi pedig a törvényességi felügyelet céljával ellentétes hatást váltana ki. Ezért ezekben az esetekben az óvás benyújtását mellőzni kell. Az óvás mellőzését indokolja az iSj hogy a felettes szerv által hozott törvényes határozat —• bár a panaszeljárás ki volt zárva — a Tv. 63. §-án, vagy az 1954. évi X. tv. 53. § (4) bekezdésén alapulónak is tekinthető. Megjegyzendő, annak nincs akadálya, hogy az államigazgatási szerv a beadvány alapján — a bírói eljárás lehetősége ellenére — a Tv. 43. §-a értelmében maga orvo« solja a törvénysértést. g) A Tv. 43. §-a annyiszor alkalmazható, ahányszor en* nek törvényes előfeltételei fennállanak. A Tv. nem tartalmaz rendelkezést arra nézve, hogy a 43. §-t ugyanabban az ügyben hányszor lehet alkalmazni. Elvileg tehát nincs kizárva, hogy többször is. A gyakor* latban azonban ez nem igen fordulhat elő. A Tv. 43. §-a alapján ugyanis az államigazgatási szerv — egyéb feltételek együttes fennforgása mellett — csak jogszabály sértő határozatokat vonhat vissza vagy módosíthat, ter> mészetesen úgy, hogy a jogszabálysértő határozat helyett törvényes határozatot hoz. A törvényes határozat azonban a Tv. 43. §-a alapján már nem vonható vissza és néni is módosítható. Gyakorlatilag tehát a kérdés azokra az esetekre korlátozódik, amikor az államigazgatási szerv a jogszabálysértő határozat visszavonása vagy módosítása során újra törvénysértő határozatot hoz. Ilyenkor viszont semmiféle elvi kifogás nem emelhető az ellen, hogy az áí« lamigazgatási szerv — tiltó jogszabály hiányában — á törvénysértést saját hatáskörében orvosolja. A Tv. 43. §-a alkalmazásának időbeli korlátja nincsen. h) A mérlegelési jogkörben hozott államigazgatási ha-* tározat ellen is helye van fellebbezésnek, kivéve, ha azt a jogszabály kizárja. A Tv. 45. §-ának (1) bekezdése fellebbezést engedélyez az ügy érdemében hozott elsőfokú határozat ellen. A Tv. 47. §-a állapítja meg azokat az eseteket, amikor fellebbezésnek nincs helye. Ezek a következők: a) a fellebbezést törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet kizárja, b) az ügyben elsőfokon a Minisztertanács, vagy annak tagja járt el. E jogszabályi rendelkezésekből következik, hogy amenynyiben az említett kizáró okok nem állanak fenn, minden elsőfokú határozat ellen fellebbezést lehet bejelenteni, tehát a mérlegelési jogkörben hozott határozat ellen is.