Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 55. szám

55. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 483 d) Ha az ügyfél a bíróság előtt megtámadható hatá­rozat elleni kereset benyújtását elmulasztotta, az állam­igazgatási szerv előtt utóbb panasz eljárásnak helye nincs. Az államigazgatási 6zerv határozatának a Tv. 38. §-a értelmében a bírói út esetleges igénybevételére, a benyúj­tás helyére és határidejére vonatkozó figyelmeztetést is tartalmaznia kell. A Tv. 64. § (2) bekezdés kimondja, hogy panasz eljárásnak helye nincs, ha a jogszabály a határozat bíróság előtt való megtámadását lehetővé teszi. A törvénynek ez a rendelkezése is az ügyek mielőbbi, Végleges lezárását célozza. Amikor az állami szervektől egyre fokozottabb mér­tékben követeljük meg az állami fegyelem megtartását, ugyanakkor az állampolgároktól is elvárható, hogy a tör­vény rendelkezéseihez alkalmazkodjanak. Ha tehát az állampolgárt kellőképpen kioktatták, hogy a határozat ellen mikor és hová fordulhat, az állampolgár akkor jár el a saját érdekeinek megfelelően, ha a tájé­koztatást figyelembe veszi. Ha az állampolgár nem tartja magát a kioktatáshoz, az ebből származó hátrányokkal számolnia kell. . Ha a bírói út igénybevételével kapcsolatos megfelelő figyelmeztetés ellenére az ügyfél nem fordul a bírósághoz, akkor a Tv. 64. § 1(2) bekezdésében foglaltakra figyelem­mel az államigazgatási szerveknél panaszeljárást sem kezdeményezhet. Ha azonban a bírói eljárás lehetőségére való figyel­meztetés elmarad, akkor panaszeljárásra sor kerülhet. Az államigazgatási szerv mulasztása ugyanis nem járhat az ügyfél jogainak sérelmével. e) Ha a sérelmezett államigazgatási határozat az ügy­felet a fellebbezés jogára nem figyelmeztette, akkor a pa­nasz érdemi elbírálása — a Tv. 64. § (3) bekezdés b) pont­jának korlátai között — kötelező. Gyakran tapasztalható, hogy az államigazgatási szerv határozata a Tv. 38. §-ának b) pontjában írt kötelező rendelkezés ellenére nem tartalmazza a fellebbezés le­hetőségére vonatkozó figyelmeztetést, sőt olyan eset is előfordul, hogy a határozat a fellebbezést törvénysértő módon kifejezetten kizárja. A Tv. 64. § (3) bekezdés a) pontja szerint a panasz ér­demi elbírálása nem kötelező, ha az ügyfél nem felleb­bezett, bár annak lehetősége fennállott és arra figyelmét a határozatban felhívták. Ebből a rendelkezésből következik, hogy amennyiben a fellebbezés lehetőségére az ügyfél figyelmét a határozat­ban nem hívták fel, a Tv. 64. § (3) bekezdés a) pontjában említett eset nem áll fenn, tehát a panasz érdemi el­bírálása kötelező. A fellebbezésre nyitvaálló határidőn belül előterjesz­tett panaszt fellebbezésként kell elbírálni (Tv. 64. § (4) bek.). Annak sincs akadáya, hogy a beadványt — meg­felelő esetben — az igazolási kérelemre vonatkozó sza­bályok szerint bírálják el. Ha azcnban a fellebbezés elmaradása folytán jogerőssé és végrehajthatóvá vált határozat kézhezvétele óta egy év már eltelt, akkor a Tv. 64. § (3) bekezdés b) pont­jában foglalt eset áll fenn, tehát a panasz érdemi elbí­rálása akkor sem kötelező, ha a fellebbezés lehetőségére az ügyfél figyelmét a határozatban nem hívták fel. Ez az állásfoglalás arra az esetre is érvényes, amikor a panasz régebben kelt államigazgatási határozata ellen irányul. f) Ha a határozatnak bíróság előtt való megtámadására lehetőség van és az államigazgatási szerv az ügyfél bead­ványát — a Tv. 43. §-ának esetén kívül — panaszként bírálja el, akkor a hozott határozat ügyészi óvással meg­támadható. Ha a jogszabály a határozat bíróság előtt való megtá­madását lehetővé teszi, panasz-eljárásnak — a Tv. 64. § \2) bekezdése értelmében nincs helye, kivéve, ha az ügyfelet a bírói eljárás lehetőségére nem figyelmeztették (lásd fentebb a d) pont alatti állásfoglalást). Ebből következik, hogy az államigazgatási szerv a bírói eljárás lehetőségére kioktatott ügyfél beadványát panasz­ként nem bírálhatja el. Ha ezt mégis megteszi, a Tv. 64. §-a a (2) bekezdésének megszegése folytán törvénysértést követ el. A törvénysértő határozat óvással megtámadható, erre azonban nem minden esetben van szükség. Ha az ügyfél a panaszt a keresetindításra nyitva álló határidőn belül nyújtotta be, azt mégis panaszként bí-* rálták el, óvásnak van helye és az óvásban azt kell ja* vasolni, hogy az államigazgatási szerv a beadványt te­kintse keresetlevélnek és járjon el a Tv. 56. § (4) be­kezdése szerint. Ha a bírói eljárás lehetőségére kioktatott ügyfél a ke-* resetindításra nyitva álló határidőt elmulasztotta, és ké-< sőbb panaszt nyújtott be, akkor a pánasz elbírálása so­rán hozott határozat ellen csak akkor indokolt az óvást benyújtani, ha az érdemben törvénysértő. A tartalmában törvényes határozat kétféle lehet: vagy azonos tartalmú az alapügyben hozott törvényes hatá­rozattal, vagy pedig orvosolja az alaphatározat törvény­sértéseit. Az előbbi esetben az óvás azt eredményezné, hogy a hozott határozat helyett egy vele azono9 tartalmú ken rábbi határozat lépne hatályba, utóbbi esetben pedig egy törvényes határozat helyett egy törvénysértő határozat lépne újra érvénybe. Az előbbi eredmény felesleges ügyintézést, az utóbbi pedig a törvényességi felügyelet céljával ellentétes hatást váltana ki. Ezért ezekben az esetekben az óvás benyúj­tását mellőzni kell. Az óvás mellőzését indokolja az iSj hogy a felettes szerv által hozott törvényes határozat —• bár a panaszeljárás ki volt zárva — a Tv. 63. §-án, vagy az 1954. évi X. tv. 53. § (4) bekezdésén alapulónak is tekinthető. Megjegyzendő, annak nincs akadálya, hogy az állam­igazgatási szerv a beadvány alapján — a bírói eljárás le­hetősége ellenére — a Tv. 43. §-a értelmében maga orvo« solja a törvénysértést. g) A Tv. 43. §-a annyiszor alkalmazható, ahányszor en* nek törvényes előfeltételei fennállanak. A Tv. nem tartalmaz rendelkezést arra nézve, hogy a 43. §-t ugyanabban az ügyben hányszor lehet alkalmazni. Elvileg tehát nincs kizárva, hogy többször is. A gyakor* latban azonban ez nem igen fordulhat elő. A Tv. 43. §-a alapján ugyanis az államigazgatási szerv — egyéb fel­tételek együttes fennforgása mellett — csak jogszabály sértő határozatokat vonhat vissza vagy módosíthat, ter> mészetesen úgy, hogy a jogszabálysértő határozat helyett törvényes határozatot hoz. A törvényes határozat azonban a Tv. 43. §-a alapján már nem vonható vissza és néni is módosítható. Gyakorlatilag tehát a kérdés azokra az esetekre korlátozódik, amikor az államigazgatási szerv a jogszabálysértő határozat visszavonása vagy módosítása során újra törvénysértő határozatot hoz. Ilyenkor viszont semmiféle elvi kifogás nem emelhető az ellen, hogy az áí« lamigazgatási szerv — tiltó jogszabály hiányában — á törvénysértést saját hatáskörében orvosolja. A Tv. 43. §-a alkalmazásának időbeli korlátja nincsen. h) A mérlegelési jogkörben hozott államigazgatási ha-* tározat ellen is helye van fellebbezésnek, kivéve, ha azt a jogszabály kizárja. A Tv. 45. §-ának (1) bekezdése fellebbezést engedélyez az ügy érdemében hozott elsőfokú határozat ellen. A Tv. 47. §-a állapítja meg azokat az eseteket, amikor fellebbezésnek nincs helye. Ezek a következők: a) a fellebbezést törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet kizárja, b) az ügyben elsőfokon a Minisztertanács, vagy annak tagja járt el. E jogszabályi rendelkezésekből következik, hogy ameny­nyiben az említett kizáró okok nem állanak fenn, minden elsőfokú határozat ellen fellebbezést lehet bejelenteni, te­hát a mérlegelési jogkörben hozott határozat ellen is.

Next

/
Thumbnails
Contents