Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 54. szám

458 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 54. szám. A népgazdaság fejlesztése 3 éves távlati tervének elő kell irányoznia az életszínvonal szerény, de folyamatos további emelkedését, biztosítania kell a termelőerők további fejlődését és a népgazdaság szocialista szektorának erősödését és kiszélesítését. E célkitűzéseket a hazai erőforrások ki-? használására kell alapozni. Fenti célkitűzések megvalósítása érdekében a Magyar Népköztársaság Országgyűlése az 1958. január 1-től 1960. december 31-ig terjedő időszak hároméves népgazdasági tervének irányelveit az alábbi rendelkezésekkel törvénybe iktatja: I. FEJEZET. A hároméves terv fő feladatai. 1. §. A szocialista ipar termelése 1960-ban mintegy 22 százalékkal haladja meg az 1957. évi termelést. A minisztériumi iparban a termelőeszközök termelését három év aiatt 28 százalékkal, míg a fogyasztási cikkek termelését 20 százalékkal kell növelni. Az ipari termelés növelésének minden egyes iparágban együtt kell járnia a műszaki kultúra, a munka termelékenységének emelkedésével, a minőség javulásával, a kereslethez jobban igazodó áruválaszték kialakításával. . Az ipar minden ágában jelentős lépést kell tenni a termelés gazdaságosságának fokozása terén. Meg kell kezdeni azoknak a termelő kapacitásoknak új hasznos termelésre való átállítását, amelyek jelenleg gazdaságtalanul üzemelnek. Az ország szűkös nyersanyaghelyzete folytán különös jelentősége van a fajlagos anyagfelhasználást csökkentő technológiák alkalmazásának, importanyagok hazai nyersanyagokkal való gazdaságos helyettesítésének, a gyártási hulladékok és melléktermékek hasznosításának. Ennek elérését az anyagi ösztönzés legcélravezetőbb formáinak alkalmazásával is elő kell mozdítani. Mindezzel az ipari termelés szerkezetében olyan változások létrehozását kell megkezdeni, amelyek mellett az eddiginél sokkal nagyobb mértékben szerepelnek a termelésben és az exportban a nyersanyag és az energia felhasználása szempontjából nem nagyigényű, magasszínvonalú termelési és műszaki kultúrát képviselő termelési ágak és gyártmányok, 2. §. A mezőgazdaság részére biztosítandó beruházások és egyéb eszközök segítségével célul kell kitűzni a mezőgazdasági termelésnek három év átlagában történő 12 százalékos növelését a tervidőszak előtt megindult belterjes irányú fejlesztés útján, a termelési költségek egyidejű csökkentése mellett. Figyelembevéve, hogy a termelőerők fejlesztés sének fő módszere a nagyüzemi gazdálkodás kiterjesztése, támogatni kell a meglevő és az önkéntesség alapján alakuló mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, valamint az alacsonyabb típusú szö-> vetkezeteket és társulásokat. E mellett segíteni és serkenteni kell az egyénileg dolgozó paraszt^ ságot, hogy termelési adottságait az eddiginél na^ gyobb mértékben legyen képes kihasználni. 3. §. A termelés fejlesztése és jövedelmezőség gének növelése révén a nemzeti jövedelem leg-* alább 13 százalékkal kell, hogy növekedjék a terv-* időszak alatt. A nemzeti jövedelem növekedése alapján a la-» kosság egyéni és társadalmi fogyasztására szánt alap 1960-ban legalább 10 százalékkal legyen ma-* gasabb, mint 1957-ben. A tervidőszak alatt a termelési előirányzatok teljesítése, a gyáripari termelékenység 15 százaién kos növekedése, valamint az önköltség 6 százalén kos csökkenése alapján a munkások és alkamazotn tak egy keresőre eső reálbérét 1957-hez képest 3 év alatt legalább 6 százalékkal kell emelni. Ezen felül továbbra is biztosítani kell az elért gazdasági eredményektől függő nyereségrészesedést, és tovább kell fejleszteni a nyugdíjellátást a régi rendszerű nyugdíjak rendezésével. Biztosítani kell, hogy a dolgozó parasztok jöve-» delme három év alatt a mezőgazdasági termelés előirányzott növekedése esetén mintegy 4 százan lékkai tovább emelkedjék. 4. §. A nemzeti jövedelemből a népgazdaság és a társadalom fejlődését szolgáló beruházásokra az 1957. évhez képest évről évre növekvő alapot kell biztosítani. A hároméves terv során a beruházásokkal nagy mértékben kell takarékoskodni, s csak a népgazn daság további fejlődését megszabó alapvető célok megvalósítására lehet jelentősebb beruházásokat előirányozni. A beruházásokat — beleértve a Szovjetuniótól kapott hosszúlejáratú beruházási hitelt is — elsősorban nem új, hosszú ideig tartó nagy építkezésekre, hanem a meglevő állóalapok bővítésére és korszerűsítésére, a befejezetlen beruházások ésszerű folytatására kell fordítani. Az állami beruházásokat elsősorban az ipar hazai nyersanyag- és energiaforrásainak hasznosítás sára, az ipar műszaki színvonalának emelésére, a mezőgazdaság szocialista szektorának fejlesztésé^ az ország külkereskedelmi mérlegének javítására^ valamint lakásépítésre kell fordítani. Három év alatt 32 milliárd Ft beruházást kell állami erőből végrehajtani. Az állóalapok megóvása és korszerű szinten való tartása érdekében három év alatt az állami szektorban legalább 15 milliárd Ft-ot kell felújít fásokra előirányozni, ami 1 évre számítva 19 százalékkal haladja meg az 1957. évi felújításokat* Ezen felül 2,2 milliárd Ft-ot kell az állami tulaj-* donban levő lakóházak javítására fordítani. 5. §. A népgazdaság egyensúlyát a nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyának biztosítása mellett kell előirányozni. A nemzetközi fizetési mérleg