Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 53. szám

53. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 455 7. A társulat tartozik a hitel fedezetéül a bevételeit és a hitelből megvalósított építményeket, gépeket és felszereléseket stb. lekötni. 8. A fedezetül lekötött vagyontárgyakat kár esetére biztosíttatni kell. 9. A hitel lejárata legfeljebb 10 év lehet. A lejáratot a PM. utasítás 6. §-ában foglaltaknak megfelelően kell megállapítani. A lejárat megállapításánál elsősorban a társulat bevételeit (hozzájárulás, tagdíj, megvalósított célkitűzés hasznosításából származó bevételek stb.), vala­mint az esetleges többletjövedelmeket kell figyelembe venni. A törlesztést legkésőbb az engedélyezést követő évben meg kell kezdeni. Egy évnél hosszabb idő alatt meg­valósuló beruházás esetén a törlesztést általában az utolsó folyósítási évben, de legkésőbb az utolsó folyó­sítást követő évben kell megkezdeni. A folyósítás ideje alatt befolyó társulati hozzájárulásokat már a hitel összegének megállapításánál figyelembe kell venni (a saját eszközökből fedezhető költségekre hitelt adni nem lehet.) 10. A hitel kamata legkésőbb a folyósítást követő gazdasági év végével lejáró hiteleknél évi 3%, egyébként évi 2%. Az elmaradt törlesztőrészletek után azok esedé­kességétől számítva, az ügyleti kamaton felül évi 7% kamat jár. 11. A hitelkérelmet a társulat számláját vezető fiók­nál kell benyújtani az erre a célra szolgáló igénylési űrlapon az előírt mellékletekkel együtt. A .hitel enge­délyezése az Egyéni Hitelek osztálya hatáskörébe tar­tozik. 12. A számlavezető fiók a benyújtott kérelmeket alaki és tartalmi szempontból való elbírálás — az esetleg hiányzó adatok, igazolások beszerzése — után, javas­latával ellátva az Egyéni Hitelek osztályához tartozik továbbítani. 13. A hitelt 5000 Ft össznatárig a társulat nevében aláírásra jogosultak által utalványozott számla alapján, 5000 Ft-ot meghaladó összeg esetén pedig a Vízügyi Igazgatóság által láttamozott számla alapján átutalással, illetve hitellevél kiadásával kell folyósítani. A saját vállalkozásban végzett munkák esetén a társu­latnak — a fenti összeghatárra való tekintet nélkül — minden számlát — folyósítás előtt — láttamoztatni kell a Vízügyi Igazgatósággal. 14. A megyei fiók a hitelezés tartama alatt a társu­latnál köteles ellenőrizni a hitel rendeltetésszerű fel­használását, a hitelcél megvalósítását, a fedezet meglétét és szakszerű kezelését. A vizsgálatot lehetőség szerint az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a MÉSZÖV kikül­döttjével együttesen kell lefolytatni. Az ellenőrzésnek esetenként ki kell terjednie a pénztár kezelésre és a tagdíj beszedésre is. 15. A hitelben részesült vízgazdálkodási társulat a számlavezető fiók részére éves mérlegét és mérlegbe­számolóját tájékoztatás céljából tartozik megküldeni. Dr. László Andor s. k., a Takarékpénztári Főigazgatóság vezetője. Vegyes rendelkezések A községi mezőgazdasági felügyelők kerékpárhasználati dija. A községi mezőgazdasági felügyelők saját kerékpárhasz­nálata esetére járó térítés összege tekintetében az ide­vonatkozó jogszabályok eltérő értelmezése miatt nincs egységes gyakorlat. Ezért a Pénzügyminisztériummal és a Munkaügyi Minisztériummal egyetértésben közöljük, hogy a községi mezőgazdasági felügyelőt saját kerék pár­használat esetén a 33/1951. (I. 31.) MT számú rendelet­nek a US/1951. (V. 27. M. T. számú rendelettel módosí­tott 10. §-a (1) bekezdésében foglaltak szerint kilométe­renként 0.25 Ft térítés illeti meg. Tekintettel arra, hogy a havonta megtett kilométerek száma általában nem ellenőrizhető és igen sok admi­nisztratív munkával járna, az említett rendeletek szerint saját kerékpárhasználata esetén havi átalány állapítható meg. Ezen összeg pedig, ha a kerékpárral megtett út ha­vonta általában a 250 km-t nem haladja meg 20.— Ft 250 km-nél több, de a 350 km-t nem haladja meg 25.— Ft 350 km-nél több, de a 450 km-t nem haladja meg 32.50 Ft 450 km-nél több 37.50 Ft a havi kerékpárhasználat átalányösszege. Fentiek nem vonatkoznak a több községre kiterjedő hatáskörrel működő körzeti mezőgazdasági felügyelőkre, mivel részükre a Gazdasági Bizottság határozata alap­ján a Pénzügyminisztérium — a Földművelésügyi Minisz­tériummal egyetértésben — kiküldetési átalányt állapí­tott meg. A kiküldetési átalány magában foglalja a közlekedési eszközök igénybevételével kapcsolatos költ­ségeket is. Földművelésügyi Minisztérium. Mezőgazdasági biztosított 75%-os táppénzre jogosultsága. A mezőgazdasági biztosított felemelt összegű táppénzre való jogosultságát az alábbiak szerint kell megállapítani. 1. A mezőgazdasági biztosított 75%-os táppénzre abban az esetben jogosult, ha ugyanannál a munkáltatónál legalább 2 év óta megszakítás nélkül munkaviszonyban áll és évenként 220—220 napi bélyeglerovást igazol. Pl. a mezőgazdasági biztosított 1955. május 1-től megszakítás nélkül munkaviszonyban áll, 1957. május 15-én kereső­képtelenné válik, 1955. május 16-tól 1956. május 15-ig 220 napi, 1936. május 16-tól 1957. május 15-ig 220 napi bélyeglerovást igazol, tehát 75%-os táppénzre jogosult. 2. Az a mezőgazdasági dolgozó, aki ugyanazon munkál­tatónál legalább 2 éven át megszakítás nélkül munka­viszonyban áll, de váltakozva mezőgazdasági és ipari biztosított volt, felemelt összegű táppénzre az alábbiak szerint jogosult:

Next

/
Thumbnails
Contents