Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 50. szám

438 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 50. szám. A dolgozók körében lolytatott magángyakorlat. 4. §. Az egészségügyi szolgálat orvosa a szolgálati munkahelyén nála jelentkező, illetőleg ott kezelés alatt álló dolgozót (családtagot) sem a saját, sem más orvos magánrendelésére nem irányíthatja, illetőleg nem tanúsíthat olyan magatartást, amelyből a beteg ^hozzátartozója) arra következtethetne, hogy magánrendelés során előnyösebb ellátásban (kezelésben) fog részesülni. 5. §. (1) Az egészségügyi szolgálat orvosa az ellátásába tartozó dolgozót (családtagot) magánbetegként nem kezelheti. (2) A kórházi (klinikai, fekvőbeteg-gyógyintézeti) orvos ellátásába a kórházban (klinikán, fekvőbeteggyógyintézetben) ápolás alatt álló dolgozók (családtagok) tartcznak. (3) A szakorvosi rendelőintézet vezetőjének és felülvizsgáló főorvosának, valamint a négyhetes orvosi bizottrág, az orvosi döntőbizottság és a Munkaképességcsökkenést Véleményező Orvosi Bizottság tagjának ellátásába azok a dolgozók tartoznak, akiknek táppénzes éllományba-vételével (tartásával), illetőleg munkaképességcsökkenése megállapításával kapcsolatban az emiitett szerveknél orvosi felülvizsgálati eljárás van folyamatban. Ha az említett orvosnál felülvizsgálata, illetőleg munkaképességcsökkenésének megállapítása végett olyan személy jelentkezik, akit a jelentkezés napja előtt eltelt féléven belül magánbetegként kezelt, köteles ezt a körülményt felettesének bejelenteni. Ez utóbbi esetben a vizsgálatra más orvost kell kijelölni. (4) A járóbeteg-szakrendelés, valamint a gondozóintézc C ^-akorvosának ellátásába a szakrendelés, illetőleg a oonabzóintézet működési területén lakó dolgozók (családtagjaik) tartoznak, valamint azok a dolgozók, akiknek munkahelye a szakrendelés, gondozóintézet működési területén van. Ebből a szempontból a megyei rendelőintézet, illetőleg a megyei gondozóintézet működési területének azt a területet kell tekinteni, amelynek közvetlen ellátása feladatkörébe tartozik. Ha a szakorvosi rendelőintézetben valamelyik szakrendelésen (pl. belgyógyászat) több szakorvos dolgozik, a rendelőintézet vezetője a rendelőintézet működési területét a dolgozók (családtagjaik) ellátása szempontjából megoszthatja a szakrendelésen dolgozó orvosok között. Ebben az esetben a rendelőintézeti szakorvos ellátásába csak a részére kijelölt területen lakó (foglalkoztatott) dolgozók (családtagjaik) tartoznak. Ez utóbbi rendelkezéVonatkozik a gondozóintézetekre is. (5) A körzeti orvos, a körzeti gyermekgyógyász orvos és a körzeti szülészszakorvos ellátásába a körzetében lakó dolgozók (családtagjaik) tartoznak. 6. §.(1) Az 5. § (1) bekezdésében meghatározott tilalom alól a megyei (megyei jogú városi) főorvos indokolt esetben felmentést adhat. A felmentés megadása általában rendelőintézeti szakorvosoknál indokolt olyan esetben, amikor a rendelőintézet működési területén, vagy ha az nem terjed ki a rendelőintézet székhelyének egész területére, a rendelőintézet székhelyén azonos szakmájú orvcs egyáltalában nem vagy a rendelőintézet működési területének lakosságához viszonyítottan elégtelen számban folytat magánorvosi gyakorlatot \pl. szem-, orr-, fül-, gége-, ortopéd- stb. szakorvosoknál). Ilyen felmentés Budapesten nem adható. A felmentés megadható azokban az indokolt esetekben is, amikor az orvos a magánrendelésén olyan orvosi gyakorlatot folytat, amelyet a szolgálati mukahelyén a dolgozókkal kapcsolatban nem kell ellátnia. A fentiektől eltérő, különlegesen indokolt esetekben a megyei (megyei jogú városi) főorvos a felmentést csak az egészségügyi miniszter hozzájárulásával adhatja meg. A felmentést bizonytalan időre szóló hatá'ylyal („visszavonásig érvényes" záradékkal) kell megadni. (2) A megyei és a megyei jogú városi főorvosok, valamint a fővárosi vezető főorvos a felügyeletük alá tartozó rendelőintézetek vezetőit felhatalmazhatja arra, hogy esetenként, a dolgozó (családtag) írásbeli kérelmére engedélyt adhassanak arra, hogy rendelőintézeti orvos az egyébként ellátásába tartozó dolgozót (családtagját) magánrendelőjében magánbetegként kezelhesse. Az engedélyt írásban kell megadni. Az engedély 3 hónapra adható, amely idő után az a dolgozó (családtag) kérésére újra kiadható. A rendelőintézet vezetője köteles a kérelmet, valamint az engedély másolatát megőrizni és a másolatokat külön kezelni. 7. §. Az egészségügyi szolgálat orvosa köteles a magánrendelésén megjelenő dolgozót (családtagját) tájékoztatni arról, hegy díjtalan orvosi ellátásra jogosult és a díjtalan orvosi ellátását hol, milyen módon veheti igénybe. Ha a dolgozó (családtag) e tájékoztatás ellenére magánbetegként kívánja magát gyógykezeltetni és az orvos erre az 5., illetőleg a 6. § alapján jogosult, az orvos köteles a dolgozótól (családtagtól) olyan írásbeli nyilatkozatot kérni, amelyben kijelenti, hogy magánbetegként kívánja magát gyógykezeltetni és egyben tudomásul veszi, hogy e gyógykezeléséből kifolyólag a gyógykezelést ellátó orvostól a dolgozókat (családtagokat) megillető szolgáltatásokra jogosító orvosi rendelvényt nem kaphat. E nyilatkozatokat egy évig meg kell őrizni. 8. §. Az egészségügyi szolgálat orvosa csak az olyan magángyakorlata keretében nyújtott orvosi tevékenységéért számíthat fel a betegnek (hozzátartozójának) díjazást, amely nem ütközik az előző §-okban megállapított szabályokba. Vegyes rendelkezések. 9. §. A kórház (klinika, egyéb fekvőbeteg-gyógyintézet) ervcsa a kórházban (klinikán, fekvőbeteg-gyógyintézetben) ápolás alatt álló — az ápolási költség megfizetésére kötelezett — személytől vagy hozzátartozójától nem fogadhat el személyes vagy vagyoni előnyt (különdíjazást, ajándékot stb.) azért, hogy részére előnyösebb ellátást (kezelést) biztosítson. 10. §. U) Az ellen az orvos ellen, aki a jelen utasításban foglalt rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza, fegyelmi úton kell eljárni. Súlyos esetben intézkedni kell a büntetőeljárás megindítása iránt. (2) A jelen utasításban foglalt rendelkezések ismételt megszegése esetében a rendelkezések megtartása rendszeres ellenőrzésének elmulasztásáért, illetőleg a jelen utasításba ütköző cselekmények tűréséért a felettes szervek (kórházi és klinikai igazgató, osztályvezető főorvos, rendelőintézeti vezető, járási főorvos stb.) fegyelmileg felelősek. (2) A jelen utasítás végrehajtása során az Orvcsegészségügyi Szakszervezet keretében működő orvosetikai bizottság véleményét előzetesen meg kell hallgatni és javaslatait figyelembe kell venni. 11. §. Népgazdasági érdekből elsősorban az egészségügyi szolgálatnak azokat az orvosait kell áthelyezni, akik a jelen utasítás rendelekzéseibe ütköző cselekmények elkövetése miatt fegyelmi büntetésben részesültek. 12. §. A jelen utasítás közzététele napján* lép hatályba. Dr. Doleschaü Frigyes s. k., egészségügyi miniszter. * A közzététel napja június 1. A Központi Statisztikai Hivatal elnökének 2 1958. (Tg. É. 12.) K. S. H. számú utasítása a gépjárművezetők létszámának és béradatainak egyszeri bejelentéséről. A Gazdasági Bizottság 10.174/1968. G. B. sz. határozata értelmében az állami, tanácsi és szövetkezeti szervek, intézmények, vállalatok (a továbbiakban: szervek) által foglalkoztatott gépjárművezetők létszámának és béradatainak egyszeri bejelentését rendelem el. 1. Valamennyi szerv — kivéve a 2. pontban megjelölteket — köteles az 19Ö8. május hó 31-én állományban volt gépjárművezetők létszámát a mellékelt 16.335/1958/ E.