Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 39. szám

39. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 367 Vegyes rendelkezések A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÁLLÁSFOGLALÁSA. Az 1957. évi 52. tvr. egyes rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatos kérdések. (Nem teljes szöveg.) c) Az 1957. évi 52. tvr. 2. §-a alapján a községi (városi) tanács kezelésében kényszerhasznosítással hasznosított mezőgazdasági ingatlant is állami tulajdonba vettnek kell nyilvánítani, amennyiben azt tulajdonosa 1957. szeptember 3-ig vissza nem kapta. Az 1957. évi 10. tvr. végrehajtása tárgyában kiadott 3/ 1&57. (II. 3.) F. M. sz. rend. 15. §-a szerint a községi tanács által kényszerhasznosítással kezelt ingatlanokat 1957. október l-ig a tulajdonosnak vagy jogutódjának vissza kellett adni. Az 1957. évi 52. tvr. 2. §-a szerint a nem dolgozó parasztok vagy kisemberek telekkönyvi tulajdonában levő, de állami gazdaság, tsz. stb., vagy községi tanács kezelésébe került ingatlanokat állami tulajdonba vettnek kell nyilvánítani, a 3. § szerint padig állami tulajdonba kell venni a dolgozó parasztok vagy kisemberek telekkönyvi tulajdonában levő olyan ingatlanokat is, amelyek az 1957. évi 10. tvr. szerinti földrendezés lebonyolítása után még állami kezelésben vagy tsz. használatában maradtak. A 13 1957. (IX. 3.) F. M. sz. rend. 3. § (3) bek. szerint állami kezelésben levőnek kell tekinteni a községi tanács által kezelt, illetőleg hasznosított ingatlanokat is. A 3/1957. (II. 3.) F. M. sz. rend. 15. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a községi tanács által kényszerhasznosított ingatlanokat a tulajdonosnak vissza kelleti adni. az 1957. évi 52. tvr.'3. §-a és 19/1957. (IX. 3.) F. M. sz. rend. 3. § (1) bek. szerint módosult. E rendelkezések alapján és ezekkel összhangban a 3/1958. (Mg. É. 2.) F. M. sz. utasítás 6. pont c. alpontja kimondja, hogy a kényszerhasznosítás útján hasznosított ingatlanok közül állami tulajdonba kell venni azokat az ingatlanokat, amelyek szocialista gazdasági szervezetek használatába kerültek, továbbá amelyeket a községi tanács kezelt, 111. haszonbérlet útján hasznosított és tulajdonosának 1957. szeptember 3-ig (az 1957. évi 52. tvr. hatályba lépéséig) nem adott vissza. A vízgazdálkodási társulatok 1958. március hó 18-án megtartott első országos tanácskozásának határozata. A vízgazdálkodási társulatok első országos tanácskozása köszönetét fejezi ki a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak azokért a rendelkezésekért, amelyekkel — a lakosság, elsősorban a mezőgazdasági termelők kezdeményezését és javaslatait magukévá téve — lehetőséget adtak vízgazdálkodási társulatok alakítására és részükre széleskörű műszaki, valamint anyagi támogatást is biztosítanak. Az országos tanácskozásban résztvevők — közöttük a 80.000 kat. hold területen már működő és további 170.000 kat. holdon alakulóban lévő vízgazdálkodási társulatok képviselői — a vízgazdálkodási társulatokra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek és a társulati alapszabálymintának ismeretében a következőket állapítják meg: Az érdekeltek önkéntes elhatározásból alakuló, közvetlen irányításuk alatt működő vízrendezési és vízhasznosítási társulatok alkalmasak arra, hogy az érdekelt termelőket a helyi vízügyi feladatok ellátásába szervezetten bevonják. Ezeket a feladatokat a társulatok elsősorban saját anyagi erőből — állami irányítás és támogatás mellett — végzik el s ezzel hozzájárulnak a mezőgazdasági termelés biztonságának fokozásához, belterjes fejlesztéséhez, a jobb minőségű és nagyobb terméseredmények eléréséhez. A társulatok jó munkájukkal — a széles paraszti tömegek összefogása eredményeként — hozzájárulnak a Magyar Szocialista Munkáspárt agrártéziseiben kifejtett mezőgazdasági politika gyakorlati megvalósításához: a mezőgazdasági termelés fellendítéséhez, és a dolgozó parasztság önkéntes szövetkezéséhez a szövetkezeti nagyüzemű gazdálkodás megvalósítására.; A tanácskozás résztvevői szükségesnek tartják a helyi vizek kértételei által veszélyeztetett, továbbá a mezőgazdasági vízhasznosításban érdekelt állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, termelői szakcsoportok, mezőgazdasági társulások és egyénileg dolgozó parasztok széleskörű mozgósítását annak érdekében, hogy a biztonságos és belterjes termelést elősegítő vízgazdálkodási társulatokba tagként belépve, közös öszszefogással és az ebben rejlő megsokszorozott erő felhasználásával vegyenek részt a vízkárok leküzdésében és az öntözéses gazdálkodás eredményesebb folytatásában. Megállapítja a tanácskozás, hogy a társulatok szervezése terén — mint azt az eltelt rövid idő eredményei bizonyítják — már az első kezdeményezések is széleskörű visszhangra találtak. A társulati mozgalom kiszélesítéséhez és további fejlesztéséhez azonban rendszeres és állandó felvilágosító munkára van szükség, amelynek során mind szélesebb körben ismertetni kell a társulati működés keretében elérhető eredményéket és az azokból származó előnyöket. Ez a felvilágosító és szervező munka csak akkor vezethet a kívánt eredményekhez, ha abban a társulat tagjain és választott vezetőin kívül a tanácsi, a vízügyi, a mezőgazdasági és a szövetkezeti szervek vezetői és dolgozói is tevékenyen közreműködnek. Az országos tanácskozás a vízgazdálkodási társulatok alakításával és szervezésével, működésével és továbbfejlesztésével kapcsolatban a következő Ibatáro^atot hozza: L A megalakult társulatok vonatkozásábar A megalakult vízgazdálkodási társulatokat — els sorban a működésükhöz szükséges szervezeti, műszaki és gazdasági feltételek biztosításával — meg kell szilárdítani. Ennek érdekében: 1. Azoknál a társulatoknál, ahol ez még nem történt meg, a közgyűlést sürgősen össze kell hívni az alapszabály megtárgyalása és megalkotása, a vezetőség megválasztása, az 1953. évi munkaprogram, az annak alapján végzendő vízimunkák tervének jóváhagyása, továbbá a társulatok költségvetésének és a tagok hozzájárulásának megállapítása céljából. 2. A közgyűlés megtartása és az alapszabály jóváhagyása után a működési és a vízjogi engedély haladéktalan kiadásával biztosítani kell, hogy a) a vízrendészeti társulatok a jóváhagyott műszaki tervek alapján kezdjék meg és a tagok munkájával, illetőleg hozzájárulásából folyamatosan végezzék a vízkárelhárítást, a védekezést, valamint e feladatok megvalósításához szükséges víziművek építését, felújítását és fenntartását; b^ a vízhasznosítási társulatok az öntözés célját szolgáló műveket helyezzék üzemelésre kész állapotba, szervezzék meg az öntözésre engedélyezett vízmennyiséggel való helyes gazdálkodást, a rendelkezésre álló vízmennyiségnek a tagok közötti elosztását, állapítsák meg az öntözési és lecsapolási'órarendet s azok megtartását ellenőrizzék. 3. Az országos tanácskozás a vízgazdálkodási társulatok részére olyan ügyviteli és számviteli rend kialakítását tartja szükségesnek, amely a társulat ügyeinek legegyszerűbb, bürokráeiamentes intézését teszi lehetővé,de ugyanakkor biztosítja a társulat pénz- és vagyonkezelésével kapcsolatos visszaélések megelőzését, a társulati vagyon legteljesebb védelmét.