Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 37. szám

338 TANÁCSOK Kf>7J ÖNYE 37. szám. (2) Mindaddig, amíg az (1) bekezdésben leírt bélyegek forgalomba kerülnek, e bélyegek helyett az 1958. évi április hó 30. napjáig érvényes, de a megfelelő új járulékösszeg értékével felülnyomott bélyegekkel kell az egységes társadalombiztosítási járulékot leróni. 3. §. Az 1958. évi április hó 30. napjáig még érvényes, de fel nem használt bélyegeket a munkáltató legkésőbben az 1958. évi július hó 31. napjáig R bélyegek névértékének készpénzben történő viszszatérítése ellenében a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ helyi szerveinél beválthatja, illetőleg e bélyegek értékét a benyújtás napjával a helyi szervnél vezetett folyószámlája javára írattathatja. 4- §• Az 1. §-ban említett munkáltató az 1958. évi április hó 30. napját követő időben foglalkoztatott mezőgazdasági biztosított munkabéréből a dolgozót terhelő 3%-os nyugdíjjáruléknak megfelelő átalányösszeg címén napi 1 forintot, heti 6 forintot, illetőleg havi 25 forintot köteles levonni. 5. §• A jelen rendelet 1958. évi május hó 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 7/1954. (XII. 5.) P. M. számú rendelet* 7. §-a hatályát veszti. Kisházi Ödön s. k., munkaügyi miniszter. A pénzügyminiszternek és az Országos Tervhivatal elnökének 152/1958. (P. K. 15.) P. M. számú együttes utasítása az állami szervek által bérleményként használt ingatlanokon végzett felújításokról. 1- §• (1) Az állami szervek által bérleti jogviszony alapján üzemi, forgalmi, hivatali stb. célokra használt épületeken, épületrészeken, helyiségeken és ezek tartozékain (a továbbiakban: bérlemény) végzendő felújítási munkálatokra a 35; 1955. (IX. 30.) M. T. számú rendelet** és az annak végrehajtásáról szóló 15/1957. (III. 7.) Korm. számú rendelet** rendelkezései az irányadók. (2) A bérlő állami szerv által elvégzett munkálatok költségeinek a bérbe való beszámítása ugyancsak az említett jogszabályok rendelkezései szerint történik. 2. §. (1) Az állami vállalatok a bérleményen végzett felújítási munkálatokkal kapcsolatban felmerült költségeket a termeléssel ([forgalommal) összefüggő költségként kötelesek elszámolni. Ha a felmerülő költségek a vállalat éves termelési (forgalmi) költségeinek 1%-át meghaladják, legfeljebb 3 évre történő időbeli elhatárolást lehet alkal* A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1'954. évi 77. száma közli. ** Az idézett rendeletek egybedolgozott szöveggel a Tanácsok Közlönye 1957, évi 15. számában jelentek meg. mázni. Ideiglenes pénzügyi forrásként a vállalat felhasználhatja saját eszközeit (pl. vállalatfejlesztési alap), de igénybe vehet középlejáratú bankhitelt (MBB) is. A bérleményeken végzett felújításokat a vállalatok az éves tervükben biztosított felújítási építési mutató felhasználásával tartoznak elvégezni. (2) Költségvetési szerveknél a bérleményen végzett felújítási jellegű munkálatok pénzügyi forrása (fedezete) a szerv költségvetésében megállapított felújítási előirányzat. (3) Az állami vállalatok az elvégzett felújítási munkálatokkal kapcsolatos költségek összegét termeléssel (forgalommal) összefüggő költségként való elszámolás mellett könyveikben a bérbeadóval szemben fennálló követelésként is nyilvántartásba venni kötelesek. A bérbe beszámított összegekkel a nyilvántartásba vett követelést csökkenteni kell. (4) A költségvetési szervek a bérbe beszámított összegeket bevételként kötelesek előirányozni, előírni és elszámolni. (5) Az állami szervek könyveiből a követelést ki kell vezetni, ha a felmerült költségek az 1. § (2) bekezdése szerinti bérbeszámítással megtérültek, illetve 10 év leteltével akkor is, ha a felújítási ráfordítás a bérbeszámítás során addig nem térült vissza. 3. §. A jelen utasításban foglalt pénzügyi lebonyolítás a szolgálati lakás céljait szolgáló bérleményekre nem vonatkozik. 4. §. A jelen utasításban foglaltakat 1958. január 1-től kell alkalmazni. Dr. Ajtai Miklós s. k., Pclónyi Szűcs Lajos s. k.s az Országos Tervhivatal a pénzügyminiszter elnökhelyettese. első helyettese, Vegyes rendelkezések A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSA. A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a dolgozó által támasztható megtérítési igény. A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén támasztható megtérítési igénynek az Mt. 35., illetőleg az Mt. V. 189. §-ában foglalt szabályozásánál a jogalkotó már népgazdasági érdekből is azt a rendszerinti esetet tartotta szem előtt, hogy a megszüntetés jogellenességét a munkaügyi viták elintézésére irányuló szabályok alapján késedelem nélkül megindított eljárás során állapítják meg. Ebből következik, hogy a szóbanforgó megtérítési igény — a Legfelsőbb Bíróság X. számú polgári elvi döntése szerint kötelező kárenyhítés figyelembevételével — éltáléban csak arra az időre érvényesíthető, amíg a késedelem nélkül folyamatba tett eljárás, befejeződik. Olyan esetben, amikor a dolgozó a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt a munkaügyi viták elintézésére irányadó jogszabályok által megengedett eljárást egyáltalán nem, vagy sikertelenül vette igénybe, de a munkaviszony megszüntetésének jogellenességét hoszszabb idő múlva, esetleg évek eltelte után mégis kifejezetten megállapították (Pl. Mt. V. 189. §-a, törvényességi óvás, perújítás, stb.), a dolgozó az Mt. 35. §-a, illetőleg az Mt. V. 189. §-a alapján járó megtérítési igényét csak az eset körülményei által feltétlenül indokolt időre érvényesítheti.