Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 36. szám

36. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 335 c) legalább 50%-ban csökkent munkaképességűek, á) terhes anyák, e) azok az önálló keresettel nem rendelkező anyák, akik egy 1 éven aluli, vagy legalább két 16 éven aluli, önálló keresettel nem rendelkező gyermekük neveléséről gondoskodnak, í) azok az. öregségi nyugdíj korhatárt betöltött férfiak és nők, akik nyugellátást vagy egyéb címen elérhető jövedelmet vagy egyáltalán nem, vagy havi 600 Ft-ot meg nem haladó mérvben élveznek, g) mindazok, akiket a tanácsok szociálpolitikai osztályai (csoportjai) szociális szempontból arra rászorulóknak minősít. A fenti szempontok érvényesítése érdekében a kézműipari vállalatoknál és kisipari szövetkezeteknél foglalkoztatott bedolgozók foglalkoztatásának indokoltságát 1958. szeptember 30-ig felül kell vizsgálni és a vállalat (szövetkezet) adottságait, tervfeladatát mérlegelve az a)—9) alattiak körének lehetőség szerinti kiszélesítését kell szorgalmazni. A felülvizsgálat során a bedolgozók családi körülményeit (család összjövedelmét stb.) is mérlegelni kell. 5. Nem szabad 1958. június 30. utín bedolgozókat foglalkoztatni a következő motorikus meghajtású gépekkel: mechanikai szövőgépek, raschli gépek, mechanikai sík- és körkötő gépek, körhurkoló, lánchurkoló, lánckötő gépek, fa- és fémmegmunkáló gépek, hőre lágyuló műanyag-alapanyagokat feldolgozó gépek. 6. Bedolgozókat csoportosan (brigádokban) foglalkoztatni, valamint bérüket csoportosan elszámolni nem szabad. 7. A kézműiparban foglalkoztatottak körének kiszélesítése érdekében a bedolgozók munkaellátottságát úgy kell megszervezni, hogy a bedolgozók lehetőleg egyforma arányban nyerjenek foglalkoztatást. Ennek érdekében egy-egy bedolgozó részére legfeljebb havi 200 munkaórának megfelelő munkát lehet biztosítani. Jelen utasítás kihirdetése napján lép hatályba. Nagy Józsefné s. k., könnyűipari miniszter. A művelődésügyi miniszter 135 1958. (M. K. 8.) M. M. számú utasítása az egyetemi, főiskolai felvételre való jelentkezés ez évi rendjéről és az iskoláztatási bizottságok feladatairól. Az egyetemi, főiskolai továbbtanulással kapcsolatos kérdések évről évre erőteljesebben foglalkoztatják a közvéleményt és a társadalmi szerveket. A továbbtanulásban való részvétel egyre inkább közüggyé is válik. E figyelemnek és érdeklődésnek megfelelően a továbbtanulásra jelentkezőket fokozott gondossággal és alapossággal kell elbírálni, továbbá minősíteni, és ebben a tevékenységben a középiskolák szorosan működjenek együtt a helyi politikai és társadalmi szervekkel. E szervek bevonásával a széleskörű társadalmi ellenőrzést kívánjuk megvalósítani. I. A középiskolákhoz eljuttattuk az „Egyetemeink, főiskoláink" című — ez évben kiadott — brosúrát. Az e brosúrában ismertetett egyetemeken, főiskolákon, akadémiákon lesz ez évben felvétel. Továbbtanulásra elsősorban az általános gimnáziumban kitűnő, jeles, vagy jó eredményt elért tanulók jelentkezzenek. A közepes vagy elégséges előmenetelű tanulók közül csak azok kérelme fogadható el, akik a választott egyetemi kar, főiskolai szak, illetve akadémia felvételi vizsgatárgyaiból legalább jó átlageredménnyel zárták vagy zárják tanulmányaikat. A szakközépiskolákból továbbtanulni szándékozó tanulók lehetőleg a középiskola szakirányának megfelelő felsőoktatási intézménybe, a tanító(nő)képzők növendékei tanári képestiést nyújtó felsőoktatási intézménybe jelentkezzenek. (Az óvónőképző elvégzése egyetemi, főiskolai, illetve akadémiai felvételre nem jogosít.) Az orvostudományi egyetemeken a latin nyelvtudással is rendelkező, gimnáziumban érettségizetteket részesítik előnyben a felvételeknél. A jelentkezők csak egy egyetemi karra, főiskolára, akadémiára kérhetik felvételüket; (a választott karon belül — a tudományegyetem tanári szakjára, illetve pedagógiai főiskolára pályázók — egy másik szakot is megjelölhetnek). Az Egyesített Tiszti Iskolára, továbbá a művészeti főiskolákra jelentkezők azonban egyidejűleg egy másik egyetemi szakra is pályázhatnak. II. A középiskolák igazgatói gondoskodjanak arról, hogy a tanulók, a tanárok és az összes érdeklődök a továbbtanulással kapcsolatos valamennyi tudnivalót megismerhessék. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy jó képességű munkás, valamint dolgozó paraszt származású fiatalok minél nagyobb számban jelentkezzenek felvételre. Az igazgatók és a tanárok — elsősorban az osztályfőnökök — bátorítsák továbbtanulásra a jó képességű tanulókat, elsősorban a munkás és dolgozó paraszt szülök, továbbá a népi demokratikus rendszer melletti szilárd magatartásukkal, aktív társadalmi munkájukkal kitűnt s-ülők gyermekeit, és segítsék őket az egyetemre, főiskolára, illetve akadémiára való jelentkezésben. Ennek érdekében fejtsenek ki felvilágosító, meggyőző munkát a tanulók szülei között is. A pályaválasztási tanácsadás során arról is tájékoztassák a tanulóifjúságot és a szülőket, hogy a felsőoktatási intézményekbe a következő években növekvő arányban kívánunk olyan jóképességű fiatalokat felvenni, akik a gimnáziumi érettségi megszerzése után legkevesebb egy évig ipari nagyüzemben vagy a mezőgazdaság szocialista szektorában fizikai termelőmunkát végeztek és munkájukkal, valamint magatartásukkal a munkaadó és az illetékes társadalmi szervek pozitív véleményét is kiérdemelték. Arra is utaljanak, hogy a tanári, tanítói és a jogi pályára készülőkkel szemben az iskolai nevelőmunka és a bírói, ügyészi, stb. tevékenység nagy társadalompolitikai jelentőségére tekintettel — ez évtől kezdődően — megnövelt világnézeti—politikai követelményeket támasztunk. E szakokon nemcsak haladó szellemű és feddhetetlen jellemű, hanem minél több materialista világnézetű vagy ilyen irányban határozott és pozitív fejlődést elért fiatal továbbtanulását kell előmozdítani. Az érdeklődőket tájékoztassák arról is, hogy az utóbbi két-három évben szerzett tapasztalatok szerint a miskolci Nehézipari Műszaki Egytemre, a szegedi és a debreceni természettudományi kar tanári szakjaira, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Mérnöki Karára, és az Agrártudományi Egyetemre általában kevés és a szociális összetétel, továbbá a tanulmányi előmenetel szempontjából is kedvezőtlen a jelentkezés. Az átlagosnál kisebb mérvű volt a jelentkezés a budapesti Gépészmérnöki Karon, a Közgazdaságtudományi Egyetemen és a mezőgazdasági akadémiákon is. A budapesti Orvostudományi Egyetemen, a tudományegyetemek bölcsészettudományi karán, a budapesti Vegyészmérnöki és a Villamosmérnöki Karon, az Erdőmérnöki Főiskolán, továbbá az Állatorvosi Főiskolán a felvehetőknél kb. négyszer többen jelentkeztek, s e miatt sok jóképességű tanulót is el kellett utasítani. A felvételi létszámok ez évben kb. a múlt évihez hasonlóan alakulnak.