Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 34. szám

34. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 309 sítani kell. A szaporodást vagy törlést havi változási jegyzékbe kell felvenni úgy, hogy a szaporodásnak vagy törlésnek a megfelelő százalékkal kiszámított összege — Községfejlesztési Alap (K. F. A.) jelzéssel — a községfejlesztési hozzájárulás alapjául szolgáló adók összege felett felülírással légyen feltüntetve. Ugyanígy kelleljárni a magániparosok és kereskedők adóelőlegének, illetve különbözetének második félévi előírásánál is. A havi változási jegyzékről készítendő és a járási pénzügyi osztályhoz felterjesztendő hévégi kivonatban a hozzájárulást érintő változásokat ugyanilyen módon, felülírással kell feltüntetni. (9) A magániparosok export-, illetve importpótlást jelentő tevékenységével kapcsolatban a Kisipari Exportra Termeltető Iroda (KETI) által levont kedvezményes adó, továbbá a kifizetett ügynöki jutalékok után levont adó, valamint az alkotó- és munkaközösségek tagjaitól levont adó után a levonásra kötelezett szerv — a székhelyén érvényes kulcs alkalmazásával — egyidejűleg a hozzájárulást is köteles levonni. A levont hozzájárulást a levonásra kötelezett szerv székhelye szerint illetékes községi (városi, fővárosi kerületi, városi kerületi) tanács adóbeszedési számlájára kell átutalni a jövedelemadó átutalásával egyidőben. A hozzájárulás címén átutalt öszszegeket változási jegyzék útján ugyancsak szaporodásba kell hozni. <10) Az együttesen kezelt adók összegében beállott évközi változások a hozzájárulás és az együttesen kezelt adók sommás összegének egy-egy tanácson belüli arányát is megváltoztatják. Ennek megfelelően negyedévenként — jelentősebb változás esetén — új arányszámot kell megállapítani. Ha az arányszám csökken, a különbözetet a legközelebbi átutalásnál a hozzájárulásból le kel] vonni és az együttesen kezelt adók javára elszámolni. Ha viszont az arányszám emelkedik, a különbözettel a legközelebbi átutalásnál az Alap részesedését növelni kell. (11) Amíg az 1958. évi együttesen kezelt adók kivetése, főkönyvi előírása és az előírási rész egyeztetése, lezárása (hitelesítése) nem történik meg, a Községfejlesztési Alap javára — átmenetileg — hozzájárulást átutalni nem lehet. A következő években az előírások megtörténtéig az átutalások céljaira szolgáló arányszámot az előző évről áthozott adóhátralék arányéiban kell kiszámítani. Ebből a célból minden év végén, illetőleg az ezt követő év elején ki kell számítani azt is, hogy az együttesen kezelt adók községi sommás hátralékából milyen összeg esik a községfej "esztési hozzájárulásra. (12) Az előző években kivetett hozzájárulásból 1957. év végével hátralékban maradt összegeket nem lehet az együttes adókezelésbe bevonni. Ezeknek a hátralékoknak a nyilvántartása, beszedése és könyvelése az eddigi módon, az 'degen helyről behajtásra kimutatott tartozások •között t 'rténik. A függelékíőkönyvben azonban — az eddigi szabályozásnak megfelelően — nem kell egyéni számlákat nyitni, hanem az egész hátralékot egy összegben kell nyilvántartani. A számla melléklete az egyéni hátraléki kimutatás, amely egyben az egyéni befizetéseket is tartalmazza. A befizetéseket havonként egy összegben kell a függelékfőkönyvben elkönyvelni. 8. §. (1) Levonásos jövedelemadó címén kerül befizetésre a munkaviszonyon kívül főfoglalkozásként vagy mellékfoglalkozásként végzett tudományos kutató jellegű, irodalmi, fordítói, és mindennemű művészi, továbbá előadói (oktatói), tervezői, szakértő; és ügyvédi tevékenységért kifizetett díjakból levont adó, a szekér- és kordélyfuvarosoktól levont jövedelemadó, továbbá a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék fizetési kötelezettsége alá nem eső munkaviszonyból származó járandóság után levont P/o-os jövedelemadó. (2) Az állami vállalatok, kisipari termelőszövetkezetek és földművesszövetkezetek, valamint az adólevonásra kötelezett egyéb szervek az általuk az előző bekezdésben említett címeken levont jövedelemadóval egyidejű* leg a Kormány által évenként megállapított kivetési kulcs alapján kiszámított községfejlesztési hozzájárulást is kötelesek levonni. (3) A levont községfejlesztési hozzájárulást a negyedévet követő hónap 15. napjáig a Budapest területén lakó fizetésre kötelezettek esetében a fővárosi tanács, a megyei jogú városok területén lakó fizetésre kötelezettek esetében pedig a megyei jogú városi tanács Községfej* lesztési elosztási számlájára kell befizetni. Más helységben lakó fizetésre kötelezettektől levont hozzájárulást a lakóhely szerint illetékes községi (városi) tanács Kös« s ég fejlesztési Alap számlájára kell átutalni. (4) Ha a kifizetett — levonásos jövedelemadó alá eső — díjak (pl. szerzői jogdíj) külföldi állampolgárt illetnek meg, a hozzájárulást nem kell levonni. Magyar állampolgárnak külföldről érkező, levonásos jövedelemadó alá eső járandósága után a (3) bekezdés szerinti szabályozásnak megfelelően (lakóhely szerinti ilíétékesség) kell a hozzájárulást levonni és negyedévenként átutalni. (5) Ha az egy-egy személy terhére esetenként levonandó hozzájárulás összege a 3.— Ft-ot nem éri el, a hozzájárulás levonását mellőzni kell. 9. §. (1) A földművesszövetkezetek, földművesszövetkezeti szervek és szövetkezeti vállalatok (a továbbiakban: íöldművesszövetkezetek) és a kisipari termelőszövetkezetek, háziipari termelőszövetkezetek és szövetkezeti vállalatok (a továbbiakban: kisipari szövetkezetek) által fizetett közsógfejlesztési hozzájárulást az állami vállalatok és szövetkezetek adóinak kezelésére illetékes járási (fővárosi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya a jövedelemadó kivetésével egy időben veti ki; Ebből a célból a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya minden év március 31. napjáig közölni köteles az állami vállalatok és szövetkezetek adóit kezelő járási, illetőleg fővárosi, városi kerületi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztályával, hogy a tanács a R. 10, §-ának (1) bekezdése szerint az egyes földművesszövetkezetek és az egyes kisipari szövetkezetek községfejlesztési hozzájárulásának kulcsát milyen mértékben állapította meg. (2) A földművesszövetkezetek hozzájárulását a jövedelemadó alapjául szolgáló adóköteles nyereség -után keli kivetni és a kivetett hozzájárulás összegét a földművesszövetkezettel a jövedelemadó kivetéséről szóló fizetési meghagyásban külön tételben közölni. A földművesszövetkezetek a hozzájárulás fele összegét a kivetés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül, fele összegét pedig december 31. napjáig kötelesek a területileg illetékes községi (városi) tanács Községfejlesztési alap számlájára, a főváros és a megj'ei jogú város területén ez utófcibiák Községfejlesztési elosztási számlájára befizetni. Több község területén működő körzeti földművesszövetkezeteknél a kivetett községfejlesztési hozzájárulást az egyes községek területén elért bruttó forgalom arányában megosztva kell az érdekelt tanács Községfejlesztési Alap számlájára befizetni. (3) A kisipari szövetkezetek hozzájárulását az évi mérlegbeszámoló alapján — a március végéig benyújtandó adóbevallás figyelembe vételével — az előző évi jövedelemadó végleges kivetésével egyidejűleg a jövedelemadó alapjául szolgáló adóköteles nyereség után kell a folyó évre kivetni. (Az 1957. évi jövedelemadó végleges kivetésekor pl. az 1958. évre.) A jövedelemadó végleges kivetéséről szóló fizetési meghagyásban a kivetett hozzájárulás összegét a kisipari szövetkezettel külön tételben kell közölni. A kivetett hozzájárulás összegét a kivetés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell a terület szerint illetékes községi (városi) tanács Közsógfejlesztési Alap Számlájára, a főváros és megyei jogú város területén ezek Község lej lesztési elosztási számlájára befizetni.