Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 29. szám

29. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 263 vagy egyéb foglalkozású személy, aki két évesnél idősebb ló (öszvér) tulajdonosa (haszonélvezője). (6) A ló (öszvér) tulajdonjogán (haszonélvezetén) alapuló adókötelezettséget nem befolyásolja az a körülmény, hogy a ló (öszvér) tulajdonosa (ha­szonélvezője) nem használ gazdaságilag művelhető földterületet." 2. §. A Vr. 2. §-ának (1) bekezdése a következő­képpen módosul: „(1) Az adókötelezettség megállapítása szem­pontjából az adóév első napján fennálló állapot az irányadó. Az olyan földterületnek az adóév folyamán történő bérbeadását illetményföldként való juttatását, amely a korábbi használóra való tekintettel az előző évben adómentes volt, az adóév első napján fennálló bérbeadásnak, illetőleg jut­tatásnak kell tekinteni, ha a bérbeadás, illetőleg juttatás biztosítja a bérlő, illetőleg a juttatott részére a földterületnek az adóévben történő teljes értékű használatát." 3. §. A Vr. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „5. § (1) Az állami tartalékterületből haszon­bérelt földekre, a parlagveszélyes földekre és az illetményföldekre az adókötelezettséget és az adó­tételt külön kell megállapítani, függetlenül az adózó által egyéb címeken használt földterületek adókötelezettségétől és adótételeitől. (2) A földterület parlagveszélyes voltát az adózó a községi (városi, városi kerületi) tanács végre­hajtó bizottságának mezőgazdasági, szakigazga­tási szervével köteles igazoltatni az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg. (3) Az állami tartalékterületből haszonbérelt föl­dek és a parlagveszélyes földek után az adótételt e földterületek nagyságára [Vr. 19. § (1) bekez­dés], művelésiág csoportjára [tvr. 8. § (3) bekez­dés] és művelésiág csoportonkénti átlagos katasz­teri tisztajövedelmére (Vr. 22. §) tekintettel kell külön megállapítani. (4) Az állami gazdaság (kísérleti, tan- és cél­gazdaság), továbbá az állami erdőgazdaság dol­gozójának, valamint a tanyai és falusi (községi) pedagógus használatába adott illetményföld után az adót a termelőszövetkezeti tagok háztáji gaz­daságaira megállapított adótételek alkalmazásával kell kivetni." 4- §• A Vr. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „11. §. Az adómentesség csak a haszonbérelt állami tartalékszőlő és tartalékgyümölcsös terü­lete után járó adóra vonatkozik." 5. §• A Vr. 12. §-a a következőképpen módosul: „12. §. Az adómentességet külön-külön kell megállapítani egyrészt az állami tartalékterülete bői haszonbérelt földekre, a parlagveszélyes föl­dekre és az illetményföldekre, másrészt az egyéb címen (tulajdonjog, haszonélvezet, nem állami tar­talékterület haszonbérlete, felesbérlet, ellenszol^ gáltatás nélküli használat címén) használt föl-' dekre. Annak elbírálásánál, hogy a földterület 400 négyszögölnél kisebb-e, csak a gazdaságilag használható és adóztatható [Vr. 17. § (2)—(4) be­kezdés] földterületet szabad figyelembe venni. Az adómentesség az adózó tulajdonában (haszonéive-* zetében) levő ló (öszvér) darabszáma szerint járó adóra nem vonatkozik." 6- §• A Vr. 13. §-a>a következőképpen módosul: „13. §. Azt, hogy a kataszteri tisztajövede-* lem egy kataszteri holdra eső átlaga az egy aranya koronát meghaladja-e vagy sem, művelésiág cso-* portonként [tvr. 8. § (3) bekezdés] kell elbírálni; Az adómentességet külön-külön kell megállapítani egyrészt az állami tartalékterületből haszonbérelt földekre, a parlagveszélyes földekre' és az illeti ményföldekre, másrészt az egyéb címen (tulajdon­jog, haszonélvezet, nem állami tartalékterület ha­szonbérlete, felesbérlet, ellenszolgáltatás nélküli használat címén) használt földekre. Az adómentes­ség az adózó tulajdonában (haszonélvezetében) levő ló (öszvér) darabszáma szerint járó adóra nem vonatkozik." 7- §• A Vr. 17. §-ának (2)—(4) bekezdése a következő-* képpen módosul: „(2) Az adóztatható föld területének megállaz pításánál csak a gazdaságilag művelhető — tehát kataszteri tisztajövedelemmel bíró — azokat a 400 négyszögöl vagy ennél nagyobb területű föl^ deket szabad számításba venni, amelyeknek mű-^ velésiág csoportonkénti [tvr. 8. § (3) bekezdés] átlagos kataszteri tisztajövedelme — kerekítés nélkül — az egy aranykoronát (a 100 fillért) meg^ haladja. (3) A megállapításnak elkülönítve kell tör-* ténnie egyrészt az állami tartalékterületből ha-* szonbérelt földekre, a parlagveszélyes földekre, valamint az illetményföldekre, másrészt az egyéb címen (tulajdonjog, haszonélvezet, nem állami tar­talékterület haszonbérlete, felesbérlet, ellenszol-* gáltatás nélküli használat címen) használt gazda­ságilag művelhető földekre. (4) Azt a földterületet, amely állandóan mentes a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadója alól, az adóztatható föld területének megáliapí-j tásánál figyelmen kívül kell hagyni. így figyelmen kívül kell hagyni a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek részéről eltartásban (járadékban) részesülő termelőszövetkezeti tag háztáji gazdaságát, a ha-* szonbérelt állami tartalékszölő és tartalékgyümöl-* csös területét, a 400 négyszögölnél kisebb föld-* területet és a művelésiág csoportonkánt egy arany-* koronát meg nem haladó kataszteri tisztajöve-* delmű földrészletet. A birtokcsoportba sorolásnál a mezőgazdasági lakosság általános jövedelem-*

Next

/
Thumbnails
Contents