Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 24. szám

24. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 233 Védőöltözet. R. 4. §. (1) Védőöltözet az egészségi (munkaköri) ártalmak elhárítására, valamint közegészségügyi érdekből adott ruhaféleség. (2) Azokat az egészségi (munkaköri) ártalmakat, amelyek elhárítására, továbbá azokat a területeket, ahol közegészségügyi érdekből védőöltözetet kell adni, valamint a védőöltözetfajtákat a munkaügyi miniszter, az egészségügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben szabályozza. (3) A szabályozás alapján a minisztériumok az illetékes szakszervezetekkel egyetértésben határozzák meg a felügyeletük alá tartozó területeken azokat a munkaköröket, amelyekben a dolgozók részére védőöltözetet kell adni. (4) A nehézipari miniszter a munkaügyi miniszterrel, az egészségügyi miniszterrel és az illetékes szakszervezettel egyetértésben, egyes vegyipari vállalatok tekintetében, vállalati védőruha munkaköri jegyzék kiadását is engedélyezheti, amely a minisztériumi munkaköri jegyzéktől eltérő munkakörökben is engedélyezhet védőruha juttatást. 15. §. (1) Azokat az egészségi (munkaköri) ártalmakat, illetve közegészségügyi követelményeket, amelyekre tekintettel védőöltözetet kell adni, továbbá a megfelelő védőöltözetfajtákat a 2. számú melléklet tartalmazza. (2) A miniszter és a szakszervezet által a 2. számú mellékletben foglaltak alapján kiadandó munkaköri jegyzéknek magában kell foglalnia az egyes munkakörökben adandó védőöltözetfajtákat, valamint a közegészségügyi érdekből adandó védőöltözeteket is. (3) A vállalatok a felügyeleti szervek által megadott pénzügyi keretből elsősorban a védőöltözet igényeket kötelesek kielégíteni. 16. §. Ha valamely munkafolyamatnál a dolgozót többféle ártalom is fenyegeti, minden egyes ártalomra előírt védőöltözetre jogosult. 17. §. (1) A dolgozó a munkaidő alatt köteles a védoöltözetet használni, ennek elmulasztása fegyelmi vétséget képez. (2) A védőöltözet nem megy át a dolgozó tulajdonába. 18. §. A védőöltözet mosásáról, tisztításáról, fertőtlenítéséről, javításáról a vállalat gondoskodik. A vállalat, az üzemi bizottsággal egyetértésben, a védőruhát a dolgozóknak mosatás céljából átadhatja, amennyiben ezáltal a gazdasági és az egészségügyi követelmények betartása jobban biztosítható. W. §• (1) Szabványosított védőöltözetek csak szabvány szerinti minőségben, a nem szabványom sított és a szabványtervezetekben nem sze-* replő védőöltözeteket pedig a munkaügyi mi^ niszter által a védőöltözetet előállító vállalat felett felügyeletet gyakorló miniszterrel, az egészségügyi miniszterrel, a könnyűipari mi-* niszterrel, a Szabványügyi Hivatallal és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben megállapított minőségben szabad előállítani és forgalombahozni. (2) A vállalat a dolgozói részére a rendelet hatálybalépése után csak az (1) bekezdésben meghatározott minőségű védőöltözeteket szerezhet be és szolgáltathat ki. A raktáron lévő védőöltözeteket azonban fel kell használni. 20. §. A balesetelhárító és az egészségvédő óvórendszabályokban meghatározott egyéni vé-? dőeszközöket (egyéni védőfelszereléseket) a vállalat a védőruhajuttatáson felül a felügye-? leti szervek által megadott pénzügyi kerettől függetlenül köteles biztosítani. Az egyéni védőeszköz (védőfelszerelés) fajtákat a 3. számú melléklet tartalmazza. 21. §. (1) A magánmunkáltató és az ipari tanú-* lót foglalkoztató vállalat a R. 4. § (3) bekezdése alapján kiadandó munkaköri jegyzék-* ben felsorolt munkakörökben dolgozók részére és az e munkakörökre előírt védőöl-* tözetfajtákat köteles biztosítani. (2) A védőöltözet kiszolgáltatásával kapcsolatban a jelen rendelet 4. § (1), a 7. § (1) és a 10 § (2) bekezdésében, a védőöltözet használatával kapcsolatban a 12. § (1), (3) bekezdésében és a 13. §-ban foglalt rendelő kezéseket kell alkalmazni. Anyagi felelősség a munkaruháért és a védőöltözetért. 22. §. A dolgozót a részére kiadott munkaruháért és védőöltözetért az Mt. 121—123. §-ai szerinti anyagi felelősség terheli. R. 5. §. A dolgozó munkaviszonyának megszűnése esetén a részére kiadott munkaruha, védőruha, vagy az egyéni védőeszközök elvesztése, illetve megrongálása miatt még nem jogerősen kirótt kártérítésnek megfelelő összeget munkabéréből — ideértve a felmondási illetményt is — a jogerős döntésig vissza lehet tartani. 23. §. A munkaviszony megszűnése esetén a kár megállapítására vonatkozó eljárást azonnal le kell folytatni és közölni kell a dolgozóval a kártérítés összegét.