Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 23. szám

23. szám. TANÁCSOK KÖZT.ÖNYE 227 a) az illetékes II. fokú építésügyi hatóságnak, b) a KSH illetékes megyei (városi) igazgatóságának kell megküldeni, c) egy példányt pedig az I. fokú építésügyi hatóságnál kell megőrizni. A lakásépítési, illetőleg a lakásmegszűnési kérdőívet a kiadott építési, bontási engedéllyel, az engedélyezési tervvel és állami erőből történő lakásépítésnél az átadás-átvételi jegyzőkönyv 1 példányával együtt kell megőrizni. B) Nyilvántartás A lakásépítési, illetőleg a bontási engedélyekről különkülön nyilvántartási könyvet kell vehetni. A lakásépítésre vonatkozó engedélyeket állami, állami támogatásos és magánerő szerint szétválasztva, időrendi sorrendben kell a nyilvántartási könyvbe bevezetni. A nyilvántartási könyvben szerepeljenek a lakásépítkezésre vonatkozó kérdőív 1., 3/a., 4. és 12. pontjainak adatai, továbbá a vitás, vagy fellebbezésre került engedélyezési ügyek állására vonatkozó jellemző adatok is. Az I. fokú építésügyi hatóság a kitöltött kérdőíveket sorszám szerint köteles összerakni és ezzel a működési területére vonatkozó építési és bontási adatokat folyami tosan nyilvántartja. A községi tanácsok vb-ai a részükre megküldött lakásépítési engedélymásolatok alapján ellenőrzik, hogy az építkezés az engedélyezésnek megfelelően történlk-r. Ezek a helyi tanácsok a területükön tapasztalt rendellenességről ecetenként tájékoztatást adnak az illetékes f. fokú építésügyi hatóságnak. C) Adatszolgáltatás I. Lakásépítkezés Az 1—2. számú melléklet szerinti kérdőívekét és öszssesítőket az I. fokú építésügyi hatóság a nyilvántartási könyvek adatainak megfelelően — állami, állami támogatásos és magánépítkezés szerinti csoportosításban — serszám szerint összeállítva negyedévenként továbbítja a II. fokú építésügyi hatósághoz és a KSH megyei (városi) igazgatóságához. A II. fokú építésügyi hatóságoknak a 2. számú melléklet szerinti összesítőkön városonként és járásonként kell az adatokat felsorolni, erőforrásonként (állami, állami támogatásos és magánépítkezés) külön összesítő íven. Az erőforrásonként készített összesítők végeredményét egy külön összesítő lapon — főösszesítőn — össze kell adni. Ez a főösszesítő mutatja, hogy a megye ((főváros, mj. várcs) területén a negyedévben összesen mennyi lakás készült el. Az összesítő jelentések továbbítása előtt a II. fokú építésügyi hatóságoknak az elkészített jelentéseket egyeztetniük kell a KSH illetékes ((megyei, városi) igazgatóságaival. A II. fokú építésügyi hatóságok az egyeztetés elvégzése után egy példányt továbbítanak a KSH illetékes (megyei, városi) igazgatóságának, egy példányt az Építésügyi Minisztériumhoz, az összesítő egy példányát pedig megőrzik. A kérdőívek, illetve összesítő lapok továbbításának határideje a tárgynegyedévet követő hónapban I. fokú építésügyi hatóságok részére a hónap 4. napja, II. fokú építésügyi hatóságok részére a hónap 15. napja. 2. Lakásmegszűnés A lakásmegszűnésre vonatkozó részletes adatszolgáltatást a 3., 4. számú mellékletek felhasználásával kell teljesíteni. Az adatszolgáltatás évenként történik, a IV. negyedévi lakásépítési jelentés felterjesztésével azonos időpontban. Az I. fokú építésügyi hatóságok kötelesek gondoskodni arról, hogy a 4. számú mellékleten valamennyi megszűnt lakás .-szerepeljen, de ne tartalmazza a jelentés azokat a lakásokat, amelyekre az év folyamán megadták ugyan a bontási engedélyt, de ennek ellenére a lakáslebontás nem történt meg. Az adatszolgáltatási eljárás egyébként azonos az h pontban meghatározott eljárással. Hí. Lakásépítésre és It'kái.megszűr.ésre vonatkozó kérdőívek kitöltése A szöveges részben megjelölt és felsorolt adatokat egyértelműen kell megállapítani, a megfelelő válaszszavakat alá kell húzni. Állami vagy tárcakeretből épülő lakótelepek, tömbök egy épületben levő lakásairól épületenként külön-külön kérdőív felhasználásával kell az adatgyűjtést elvégezni. A kérdőívek szöveges é.s számszerű adatai közül mindazokat rá kell a lakásépítési, illetve lakásmeg-zűnési engedélyek kiadásakor az ívekre vezetni, amelyek ebben az időpontban már rendelkezésre állnak. Tehát a lakásépítési engedély kiadásakor az építésre vonatkozó kérdőív 1., 2., 3/a„ 3/b., 4., 6., 7. és 8. pontjait, a bontási engedély kiadásakor pedig a lakásmegszűnésre vonatkozó kérdőív összes pontjait a 7. kivételével kell kitölteni. A kérdőíveken feltűntetett fogalmak egységes értelmezése érdekében az alábbiakat kell figyelembe venni: A lakás fogalma alatt az állandó jellegű épületekben, vagy ilyen épületek elkülönített részeiben levő lakószobák, vagy lakószobák csoportját és az ezekhez tartozó mellékhelyiségeket értjük. Ezek építésük, újjáépítésük vagy átalakításuk stb. következtében magánháztartások (családok) részére állandó tartózkodási helyül szolgálnak. A lakásnak önálló bejárattal kell rendelkeznie. Az olyan különálló szobákat, amelyeket abból a célból építettek, vagy újjáépítettek, illetve átalakítottak, hogy a szóbanforgó lakás részét képezzék, a lakás részének kell tekinteni. Lakószobának nevezzük a hálószobát, az ebédlőt, a társalgót, a lakható manzard-szobát, a személyzeti szobátj valamint egyéb olyan lakószoba céljára szánt helyiséget, amelyeket a padlótól a mennyezetig érő fal választ el egymástól. A konyha, előszoba, a folyosó, a hall, a veranda, a teakonyha, a hálófülke, továbbá a fürdőszoba^ kamra, stb. nem számítható lakószobának. Befejezett lakás az, amely rendeltetésszerűit használható. A lakásépítési kérdőív egyes pontjainál az alábbiakat kell figyelembe venni: 1. A főhatóságot csak az állami vállalatok és intézmények lakásépítkezéseinél (beruházásainál) kell feltüntetni. 3/b. Belterületnek minősül a község (város) igazgatási területének az 1.300/1949. \U. 12.) Korm. számú, illetőleg a 14/1955. (II. 3.) M. T. számú rendelet alapján államigazgatási határozattal belterületként megállapított része. 5. Házilagos munkaerő alatt a beruházó (építtető) szervnél, intézménynél (vállalatnál, gazdaságnál stb.) állandó alkalmazásban álló építkezéssel foglalkozó szak- és segédmunkás dolgozókat kell érteni. 6. Az építkezés jellegének eldöntésénél a következők alapján kell a fogalmakat megkülönböztetni: Helyreállításon a részleges újjáépítést kell érteni^ vagyis az olyan építkezést, amelynek eredményeként a régi falak és az alap jelentős részének felhasználása mellett jön létre új lakás, illetve bérház esetén legalább egy régi lakásegység is megmaradt. Ráépítés fogalma alatt a telek további beépítése nélkül történő újabb (emeleti) szint építését vagy tetőtér beépítését kell érteni. Toldaláképítés vagy bővítés az épületnek olyan nagyobbítása, amelynek eredményeként alapterület növekedés jön létre. Lakásépítési tevékenység szempontjából a toldaléképítkezés alatt a meglévő épülethez toldott legalább 1 lakószoba és főzőhelyiség építését kell érteni. Átalakítás, visszaalakítás, lakásmegosztás az épület belső elrendezésének megváltoztatásával jár. Átalakítás alatt az építkezés megkezdése előtt egyéb rendeltetéssel bíró helyiségek (üzlethelyiség, raktár stb.) lakássá való átalakítását, visszaalakítás alatt a régebben lakás céljaira készült, de időlegesen egyéb célra használt helyiségek (iroda, raktár stb.) újból lakássá történő alakítását, la-