Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 16. szám

158 TANÁCSOK KÖZLÖNYE lh. szám. 18. §. Az üzembehelyezett beruházások elszámolása. (1) A beruházások üzembehelyezéséről szóló 10/1955. (Tg. É. 17.) O. É. H..sz. utasításnak a beruházások pénz­ügyi elszámolására és értékelésére vonatkozó rendelke­zéseit, továbbá a 38/1956. sz. BB. közlemény előírásait az 1958. évben megvalósult beruházások vonatkozásában csak a beruházási tervben előirányzott beruházásoknál kell alkalmazni. (2) A felújítási terv keretében a 12. § (3) bekezdés a)— d) pontjai szerint megvalósított beruházásokról sem üzembehelyezési jegyzőkönyvet, sem pénzügyi elszámo­lást és értékelést nem kell a Bankhoz beküldeni. (3) Az 1957. évi beruházási-felújítási számlák terhére felújítások céljára történt igénybevételek összegét az e számlákról finanszírozott beruházások pénzügyi elszámo­lása alkalmával közölni kell a Bankkal. i 19. §. Vegyes rendelkezések. (1) A vállalatok gyorsan megtérülő gazdaságos, import anyagot megtakarító és egyéb külkereskedelmi célokat szolgáló, valamint önköltségcsökkentést eredményező be­ruházások céljára a Banktól rövid- és középlejáratú hitelt vehetnek igénybe. A hitelezés részletes szabályait a Bank állapítja meg. (2) A működő vállalatok vállalaífejlesztési alapja — a mindenkor érvényes rendelkezések szerint — önálló be­ruházásokra és felújításokra felhasználható, amennyiben ezek megvalósításához a teljes fedezet rendelkezésére áll és a Bankhoz átutalásra került. A vállalatfejlesztési alapból finanszírozott beruházásokra és felújításokra a Bank a befizetett fedezet erejéig teljesít kifizetéseket. A vállalatfejlesztési alap terhére megvalósított építkezések költségvetéseit és kivitelezési szerződéseit, valamint a gépszállítási szerződéseket a finanszírozás megkezdése előtt a Bankhoz be kell küldeni. (3) A Bank az irányító hatóságok 1958. évi beruházási tervében jóváhagyott építési előirányzat 2%0-ét az irá­nyító hatóság egyéb keretéből képzőművészeti beruhá­zások pénzügyi fedezetére zárolja. A képzőművészeti be­ruházások költségei e zárolt keret terhére kerülnek ki­egyenlítésre. (4) Az importból származó és a belföldi gyártású te­hergépkocsik, autóbuszok, valamint a Fővárosi Taxi Vállalat, a Vidéki Taxi Vállalatok személygépkocsi, autó­busz beszerzéseinek ellenértékével a Bank — az e célra biztosított külön keret terhére — a beszedési meg­bízáshoz csatolt kiutalás alapján a beruházó éves elő­irányzatát növeli. (5) Személygépkocsik ellenértékét a működő vállala­toknak felújítási tervük, vállalatfejlesztési alapjuk, vagy visszafizetendő hitel terhére kell kiegyenlíteniök. Költ­ségvetési szerveknek saját eszközök hiányában éves be­ruházási vagy felújítási tervükben kell a személygép­kocsik fedezetét biztosítaniok. (6) A működő vállalatoknak az irodagépbeszerzések ellenértékét felújítási tervük, vállalatfejlesztési alapjuk, vagy visszafizetendő hitel terhére kell kiegyenlíteniök. A költségvetési szerveknek a közönséges írógép fedezetét a költségvetésükben a 0.5 „Működési kiadások'' rovaton, egyéb irodagépbeszerzéseiket a beruházási tervükben kell megtervezniük. (7) A népgazdaság éves beruházási tervében energia racionalizálási beruházások és ipari erőművek építése címén jóváhagyott előirányzatot a Bank a Hőenergiái Gazdasági és Tervező Vállalat nevén nyitja meg. Az elő­irányzatokat a beruházókra közvetlenül a Hőenergiái Gazdasági és Tervező Vállalat bontja le. A beruházá­sokra lebontott előhányzatokat és az ezek terhére tel­jesített folyósításokat a Bank elkülönítetten kezeli. (8) 1953. évtől kezdődően a gépi talajjavítást beruhá­zási tevékenységként kell kezelni. Ezek előirányzatait az érdekelt hatóságoknak „talajjavítás, talajvédelem, üzemi, belvízi védelem" beruházási célcsoportban kell biztosíta­niok. Az 1958. évi kémiai talajjavítás finanszírozása az eddigi rendszerben történik Ugyancsak az eddigi rend­szer szerint kerülnek törlesztésre az 1958-ig végzett gépi talajjavítás hitelei is. (9) A 139/1954. (Ép. Ért. IX. 4.) É. M. sz. és az 57/1955. (Ép. É. 31.) É. M. sz. miniszteri utasítások alapján keret­átadással megvalósítható állandó jellegű munkásszállá­sok kereteinek irányító hatóságok közti átadásával egy­idejűleg a szükséges fedezet átadásáról is gondoskodni kell. (10) A részben társadalmi munka igénybevételével megvalósuló beruházások esetében a Bankhoz az összes költségeket tartalmazó költségvetést kell megküldeni. A költségvetésben külön ki kell mutatni a társadalmi munkával megvalósítandó részmunkákat és azok érté­két. A beruházás éves előirányzatának a társadalmi munkával csökkentett előirányzatra kell fedezetet nyúj­tania. Az elszámolásokat a költségvetés szerint kell el­készíteni, a költségvetés alapján készített elszámolás összegét azonban a társadalmi munka értékével csökken­teni kell. Az aktiváláskor a társadalmi munkák értékét figyelembe kell venni. (11) A beruházások és felújítások 1958. évi pénzügyi lebonyolításának átmeneti rendjéről szóló 106/1958. (P. K. 2,'.) P. M. sz. utasítás március 10-én hatályát veszti. (12) Az utasítás végrehajtásának részletkérdéseit a függelékek tartalmazzák. (13) Az utasítás végrehajtásánál figyelembeveendő lé­nyeges jogszabályokat a 8. sz. Függelék sorolja fel. Kardos Géza s. k., Dr. Ajtai Miklós s. k., a pénzügyminiszter az Országos Tervhivatal helyettese. elnökhelyettese. 1. számú függelék az 5/1958. (Tg. É. 6.) O.T.—P.M. számú együttes utasításához. Jóváhagyási értékhatárok. Bányászat: A szénbányászat területén a jóváhagyási értékhatár 10 millió Ft. Emellett értékhatártól függetlenül minden önálló új, valamint bővítésre vagy rekonstrukcióra kerülő aknaüzem beruházása tételesen kiemelendő. Az érc-, ásvány- és vegyesbányászat területén a jóvá­hagyási értékhatár 5 millió Ft. Ezen túlmenően külön kell szerepeltetni az ércbányászatot, valamint az ebből vasércbányászatra, illetve mangánbányászatra előirány­zott összeget. Villamosenergia: A villamosenergia iparnál a jóváhagyási értékhatár erőművi beruházási egységenként 10 millió Ft. A 120 kV-os távvezetékek és alállomások beruházásai­nál az értékhatár 4 millió Ft. A gerinchálózat építésénél a jóváhagyási értékhatár 2 millió Ft. Az üzemi beruházásoknál és egyéb (kutató­intézet, technikum, stb.) beruházásoknál az értékhatár 1 millió Ft. Fentieken túlmenően értékhatártól függetlenül egy összegben kell célcsoportok szerint megtervezni az alábbi beruházásokat: a) Hőerőművek, b) Vízerőművek. c) 120 kV-os távvezetékek. d) 120 kV-os alállomások.

Next

/
Thumbnails
Contents