Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 9. szám

TANÁCSOK KÖZLÖNYE 9. szám. mértékét (százalékát),, valamint fővárosi, megyei, megyei jogú városi szinten számításba vehető ál­lami hozzájárulás összegét. A pénzügyminiszter által közölt előzetes adó­bevételi tervek, adórészesedések és az állami hoz­zájárulás tanácsok közötti felosztása a helyi adott­ságok figyelembevételével a fővárosi, megyei, me­gyei jogú városi, járási tanács" végrehajtó bizott­sága hatáskörébe tartozik. Amennyiben valamely végrehajtó bizottság a részére megállapított előzetes adóbevételi tervet f— a felettes tanács végrehajtó bizottsága pénz­ügyi osztályának (Pénzügyminisztériumnak! egyetértésével — emeli, kiadásait a részesedési kulcs változatlanul hagyása mellett arányosan emelheti. Abban az esetbenr ha valamely megye csak az együttesen kezelt adóbevételekből részesedik, le­hetőséget kell biztosítani arra, hogy — amennyi­ben a szabályozási rendszerbe bevont egyéb adók bevételi terveit emeli- — költségvetési kiadásait az országos átlagnak megfelelő részesedési kul­csok alapján arányosan emelhesse. Az egyes tanácsok végrehajtó bizottságai költ­ségvetési kiadásaik tervezésénél a részükre meg­állapított bevételi források mellett — a népgaz­dasági tervvel való összhang, biztosítása érdekében — továbbra is kötelesek az 1.066/1956. (VII. 29.) Számú minisztertanácsi határozat* 2/a. pontjában foglalt rendelkezéseket (tervmutatók, szakmai irányelvek alkalmazása, stb.) betartani. A költségvetések felülvizsgálata után a végle­ges bevételi és kiadási előirányzatokat (beleértve az adóbevételi terveket, a részesedés mértékét, va­lamint a hozzájárulást is) az 1.066,1956. (VII. 29.) számú minisztertanácsi határozat 2. b)—d) pontja szerint a Kormány, illetőleg az Országgyűlés álla­pítja meg. A végrehajtó bizottságok a költségvetést két íz­ben terjesszék a tanácsok elé: a) a költségvetési javaslatot elfogadás és a fel­merült vitás kérdések eldöntése céljából; b) az Országgyűlés, illetőleg a felsőbb tanácsok által jóváhagyott költségvetést bejelentés és — az ezek által elrendelt esetleges módosítások figye­lembevételével történő — végleges megállapítás céljából. 3. A bevételek beszedésében való érdekeltséget a költségvetések végrehajtása során is biztosítani kell. A költségvetésben jóváhagyott bevételekkel szemben befolyó többleteket — beleértve az adó­bevételekből a részesedési százalék arányában elért többletbevételeket is — a tanácsok, vagy fel­hatalmazásuk alapján a végrehajtó bizottságok az. érvényben lévő pénzgazdálkodási szabályok sze­rint a költségvetés vagy a községfejlesztési alap keretei között előre meg nem tervezett feladatok fedezésére fordíthatják. Amennyiben a bevételi * A hivatkozott határozatot a Tanácsok Közlönye évi 43. száma közli. többlet az év végéig (december 31-ig) fentiek sze­rint felhasználásra nem kerül, úgy az a következő költségvetési, évre átvihető. A tanácsi vállalatok többletnyereségének fel­használására változatlanul az 1.069/1957. (VIII. 11.) Korm. számú határozat" rendelkezései az irányadók. Amennyiben a bevételi többlet felsőbb intézke­dések következtében (pl. adótétel változtatás, for­galmi adókulcs módosítás) keletkezett^ úgy a je­lentkező többletet a pénzügyminiszter elvonja. Ha pedig ugyancsak a felsőbb intézkedések, vagy egyéb rendkívüli okok következtében (pl. elemi kárral kapcsolatos adócsökkenés) ax eredeti be­vételi terv csökken, a hiányt a pénzügyminiszter állami hozzájárulásból biztosítja. 4. Jelen határozat végrehajtásáról a pénzügye miniszter gondoskodik. Apró Antal s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese. * A határozat a Tanácsok Közlönye 1957. évi 55. szá­mában jelent meg. Miniszteri utasítás Az Országos Tervhivatal elnökének 1/1958. (Tg. É. 3.) O. T. számú utasítása a népgazdasági tervezés dolgozóinak szakmai képzéséről. (Nem teljes szöveg.) Általános rendelkezések. L % Tervgazdasági munkakörben (2. §> jelen utasítás ha­tálybalépésétől kezdődően csak azok dolgozhatnak,, akik a 14. §-ban foglaltak szerint közgazdasági' technikumi, vagy egyetemi képesítéssel rendelkeznek, illetve az alap-, közép-, vagy felsőfokú oklevelet megszerezték, továbbá, akik jelen utasítás hatálybaléptekor már tervgazdasági munkakörben dolgoznak [3. § (2) bekezdésí és a képesí­tést az utasításban előírt feltételek szerint megszerzik. 2. §. (1) A miniszterek — az Országos Tervhivatal elnöké­vel egyetértésben — határolják el saját területükön azo­kat a tervgazdasági munkaköröket, amelyeknek betölté­séhez alap-, közép-, vagy felsőfokú tervgazdasági képe­sítés szükséges. (2) A tervgazdasági- munkakörök elhatárolásánál az alábbiak az. iránj'adók: a) alapfokú képesítéshez kötött munkakörök: — a bí pontban említettek kivételével — a vállalati (üzemi) be­beosztott tervgazdasági munkakörök,, b) középfokú képesítéshez kötött munkakörök: a *JÍJ ndsztériumoknál (főhatóságoknál> és, a középfokú irányító' szerveknél a beosztotti, valamint a vállalati (üzemi) ve­zető tervgazdasági munkakörök,

Next

/
Thumbnails
Contents