Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 82. szám

862 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 82. szám. nére igénybeveszi a különszobát, hanem arról, hogy az adott esetben nem kívánja kielégíteni az önkényes beköltözőnek a különszobához való jogát. Nincs tehát ügyészi beavatkozásnak helye akkor, ha ügyi hatóság a Vhr. 25. § (3) bekezdésének tilalma ellea lakásügyi hatóság az 1027/1957. (III. 2.) Korm. sz. határozat hatálya alá tartozó önkényes beköltözőnek r.em utalja ki azt a lakást, melyre jogos lakásigénye nem a család létszáma alapján, hanem csak a különszobához való jogára figyelemmel terjed ki. Természetesen akkor sincs ügyészi intézkedésnek helye, ha a lakásügyi hatóság az önkényes beköltöző különszobához való igényét kielégíti. E kérdésben ugyanis a lakásügyi hatóság mérlegelés alapján dönt. II. Munkajog. Ha a munkaviszony törvénysértő megszüntetése miatt kiesett munkabér kifizetése válik szükségessé, akkcr a vállalatnak ennek folytán okozott kár megtérítésére a Mt. XII. fejezetének szabályai szerint a nyilvánvaló törvénysértést elkövető dolgozót kell kötelezni. Sok esetben előfordul, hogy az egyeztető eljárás során a törvénysértő felmondást hatályon kívül helyezik, a munkaviszonyt helyreállítják. Ilyen esetben a Mt. 35. §-a értelmében részére meg kell téríteni átlagkeresetét, levonva belőle azt a munkabért, amelyet ezalatt másutt ténylegesen keresett. A kieső munkabér összegszerűségének megállapításánál természetesen figyelemmel kell lenni a Legfelsőbb Bíróság X. számú elvi döntésére is. A kieső munkabér kifizetésével a vállalatot kétségtelenül kár éri, mert e munkabér mögött munkateljesítmény nem áll. Az ilyen természetű károk megtérítése tárgyában azonban a vállalatok rendszerint nem intézkednek. Ez azt eredményezi, hogy az egyes dolgozók törvénysértése következtében előálló károk a népgazdaságot terhelik, másrészt a törvénysértést elkövető dolgozókat semmiféle joghátrány nem éri. így visszatartó erő hiányában a törvénysértések számának csökkenése sem várható. Éppen ezért indokolt, hogy azokban az esetekben, amikor a kieső munkabér megtérítése következtében előálló kár valamely dolgozó által elkövetett nyilvánvaló törvénysértés következménye, akkor az ügyészség kezdeményezze a kárnak a Mt. XII. fejezet szabályai szerint történő megtéríttetését. Természetesen a kár megtérítését nem minden esetben kell kezdeményezni, amikor a dolgozó munkaviszonyát az egyeztetőbizottság helyreállítja. A dolgozó anyagi felelősségének megállapításához a Mt. 121. § (1) bekezdése értelmében nemcsak a kártokozó magatartásra, hanem a dolgozó vétkességének a megállapítására is szükség van. A kár megtérítését tehát csak olyan esetekben kell kezdeményezni, amikor a kárt nyilvánvaló törvénysértés okozta, és emellett a lörvényséitést elkövető dolgozót vétkesség is terheli. így pl. nem indokolt kártérítési eljárást kezdeményezni olyan esetben, ha terhes állapotban lévő nőnek mondottak fel, a felmondás idején azonban erről a tényről a vállalat nem tudott, a nő terhes állapotát csak az egyeztetőeljárás serán igazolta, a munkaviszonyt helyreállító határozatnak pedig a vállalat késedelem nélkül eleget tett. Vagy pl. ha a dolgozónak alkalmatlanság címen mondtak fel, az egyeztetőbizottsági eljárás során azonban az összes körülmények mérlegelésével nem állapították meg az alkalmatlanságot. Ellenben indokolt a kártérítésre kötelezés kezdeményezése, ha pl. a terhes állapotban lévő nőnek ezt a körülményt ismerve mondanak fel, különösen, ha a munkaviszony helyreállítását elrendelő TEB. határozatot sem hajlandók végrehajtani. Vagy pl., ha a dolgozó ellen tudatosan hoznak fel valótlan okokat, és ezek alapján a Mt. 29. § (1) bek. c) pontjára hivatkozással mondanak fel. Általában rosszhiszemű eljárásnak tekinthető, ha a vállalat nem hajtja végre a TEB. nyilvánvalóan törvényes határozatát. A kár felfedezésének időpontjául — a Mt. 122. § (1) bek. alkalmazása szempontjából — azt az időpontot kelt tekinteni, amikor kiesett munkabért a dolgozó részére kifizették. A kártérítési eljárás kezdeményezése mellett — kirívó törvénysértések esetén — megfelelő esetben büntetőeljárás kezdeményezése is indokolt [Mt. 153. § (1) bek. b) pont]. Pályázati felhívás mezőgazdasági felügyelői állásokra. A Siklósi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának mezőgazdasági osztálya a járás területen megüresedett mezőgazdasági felügyelői állásokra pályázatot hirdet. A pályázatokra vonatkozó részletes felvilágosítást a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője adja meg munkanapokon hivatalos idő alatt. (Telefen: Siklós 8.) Szerkeszti: Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága Budapest, V. Kossuth Lajos tér 1—3. — Telefon: 121—592. Kiadja: Magyar Közlöny Lapkiadó Vállalat. Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky út 78. 1. em. Terjeszti: Posta Kö/ponti Hírlap Iroda, Budapest, V., József nádor-tér 1. — Ielefon: 180—850. Egyes péklányok ára: 1.60 forint. Havi előfizetési ár: 7.— forint. Csekkszámlaszám: 61.066. 7199 IS — Zrínyi Nyomda. Budapest, V , Bajcsy-Zsilinszky út 78. - Felelős: Bo'.gár I