Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 82. szám

860 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 82. szám. dagasztáson kívül más munkát végezni nem szabad); c) esetenként kapott engedély alapján az engedélyben meghatározott időtartam alatt; d) kettős munkaszüneti napot megelőző munkanapon egy órán át; e) az üzem megszakításával fenyegető veszélynek elhárítása (pl. bedőlt kemence kijavítása) vagy az üzem megszakítását előidéző erőhatalom következményeinek megszüntetése (pl. árvíz által besodort iszap elhordása) céljából. 3. Este 21 óra és reggel 5 óra között csak tizennyolc évesnél idősebb férfi dolgozót szabad az üzemben foglalkoztatni. 4. Reggel 4 és 5 óra között kovászkészítés és dagasztás céljából legfeljebb dolgozót szabad berendelni. 5. Az éjszakai munkára való berendelésről a dolgozókat legalább 24 órával előbb tájékoztatni kell. A 2. e) pontban említett esetben a dolgozók éjszakai munkára azonnal is berendelhetők. A művelődésügyi miniszter 9671957. (M. K. 19.) M. M. számú utasítása a párt- és állami szervek funkcionáriusai továbbtanulásának elősegítéséről szóló 1082/1957. (X. 19.) Korm. sz. határozat végrehajtása tárgyában kiadott 87/1957. (M. K. 17.) M. M. számú utasítás* módosításáról. 1. Az utasítás 6. pontjának második bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen és a tudományegyetemeken az átlépő hallgatókat legalább jó tanulmányi eredmény esetén, vagy külön dékáni engedély alapján az esedékes évfolyamra kell felvenni. (PL a levelező tagozat II. évfolyamát végzetteket a nappali tagozat III. évfolyamára.) Az esetleges különbözeti vizsgákat a dékán állapítja meg." 2. Az utasítás a közzététel napján lép hatályba.** Szigeti József s. k.,a művelődésügyi miniszter első helyettese. * Az utasítást a Tanácsok Közlönye ezévi 74. száma közli. ** A közzététel napja: 1957. december 1. Vegyes rendelkezések A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ELVI ÁLLÁSFOGLALÁSA. I. Államigazgatási jog. (Nem teljes szöveg.) 1. Az 1957. évi 10. sz. tvr. alapján kijelölt földterület tek átvételének megtagadása esetén követendő ügyészi állásfoglalás. Több esetben előfordult, hogy a használati és birtokviszonyok rendezése során a kijelölt ingatlanokat az érdekeltek egy része 1957. október 1. napja után sem vette át és felszólításra sem hajlandó magát birtokba helyezni. Az ilyen magatartás a birtokrendezési munkálatok befejezését akadályozza, a művelés elmaradása pedig népgazdasági szempontból jelentékeny károkat okozhat. A földterületek átvételének megtagadása általában két indokkal történik: a) a juttatott föld minősége rosszabb, mint az eredeti föld volt; b) egyesek az „ősi föld" jelszavát hangoztatva az 1945-ös földreform utáni birtokállapotokat próbálják ilyen módon visszaállítani. Mindkét törekvéssel szemben határozott álláspontot kell elfoglalni. Abból az alapelvből kell kiindulni, hogy a párt és a kormány perspektivikus mezőgazdasági politikájának, a termelőszövetkezeti mozgalom megerősödésének és egész mezőgazdasági fejlődésünknek mintegy előfeltétele az, hogy hosszú időre szólóan rendezést nyerjenek a bizonytalan — s különösen a tavalyi ellenforradalmi események folytán még inkább rendezetlenné vált — birtokviszonyok. E2ért a) az első típusú esetekben — különösen akkor, amikor valóban méltánytalannak látszik az új rendezés —• az illetékes tanácshoz javaslatot lehet tenni a minőségi cserére, természetesen a nagyüzemi gazdálkodás céljaira kialakított táblák épségben tartásának és a szövetkezeti, illetőleg állami érdekek messzemenő figyelembevételével. Ha a javaslatot a tanács nem fogadja el, vagy kielégítő más megoldásra már nincs lehetőség, az érdekeltet újólag fel kell szólítani, hogy — megadott reális határidőn belül — vegye birtokba és használatba a részére kijelölt földterületet, mert ellenkező esetben igényéről lemondottnak fogják tekinteni és a kijelölt földet a tanács más módon fogja hasznosítani; b) az j,ősi föld" jelszavával fellépőkkel szemben az alábbi határozott és erélyes ügyészi álláspontot kell kialakítani és azt mind a tanácsi szervek, mind pedig az érdekeltek felé megfelelő súllyal érvényesíteni kell. Az álláspont egyértelmű: az ilyen káros törekvés érvényesülését feltétlenül meg kell akadályozni. Azokat, akik ilyen módon próbálnak a birtokviszonyok rendezése elé gátat vetni, a részükre kijelölt földterület azonnali elfoglalására és használatbavételére kell felszólítani. Eredménytelenség esetén pedig ugyanúgy kell eljárni, mint az első típusúak esetében. Szükség esetén különösen ha fellépésük, vagy magatartásuk a helyi hangulat