Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 82. szám

858 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 82. szám. Az élelmezésügyi miniszter 1271957. (XII. 1.) Élm. M. számú rendelete az idényszerűen száraz csöves és morzsolt kukorica 1957. évi december havi szokványszerű víztartalmának megállapításáról a továbbadási forgalom részére. Az idényszerűen száraz csöves és morzsolt kukorica szokványszerű víztartalmát 1957. december 1. napjától december 31-ig terjedő időre — a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben — az alábbiak szerint állapítom meg: Szolnok, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar megyék területén 22%, Bács-Kiskun, Heves, Pest, Nógrád, Szabolcs, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Tolna, Baranya, Komárom megyék területén 24%, Somogy, Vas, Győr-Sopron, Veszprém, Zala megyék területén 26%. A megállapított szokványszerű víztartalom kizárólag a továbbadási forgalomban érvényes és az a termelő és felvásárló szervek között létrejött ügyletek tekintetében nem alkalmazható. Sághy Vilmos s. k., élelmezésügyi miniszterhelyettes. Az élelmezésügyi miniszter 13/1957. (XII. 3.) Élm. M. számú rendelete a sütőipari munkaidő szabályozásáról. A sütőipari dolgozók régi kívánságának eleget téve, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhatalmazása alapján — az Élelmezési Ipari Dolgozik Szabad Szakszervezete Elnökségével egyetértésben — a következőket rendelem: 1. §• (1) Kenyeret, továbbá pék- és cukrászsüteményt előállító sütőipari üzemekben a feldogozó munkát — a 2. §.-ban foglalt kivételtől eltekintve — este 21 óra és reggel 5 óra között (a továbbiakban: éjszakai idő) nem szabad végezni. (2) Kétműszakos üzemekben a második műszakot 13 órakor lehet megkezdeni. (3) A kemence begyújtásának és fűtésének ideje nem esik korlátozás alá. 2. §• Feldolgozó munkát az éjszakai idő alatt is szabad végezni: aj a háromműszakos üzemekben; b) az egy- és kétműszakos üzemekben — ko-^ vászkészítés és dagasztás céljából — reggel 4 órától kezdődően; c) kettős munkaszüneti napot megelőző munkanapon egy órán át; d) az üzem működésének folyamatosságát fenyegető veszély (pl. kemencebeomlás) elhárítása, vagy az üzem működésének folyamatosságát megszakító rongálódás következményeinek elhárítása céljából, az elhárításhoz szükséges idő alatt; e) esetenként kapott engedély alapján, az engedélyben meghatározott idő alatt. 3. §. (1) Éjszakai idő alatt — ideértve a kovászkészítést és a dagasztást is — csak tizennyolc éves-* nél idősebb férfi dolgozót szabad foglalkoztatni. (2) Az éjszakai munkára való berendelésről a dolgozókat 24 órával előbb tájékoztatni kell. A 2. §. d) pontjában említett esetben a dolgozókat éjszakai munkára előzetes tájékoztatás nélkül is be lehet rendelni. 4. §• (1) Három műszakban csak az olyan üzem dolgozhat, amely a szükséges mennyiségű sütőipari terméket egyébként előállítani nem tudja és a három műszakra az élelmezésügyi minisztertől — az Élelmezési Ipari Dolgozók Szabad Szakszervezete Elnökségével egyetértésben — engedélyt kapott. (2) A jelen rendelet hatálybalépésének időpontjában három műszakban dolgozó sütőipari vállalatok a három műszakot csak abban az esetben folytathatják, ha arra a jelen rendelet hatálybalépése után engedélyt kaptak. Az engedély iránti kérelmet a jelen rendelet hatálybalépésé-* tői számított 8 napon belül kell a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának ipari osztályán, Budapesten a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága élelmiszeripari igazgatóságán benyújtani. Ha a vállalat az említett idő alatt kérelmét nem nyújtotta be, a termelést legfeljebb két műszakban folytathatja. A kérelmet az élelmezésügyi miniszter az Élelmezési Ipari Dolgozók Szabad Szakszervezete Elnökségével Egyetértésben bíráljá el. (3) A három műszakos üzemben biztosítani kell, hogy a dolgozók három hetenként csak egy héten át végezzenek éjszakai munkát. 5. §• (1) Nagygyűlés, kiállítás, országos vásár idején, vagy más olyan alkalommal, amidőn más helységből nagyobb tömegek látogatása, illetőleg tartózkodása várható és ennek következtében a kenyér-, pék- vagy cukrászsüteményszükségletet a rendes munkaidő alatt végzett munkával kielégíteni nem