Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 82. szám

82. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 853 (4) A (2) és (3) bekezdésben jelzett engedély csak akkor adható meg, ha a szakmai képzéshez szükséges személyi és dologi feltételeket biztosít tották és a szerződtető kérelmét az állami gazdaságok, kísérleti, tan- és célgazdaságok, állami gépállomások, mezőgazdasági termelőszövetkezetek esetében a tanács v. b. mezőgazdasági osztálya, kisipari szövetkezetek esetében a KISZÖV, magánkisiparos esetében pedig a KIOSZ megyei titkársága támogatja." 3. §. A R. 8. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek: „8. §. (1) A magánkisiparos az 1955. évi 14. számú törvényerejű rendelet* értelmében legfeljebb két tanulót szerződtethet. Ez a létszám az 1955. évi 14. számú törvényerejű rendelet 12. §-ának (3) bekezdésében engedélyezett 3 fő alkalmazotti létszámba nem számít bele. (2) A kisiparos gyermekét vagy unokáját az 1955. évi 14. számú törvényerejű rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében, valamint a 80/1955. (Kip. É. 26.) Kip. M. számú együttes utasítás** 2. §-ának (2) bekezdésében felsorolt bármely képesítéshez kötött iparban ipari tanulónak szerződtetheti. (3) A magánkisiparos által ipari tanulóként szerződtetett gyermek, vagy unoka a két tanulói létszámba beszámít. (4) Amennyiben a (2) bekezdés által engedélyezett szakmákban a kisiparos gyermekét, illetőleg unokáját ipari tanulóként szerződteti, de a szakma a jelen rendelet 1. számú mellékletében nem szerepel, a tanulóidőt 3 évben, műszaki tanulók esetében pedig másfél évben kell megállapítani." 4- §• A R. 16. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek: „16. §. (1) A tanulót szerződtető és foglalkoztató kisiparost a jövedelemadó szempontjából úgy kell tekinteni, mint azt a magánkisiparost, aki alkalmazottat nem foglalkoztat. Amennyiben a magánkisiparosnak más alkalmazottja is van, úgy a tanuló a jövedelemadó kialakítása szempontjából alkalmazottnak nem tekintendő. * A tvr. a Tanácsok Közlönye 1955. évi 30. számában jelent meg. ** Az utasítást a Tanácsok Közlönye 1955. évi 40. száma közli; (2) Azt a műipart gyakorló magánkisiparost (mű-* bútorasztalos, műlakatos stb.), valamint falusi kisiparost, aki tanulót alkalmaz, az anyagjuttatásnál és a közületi munkáknál előnyben kell részesíteni. Anyagjuttatásnál a kedvezmény mértékét — a helyi viszonyok és anyagféleségek figyelembevé-! telével — a KIOSZ megyei titkársága állapítja meg." 5. §, A R. 17. §-ának helyébe a következő rendelke-* zések lépnek: „17. §. (1) A tanuló köteles megtenni mindent annak érdekében, hogy a választott szakmában szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket kellő alapossággal elsajátítsa. (2) A tanuló köteles a munkáltató jogos rendéi-* kezéseinek engedelmeskedni, a vállalat, a szövet-* kezet, a kisiparos munkarendjét, valamint az ipari tanulóiskola szabályzatát megtartani." 6. §• A R. 18. §-ának helyébe a következő rendel-? kezések lépnek: „18. §. (1) A tanuló munkaideje (a gyakorlati és az elméleti oktatás heti óráinak száma) összes sen heti 48 óra. Ha az elméleti oktatás alól rész-* ben, vagy egészben felmentik, a gyakorlati órák számát — 48 órán belül — arányosan kell növelni; (2) Azokon a napokon, amikor a tanuló elméleti oktatáson vesz részt (iskolában van), gyakorlati munkát nem végezhet. Az iskolai foglalkoztatás idejét naponként 8 órának kell tekinteni. (3) A munkaközi szünet a tanulókat is megilleti* (4) Az elméleti oktatás — a (6) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve — kötelező. Az elméleti oktatás időtartama az egész tanévben az I—II. osztályban heti két nap, a III. osztályban heti 1. nap, a műszaki tanulók szakmai elméleti oktatása egy éven át heti 1 nap. (5) A másodfokú szakigazgatási szerv a helyi ipari iskolák igazgatójával egyetértésben határozza meg, hogy a szerződtetett ipari tanulók mely ipari tanuló iskolába kötelesek beiratkozni. (6) Azt a tanulót, aki a R. 4. § (3) bekezdése alapján a korhatár alól felmentésben részesül, továbbá azt, aki az ipari tanulóiskolába megfelelő közlekedési lehetőség hiányában nem járhat, az iskola látogatása alól fel lehet menteni*