Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 81. szám

81. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 849 esküjét törvényes képviselőjének a tanács végrehajtó bizottsága, illetve a külképviseleti hatóság előtt tett nyilatkozata pótolja. (2) A törvényes képviselő nyilatkozata: „Én mint a törvényes képviselője, felelősségem tudatában kijelentem, hogy -t a Magyar Hazához és a dolgozó néphez hű, a Magyar Népköztársaság törvényeit, társadalmi és gazdasági rendjét tisztelő magyar állampolgárként nevelem." 17. §. (1) A magyar nyelven nem tudó (továbbá néma, süketnéma stb.) személy állampolgársági esküjét tolmács közreműködésével teszi le. (2) A tolmács közreműködését az állampolgársági eskü letételéről szóló jegyzőkönyvbe fel kell jegyezni és a jegyzőkönyvet a tolmácsnak is alá kell írni. 13. §. Ha a honosítás, illetőleg visszahonosítás iránti kérelmet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elutasítja, a belügyminiszter erről a kérelmezőt a felterjesztő tanács végrehajtó bizottsága (külképviseleti hatóság) útján a mellékelt okiratok egyidejű visszaküldése mellett értesíti. 19. §. (1) Kérelemre a magyar állampolgárság kötelékéből a Népköztársaság Elnöki Tanácsa bocsáthat el. (2) A kérelmezőnek magyar állampolgárságát — a tvr.-nek a magyar állampolgárság igazolására vonatkozó szakaszai szerint — igazolni kell. A beadványban elő kell adni, hogy elbocsátását mi okból kéri és elbocsátása esetén elhagyja-e az ország területét. (3) A kérelmező annak igazolására, hogy adóval, vagy egyéb köztartozással hátralékban nincs, a pénzügyi szabályok szerint illetékes hatóság (tanács vb. pénzügyi osztálya, vagy a végrehajtó bizottság) bizonyítványát köteles bemutatni. (4) A kérelmező a lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága, közjegyző, külföldön a magyar külképviseleti hatóság előtt (illetve a külföldi állam erre illetékes hatósága előtt) köteles nyilatkozni és a nyilatkozatát a beadványhoz mellékelni, hogy magyar bíróság büntetőítéleté^ nek hatálya alatt nem áll és ellene büntetőeljárás a Magyar Népköztársaság területén folyamatban nincs. (5) A kérelmező beadványában nyilatkozni köj teles arra vonatkozóan, hogy melyik külföldi állam állampolgárságát kívánja megszerezni. Amennyiben külföldi állampolgársággal rendel-* kezik, a beadványban azt igazolni kell. (6) A beadványban fel kell tüntetni a kérelmező házastársa, valamint a szülői felügyelete alatt álló 16 éven felüli gyermeke (feltéve, ha az elbocsátást azok is kérik) személyi igazolványának sorés sorozatszámát, külföldön az önálló magyar útlevéllel (egyéb útiokmánnyal) rendelkező személy útlevélszámát, valamint a kiállító hatóság nevét és a kiállítás keltét. (7) A beadványt a kérelmezőnek — ha a feleségével együtt kéri az elbocsátást, a feleségnek is — sajátkezűleg alá kell írni és a névaláírást (kézjegyet) a lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága, vagy közjegyző, külföldön a külképviseleti hatóság által hitelesíttetni kell. Ha a kérelmező külföldön lakik, a külképviseleti hatóságon kívül a névaláírás hitelesítésére jogosult az illető államban az aláírás hitelesítésére feljogosított szerv is. 20. §. (1) Az ÁPT. 13. § (1) bekezdés a) pontja alapján beadott kérelemhez mellékelni kell a házassági anyakönyvi kivonatot és a házastárs külföldi állampolgárságát igazoló bizonyítványt. Ilyen bizonyítvány lehet a házastárs külföldi állampolgársági bizonyítványa, útlevele, illetve a házassági anyakönyvi kivonat, ha az a házastársak állampolgárságát feltünteti. (2) Az ÁPT. 13. § (1) bekezdés b) pontja alapján benyújtott kérelemhez mellékelni kell a kiskorú szülője külföldi állampolgárságát igazoló bizonyítványt. (3) Az ÁPT. 13. § (1) bekezdés d) pontja alapján benyújtott kérelemhez a kérelmezőnek mellékelni kell a házasság megszűnését igazoló okiratát is. 21. §. Az állampolgárságtól megfosztott személy elkobzott vagyona az államra száll.