Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 78. szám

802 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 78. szám. ható. tanulmányok előrehozásával pedig, legfeljebb két félévvel, megrövidíthető. 5. A levelező (esti) tagozatokon az érvényes egyetemi tantervek alapján folyik a képzés. Az eltérő tanulmányi időnek és a képzés speciális igényeinek megfelelő tanulmányi rendet az egyetemek készítik el. Tanulmányi idejüket meghosszabbító vagy megrövidítő hallgatók részére a dékán külön tanulmányi rendet állapít meg. 6. Korábban folytatott érvényes főiskolai és egyetemi tanulmányok, vagy érvényes vizsgák beszámítása, ezek alapján adható felmentések vagy magasabb évfolyamra való felvétel ügyében — az érvényes rendelkezések figyelembevételével — egyéni elbírálás alapján a dékán dönt. 7. Szakcsoportba vont szakok közül az egyik szak elvégzése alól a rektor felmentést adhat és így egyszakos képzésben részesíthető az a dolgozó, aki az államapparátusban, pártapparátusban, társadalmi szervekben, fegyveres testületekben, vagy a népművelés területén olyan munkakört tölt be, melynek ellátásához egy szak elvégzése elegendő és ezt a körülményt a munkahely felügyeletét ellátó főhatóság vezetője igazolja és a felvételt javasolja. / 8. A hallgatók tanulmányi anyagot az egyetem által megjelölt irodalomiból (jegyzetekből, tankönyvekből stb.) sajátítják el. Az önálló tanulás megkönnyítéséhez az egyetemek módszertana útmutatókat készítenek. A hallgatók jegyzet- és útmutató-ellátásáról a Jegyzetellátó Vállalat útján az egyetemek gondoskodnak. 9. A tanulmányi munka segítésére és ellenőrzésére, valamint a tanulmányi rendben előírt gyakorlatok elvégzésére az egyetemeik a szükségletnek megfelelő formában és idatartamban kötelező és fakultatív foglalkozásokat szerveznek. 10. A vizsgák és államvizsgák lefolytatására az egyetemi és főiskolai vizsgaszabályzat, az államvizsgákra vonatkozó minisztertanácsi határozat és annak végrehajtási utasításai az irányadók. A hallgatók vizsgázásának megkönnyítése érdekében a rendes és utóvizsgaidőszakokon kívül, félévenként további egy vizsgaalkalmat kell biztosítani. A hallgatók a vizsga alkalmak báaroelyikén (utóvizsga-jelleg nélkül) eleget tehetnek vizsgázási kötelezettségüknek. 11. A kötelező és fakultatív foglalkozásokon és a vizsgákon a hallgatók tanulmányi szabadságuk terhére vesznek részt. A levelező (esti) oktatásban résztvevő hallgatók tanulmányi szabadságát a Munka Törvénykönyve és annak végrehajtási rendelete szabályozza. A kötelező foglalkozásokra és vizsgákra való utazás költségeit az 1077/ 1056. (VIII. 18.) Mt. h. számú határozat 4. pontjában foglalt feltételek mellett a munkáltatók megtérítik. 12. A hallgatók a levelező (esti) tagozatokra vonatkozó tandíjszabályzatban foglalt tandíjakat fizetik. 13. Az egyetemi és főiskolai hallgatók fegyelmi szabályzatának hatálya a levelező (esti) tagozatok hallgatóira is kiterjed. Mi KÜLÖN RENDELKEZÉSEK, D) Jogi képesítés megszerzése és kiegészítése. 28. A régi rendszerű jogi oktatásban résztvevő, de tanulmányaikat megszakító hallgatók tanulmányaikat be* fejezhetik, az államtudományi doktori oklevéllel rendelkezők pedig képesítésüket kiegészíthetik és egységes állam- és jogtudományi képesítést szerezhetnek az állam'' és jogtudományi karok levelező tagozatán. 29. A tanulmányi feltételeket, illetve a tanulmányi rendet a dékán állapítja meg. 30. A tanulmányok befejezését és a képesítés kiegészítését elsősorban azok számára kel lehetővé tenni, akiknek az munkakörük ellátásához szükséges. 31. A Tanácsakadémiát végzett dolgozók a dékán ál* tal meghatározott kiegészítő vizsga sikeres letétele esetén a levelező tagozat második évfolyamára vehetők feli 32. A Bírói és Ügyészi Akadémiát végzett hallgatók az első évre vehetők fel; a tanulmányi idő utolsó évének elvégzése alól mentesülnek, kötelesek azonban a dékán által előírt kiegészítő vizsgákat letenni. E) Egyéni levelező oktatás. 33. Azokon a tudományegyetemi szakokon, amelyeken levelező oktatás nem folyik, kivételesen engedélyezni lehet egyéni levelező tanulmányok folytatását olyan főiskolai vagy egyetemi végzettségű dolgozók részére, akiknek munkakörük ellátásához nélkülözhetetlen az egyetemi végzettség, újabb egyetemi szak vagy másik egyetem elvégzése. Indokolt esetben olyan dolgozók részére is engedélyezhető az egyéni levelező tanulmányok végzése, akik nem rendelkeznek főiskolai vagy egyetemi végzettséggel, azon* ban a választott egyetemi szaknak megfelelő szakterületen kellő jártassággal rendelkeznek. 34. A kérelem indokolt voltát pedagógus esetében az illetékes megyei tanács VB. Művelődésügyi Osztálya, felsőoktatási intézmény dolgozójánál az intézmény vezetője^ más esetekben a jelentkező munkahelye felett felügyeletet gyakorló központi szerv szakfőosztályának (osztályának) vezetője jogosult igazolni. 35. A felvétel ügyében a rektor dönt annak figyelembevételével, hogy lehetséges-e a kérdéses szak levelező