Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 75. szám

75. szám TANÁCSOK KOZT.ÖNYE 771 Az élelmezésügyi miniszter 10 1957. (XI. 3.) Élm. M. számú rendelete a terménykölcscn-tartozások kiegyenlítésére, valamint a vetőmagért cserébe adható más termények átszámításáról szóló 6/1957. (IX. 10.) Élm. M. számú rendelet kiegészítéséről és módosításáról.* A mezőgazdasági termelők részéről a terményforgalmi vállalatokkal szemben fennálló terménykölcsön-tartozások kiegyenlítésének további megkönnyítése és a vetőmagcsere kedvező lebonyolítása érdekében — a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben — a következőket rendelem: 1. §• (1) Mezőgazdasági termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport és egyénileg gazdálkodó a terményforgalmi vállalattal szemben kölcsön fejében fennálló gabonatartozását — a 6/1957. (IX. 10.) Élm. M. számú rendelet 1. §-ában felsorolt terményeken felül, szabad választása szerint — kukoricával is teljesítheti. Ilyen esetben 100 kg búzának megfelel 100 kg kukorica (májusi morzsolt). C2) Az (1) bekezdésben foglalt átszámítási arányt kell alkalmazni az állami vetőmagakció keretében adott gabonavetőmag helyett csereként átadott kukoricánál is. 2. §. (1) Mezőgazdasági termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport és egyénileg gazdálkodó a terményforgalmi vállalattal szemben kölcsön fejében fennálló kukorica tartozását — szabad választása szerint — a 6/1957. (IX. 10.) Élm. M. számú rendelet 1. §-ában felsorolt gabonaneművel is teljesítheti. (2) Az átszámítási arányra a 6/1957. (IX. 10.) Élm. M. számú rendelet 1. §-ának — a jelen rendelettel kiegészített — rendelkezései irányadók. (3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni az állami vetőmagakció keretében cserébe adott kukoricavetőmag visszaadása esetében is. 3. §. A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 6/^57. (IX. 10.) Élm. M. számú rendelet 3. §-a hatályát veszti. Kovács Imre s. k., élelmezésügyi miniszter. * A rendeletet a Tanácsok Közlönye ezévi 62. száma közli. Vegyes rendelkezések A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ELVI ÁLLÁSFOGLALÁSA. I. Államigazgatási jog. 1. A kisiparosok (a szabóiparosok kivételével) saját termeivényeiket vásárokon és piacokon az ország egész területén szabadon forgalomba hozhatják. Az 1955. évi 14. tvr.* 15. §-a értelmében az iparjogosítvánnyal rendelkező kisiparosok saját termeivényeiket vásárokon és piacokon az ország egész területén szabadon forgalomba hozhatják. E § arra is utal, hogy ezt a jogot a kisiparosok „a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével" gyakorolhatják. Ezért a vásári és piaci árusítás jogszabállyal — az 1954 évi 26. tvr.** értelmében legalább miniszteri rendelettel — korlátozható. Hatályos tehát a 127/1950. (IV. 29.) M. T. sz. rendelet, amely a szabóiparosok (fehérneműkészítő iparosok) vásári és piaci árusítását megtiltja. Ezen túlmenő hatályos korlátozás azonban ezidőszerint nincs, A Belkereskedelmi Minisztérium 1059/109,1956. számú, vagy egyéb utasításai alapján a kisiparosok vásári és piaci árusítása már csak azért sem korlátozható, mert az utasításokban erre vonatkozó rendelkezés nincs. A Bk. M. egyetért ezen állásfoglalással; Kisiparosok vásári és piaci árusításának helyi korlátozása tehát törvénysértőnek tekintendő. 2. Ha a személyi tulajdonban lévő, tanácsi ren-! delkezés alatt álló lakásban egy társbérleti lakrész megüresedik, a tulajdonos beköltözési joga meg-; előzi a lakásban visszamaradt társbérlőnek a Vhr. 84. § (1) bek. a—b. pontjában biztosított jogait. Előfordul, hogy valamely személyi tulajdonban lévő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakásnak, egy társbérleti lakrésze megüresedik, amelybe a tulajdonos, vagy egyeneságbeli rokona kíván beköltözni, ugyanakkor azonban a lakásban visszamaradt társbérlő is élni kíván a 15/1957. (III. 7.) Korm. sz. rendelet*** (továbbiakban: Vhr.) 84. § (1) bek. a—b. pontjában biztosított jogaival. Vitás, hogy ilyen esetben a két ellenérdekű fél egymással szemben álló jogai közül melyiket kell előnyben része* síteni. Álláspontunk szerint ilyen esetben a tulajdonos jogai megelőzik a visszamaradt társbérlő jogait. A 3i5/1956. (IX. 30.) M. T. számú rendelet*** (R) 58. § (1) bekezdése ugyanis félreérthetetlenül kimondja, hogy amennyiben a személyi tulajdonban lévő tanácsi rendelkezés alatt álló lakás megüresedik, és arra a tulajdonos maga, vagy egyeneságbeli rokona számára igényt tart« a lakásügyi hatóság a tulajdonost, illetőleg egyeneságbeli rokonát köteles a lakás használójául kijelölni. Ez a rendelkezés a megüresedő társbérleti lakrészekre is vonatkozik, mivel a társbérlemény — a R. 35. § (2) bekezdéséből kitűnően — önálló bérleménynek tekintendő. Az alaprendelet 58 § (1) bekezdésének említett kifejezett és kötelező rendelkezése a R. III. fejezetében felsorolt különös jogszabály és mint ilyen, kivételt álla* A törvényerejű rendeletet a Tanácsok Közlönye 1955. évi 30. száma közli. ** A törvényerejű rendelet a Tanácsok Közlönye 1954. évi 55. számában jelent meg. *** A rendelet a Tanácsok Közlönye ezévi 15. számában jelent megj