Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 75. szám

75. szám TANÁCSOK KOZT.ÖNYE 771 Az élelmezésügyi miniszter 10 1957. (XI. 3.) Élm. M. számú rendelete a terménykölcscn-tartozások kiegyenlítésére, valamint a vetőmagért cserébe adható más termények átszámításáról szóló 6/1957. (IX. 10.) Élm. M. számú rendelet kiegészítéséről és módosításáról.* A mezőgazdasági termelők részéről a termény­forgalmi vállalatokkal szemben fennálló termény­kölcsön-tartozások kiegyenlítésének további meg­könnyítése és a vetőmagcsere kedvező lebonyolí­tása érdekében — a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben — a következőket rendelem: 1. §• (1) Mezőgazdasági termelőszövetkezet, termelő­szövetkezeti csoport és egyénileg gazdálkodó a ter­ményforgalmi vállalattal szemben kölcsön fejében fennálló gabonatartozását — a 6/1957. (IX. 10.) Élm. M. számú rendelet 1. §-ában felsorolt termé­nyeken felül, szabad választása szerint — kukori­cával is teljesítheti. Ilyen esetben 100 kg búzának megfelel 100 kg kukorica (má­jusi morzsolt). C2) Az (1) bekezdésben foglalt átszámítási arányt kell alkalmazni az állami vetőmagakció keretében adott gabonavetőmag helyett csereként átadott kukoricánál is. 2. §. (1) Mezőgazdasági termelőszövetkezet, termelő­szövetkezeti csoport és egyénileg gazdálkodó a ter­ményforgalmi vállalattal szemben kölcsön fejében fennálló kukorica tartozását — szabad választása szerint — a 6/1957. (IX. 10.) Élm. M. számú ren­delet 1. §-ában felsorolt gabonaneművel is telje­sítheti. (2) Az átszámítási arányra a 6/1957. (IX. 10.) Élm. M. számú rendelet 1. §-ának — a jelen ren­delettel kiegészített — rendelkezései irányadók. (3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni az állami vetőmagakció keretében cse­rébe adott kukoricavetőmag visszaadása eseté­ben is. 3. §. A jelen rendelet kihirdetése napján lép ha­tályba; egyidejűleg a 6/^57. (IX. 10.) Élm. M. számú rendelet 3. §-a hatályát veszti. Kovács Imre s. k., élelmezésügyi miniszter. * A rendeletet a Tanácsok Közlönye ezévi 62. száma közli. Vegyes rendelkezések A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ELVI ÁLLÁSFOGLALÁSA. I. Államigazgatási jog. 1. A kisiparosok (a szabóiparosok kivételével) saját termeivényeiket vásárokon és piacokon az ország egész területén szabadon forgalomba hoz­hatják. Az 1955. évi 14. tvr.* 15. §-a értelmében az iparjogosít­vánnyal rendelkező kisiparosok saját termeivényeiket vásárokon és piacokon az ország egész területén szabadon forgalomba hozhatják. E § arra is utal, hogy ezt a jogot a kisiparosok „a vonatkozó jogszabályok figyelembevéte­lével" gyakorolhatják. Ezért a vásári és piaci árusítás jogszabállyal — az 1954 évi 26. tvr.** értelmében legalább miniszteri rendelettel — korlátozható. Hatályos tehát a 127/1950. (IV. 29.) M. T. sz. rendelet, amely a szabó­iparosok (fehérneműkészítő iparosok) vásári és piaci áru­sítását megtiltja. Ezen túlmenő hatályos korlátozás azon­ban ezidőszerint nincs, A Belkereskedelmi Minisztérium 1059/109,1956. számú, vagy egyéb utasításai alapján a kisiparosok vásári és piaci árusítása már csak azért sem korlátozható, mert az uta­sításokban erre vonatkozó rendelkezés nincs. A Bk. M. egyetért ezen állásfoglalással; Kisiparosok vásári és piaci árusításának helyi korláto­zása tehát törvénysértőnek tekintendő. 2. Ha a személyi tulajdonban lévő, tanácsi ren-! delkezés alatt álló lakásban egy társbérleti lakrész megüresedik, a tulajdonos beköltözési joga meg-; előzi a lakásban visszamaradt társbérlőnek a Vhr. 84. § (1) bek. a—b. pontjában biztosított jogait. Előfordul, hogy valamely személyi tulajdonban lévő, ta­nácsi rendelkezés alatt álló lakásnak, egy társbérleti lak­része megüresedik, amelybe a tulajdonos, vagy egyenes­ágbeli rokona kíván beköltözni, ugyanakkor azonban a la­kásban visszamaradt társbérlő is élni kíván a 15/1957. (III. 7.) Korm. sz. rendelet*** (továbbiakban: Vhr.) 84. § (1) bek. a—b. pontjában biztosított jogaival. Vitás, hogy ilyen esetben a két ellenérdekű fél egymás­sal szemben álló jogai közül melyiket kell előnyben része* síteni. Álláspontunk szerint ilyen esetben a tulajdonos jogai megelőzik a visszamaradt társbérlő jogait. A 3i5/1956. (IX. 30.) M. T. számú rendelet*** (R) 58. § (1) bekezdése ugyanis félreérthetetlenül kimondja, hogy amennyiben a személyi tulajdonban lévő tanácsi rendel­kezés alatt álló lakás megüresedik, és arra a tulajdo­nos maga, vagy egyeneságbeli rokona számára igényt tart« a lakásügyi hatóság a tulajdonost, illetőleg egyeneság­beli rokonát köteles a lakás használójául kijelölni. Ez a rendelkezés a megüresedő társbérleti lakrészekre is vonatkozik, mivel a társbérlemény — a R. 35. § (2) bekezdéséből kitűnően — önálló bérleménynek tekin­tendő. Az alaprendelet 58 § (1) bekezdésének említett kifeje­zett és kötelező rendelkezése a R. III. fejezetében fel­sorolt különös jogszabály és mint ilyen, kivételt álla­* A törvényerejű rendeletet a Tanácsok Közlönye 1955. évi 30. száma közli. ** A törvényerejű rendelet a Tanácsok Közlönye 1954. évi 55. számában jelent meg. *** A rendelet a Tanácsok Közlönye ezévi 15. számában jelent megj

Next

/
Thumbnails
Contents