Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 1. szám

12 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1. szám. annak megadózott voltát. Igazolás hiányában az ibren többletet borforgalmi ac'ó elől elvont italnak kell minősítem. Sajáttermésű borkimérés! üzletekben az ilyen többletet a vonatkozó szemleívbe, egyéb üzletekben, vállalatoknál (szövetkezeteknél) talált ilyen többletet a vállalati (szövetkezeti) nyilvántartásba kell bevételezni," a. 9. Az Ut. 22. §-a (7) és (8) bekezdését törölni kell. Üj (7) bekezdésként fel kell venni: „(7) A vív 22. §. (1) bekezdésében adott hatáskörben — ideértve a vr. idézett szakasza (7) bekezdésében említett tennivalókat is — elsőfokon a pénzügyőri szakasz (a szerv nevében a szakaszparancsnok) határoz. A határozatokat írásba kell foglalni." Üj (8) bekezdésként fel kell venni: „(8) A megyei (fővárosi) pénzügyőri parancsnokság másodfokú határozata végleges, ellene további jogorvoslatnak helye nincs." Folytatólag (9) bekezdésként fel kell venni: ,,(9) Azokban az ügyekben, amelyekben valamely intézkedés kizárólag ténykérdésele tisztázásán a'apszik és hivatalból teendő meg, illetőleg amikor nem adóalanyi igényen vagy jogon, hanem kizárólag méltányosságon alapuló döntés hozataliról van szó, a határozathozatal a megyei (fővárosi) pénzügyőri parancsnokság, illetőleg az Országos Pénzügyőri Parancsnokság hatáskörébe tartozik. Az ilyen kérdésekben hozott döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Panasz-úton történő felülvizsgálat során az Országos Pénzügyőri Parancsnokság a döntést megváltoztathatja. A megyei (fővárosi) pénzügyőri parancsnokság hatáskörébe utalt ilyen ügyek: a vr. 6. §-ában említett okból kért adóvisszatérítés, tévesen vagy tartozatlanul befizetett adóösszegek visszatérítése, adópótlék elengedés, mérséklés, a borforgalmi adónak behajthatatlanság címén való törlése, a kedvezmények méltányosságból való visszaadása, fizetési kedvezmények engedélyezése. Az Országos Pénzügyőri Parancsnokság hatáskörébe tartozó ilyen kérdések: jogerős bírság elengedése, mérséklése. 9. §. Az Ut. 23. §-a (7) bekezdése kilencedik sorában az ,.a borraktárkünyv szerint" szavak törlendők. 10. §. Az Ut. 26. §-a (2) bekezdésének jelenlegi d) pontját törölni kell. Az ezt követő pontok új jelzése az eredeti (nyomdai) jelzés lesz. Az új jelzés szerinti f) pont elsőmásodik sorából a zárójelben levő szöveg ,,illetőleg (5)" részét törölni kell. A (3) bekezdés hatodik sorában a ,,c)'' helyett ,,b)" írandó, — a tizedik sorból az „a 7. § (11) bekezdése a) pontja szerinti többlet előfordulása" szöveg törlendő. 11. §• (1) A jelen utasítás 1. számú függelékeként* kiadom a tanácsok végrehajtó bizottságainak pénzügyi osztályai számára a vr. eddig megjelent, az említett szervekkel nem közölt magyarázatait, illetőleg az Ut. módosításait és magyarázatait. (2) A jelen utasítás 2. számú függeléke* az Ut. függelékeinek módosítását és kiegészítését tai-talmazza. Ezt a függeléket csak a pénzügyőri szervek kapják. 12. §. A jc'cn utasítás rendelkezéseit a folyamatban lévfl ügyekben is alkalmazni kelL Pogácsás Antal s. k., a pénzügyminiszter helyettese. * Az utasítás 11. §-ában említett függelékeket a pénz* ügyminisztérium külön, posta útján juttatja el az érdeheU tekhez. A pénzügyminiszter 214 1956. (P. K. 46.) P. M. számú utasítása az építőipari munkák forgalmi adózásáról. 1. §• Az állami vállalatok, valamint a szövetkezetek által végzett magas- és mélyépítőipari munkákat mentesítem a forgalmi "adófizetési kötelezettség alól, 2. §. » A jelen utasítás 1936. november 1-től kezdődő'eg lép hatály ba. Tímár Mátyás s. k., a pénzügyminiszter helyettes*, A pénzügyminiszter 101/1937. (P. K. 1.) P. M. számú utasítása a költségvetésből gazdálkodó szerveket ért károk könyvviteli elszámolásáról és bejelentéséről. Az 1956. október 23-át követő események folytán keletkezett károk összegének megállapításánál és elszámolásanál a 209/1956. (P. K. 45.) P. M. számú utasítás végrehajtásaként a költségvetési szervek a következők szerint kötelesek eljárni: 1. A KÁLASz szerint könyvelő költségvetési szerveknél. a) Az állóeszközöket ért károk megállapítása. Az állóeszközöknek teljesen használhatatlanná válása (megsemmisülése) folytán bekövetkezett kár összegét az állóeszközök bruttó értékének és az arra eső értékcsökkenésnek különbözete, vagyis a megsemmisült állóeszközöis könyvszerinti nettó értéke képezi. Az állóeszközöket ért részleges kár összegét a kárnak a kármegállapító jegyzőkönyvben feltüntetett százaléka alapján az állóeszköz bruttó értékének és az arra esS értékcsökkenésnek különbözeteként jelentkező nettó értékben kell megállapítani. A káioscdást ért állóeszközökre eső értékcsökkenést a KALÁSz 1. számlaosztálya általános magyarázatának) 13. bekezdésben foglalt módon kell kiszámítani. (Ha'tehát az állóeszköz teljesen megsemmisült, meg kell állapi-