Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 66. szám

684 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 66. szám. ben vagy egészben elengedheti vagy annak kiegyenlítésére részletfizetési kedvezményt, fizetési halasztást engedélyezhet. Vr. 35. §. (1) Indokolt esetnek általában az elemi csapást (tűz, árvíz, földrengés, jégverés stb.) kell tekinteni. Elemi csapás esetében a megyei pénzügyi osztály a község (város) valamennyi arra rászorult adózójának mind a folyó évi adói, mind a hátralékai megfizetésére — az elemi csapás mértékére tekintettel — esetleg több évre terjedő részletfizetési kedvezményt vagy fizetési halasztást engedélyezhet. Egyéb esetekben részletfizetési kedvezményt vagy fizetési halasztást az erre vonatkozó rendelkezésekben meghatározott pénzügyi szerv engedélyezhet. (2) A részletfizetési kedvezmény vagy fizetési halasztás megadásáról az adózót értesíteni kell. A határozatban meg kell állapítani a kedvezmény mértékét, időtartamát és feltételeit. Fel kell hívni az adózó figyelmét arra, hogy amennyiben a részletfizetést egy esetben is elmulasztja, a kedvezményt elveszti. Figyelmeztetni kell továbbá az adózót arra is, hogy a hátralékra korábban szerzett zálogjog érvényben marad, vagyis a lefoglalt ingóságokat továbbra is köteles hiánytalanul és épségben megőrizni. (3) Ha a kedvezményben részesült adózónak folyó évi végleges adója a kedvezmény tartama alatt emelkedik vagy csökken, annak megfelelően a részletfizetési kedvezmény feltételeit hivatalból helyesbíteni kell. Erről az adózót újabb határozattal kell értesíteni. (4) Ha az adózó a fizetési kedvezményben megállapított feltételeknek eleget tesz, a kedvezmény időtartama alatt az adóbehajtási eljárást függőben kell tartani. Ha a kedvezmény megadása előtt a hátralék fejében még nem zálogoltak, a kedvezmény megadását követően a kedvezményben részesített adózónál haladéktalanul biztosítási zálogolást kell lefolytatni. (5) Ha a kedvezmény tartama alatt a hátralékosnak követelése keletkezik, a követelés letiltása iránt késedelem nélkül intézkedni kell. Ha a követelésből befolyt összeg az adózó teljes hátralékát nem fedezi, a kedvezmény engedélyezésének kérdésében újból dönteni kell. (6) Az adók módjára behajtandó köztartozások megfizetésére részletfizetési kedvezményt vagy fizetési halasztást a köztartozást megállapító hatóság (szerv, intézmény stb.) engedélyezhet. (7) A R. 12. §. (1)—(2) bekezdésében teU sorolt kedvezmények a községi (városi* városi kerületi) tanács pénzügyi állandó bizottságának meghallgatása, véleményé* nek kikérése után adhatók meg. (2) A pénzügyminiszter vagy az által felhataH mázott pénzügyi szerv a több éven át felszaporo-* dott adó- és illetéktartozások rendezését időnként elrendelheti. Az adórendezések során indokolt ese-i tekben a hátralékok uíán járó adópóiíék; ha pedig a tartozás behajtása az adózó megélhetését lét alapjában támadná meg, a fennálló tőketartozás méltányosságból részben vagy egészben elenged-; hető. III. Fejezet. ADÓBEHAJTÁS. 13. §. Adók módjára behajtandó tartozások. (1) Az adóbehajtás szempontjából az adókkal esnek egy tekintet alá és így adók módjára kell behajtani: a) a társadalombiztosítási követeléseket, b) a tanács által megállapított díjakat, c) az államigazgatási szervek által megállapított bírságokat, d) az állami gondozási díjakat, e) az állami tartalékföldek után járó haszonbért, f) a kisajátítási eljárás alkalmával a csereingat-* lan értékében mutatkozó különbözeti összegekéig g) az adóközösségi tagokra kivetett szolgáltatás sokat — ideértve a kezelési költségeket és a tar-» talékalaphoz való hozzájárulást is, h) a fegyveres és rendészeti testületek tagjai által a fegyveres és rendészeti testületek sérelmére okozott károk megtérítéséből eredő tartozásokat, amennyiben azok behajtására az illető nem tény-s leges viszonyba való helyezése után kerül sor, i) a nemzetközi szerződés alapján a külföldi ál-* lamot megillető adótartozásokat, j) minden olyan tartozást, amelynek adók móds jára való behajtását valamely jogszabály elren-i deli. Vr. 36. §. A R. alkalmazásában adótarto* zás alatt a már esedékes, de jd nem egyen-* lített adókat [R. 1. §. (2j bekezdés]; köz« tartozás alatt pedig az adótartozásokat és az adók módjára behajtandó esedékes, de ki nem egyenlített egyéb tartozásokat kell érteni [R. 13. § (1) bekezdés). (2) Adók módjára csak a pénzben megállapított vagy pénzre átszámított köztartozásokat szabad behajtani.