Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 65. szám

676 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 65. szám. Mezőőrök munkaideje. KÉRDÉS: Községünkben a mezőőrök napi 10 órát dolgoznak. Minthogy egy határrész őrzésére csak egy mezőőrt tudunk biztosítani, ez a 10 óra — különösen a mostani évszakban — nem elegendő. Van-e lehetőség arra, hogy a mezőőröket átmenetileg, a termények betakarításáig hosszabb munkaidővel foglalkoztassuk? Ha igen, kiadhatjuk^ a többlet-munkaidőt szabadnapokban is? VÁLASZ: A mezőőrök munkaideje a munkaidőnek a mezőgazdaságban és a rokon termelési ágakban való szabályozásáról szóló 18.032/1951. (III. 22.) FM sz. rendelet értelmében az április 1-től október 31-ig terjedő időszakban heti 72 óra, november 1-től március 31-ig pedig heti 48 óra. A munkaidő beosztására vonatkozólag a mezőőrökre nézve további kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz a mezőőri feladatok ellátásáról szóló 5/1956. (I. 16.) MT sz. rendelet végrehajtásáról kiadott 5/1956. (IV. 12.) FM sz. rendelet. Ennek 11. §-a kimondja, hogy a mezőőrök munkaidejét a termények fokozottabb biztosítása érdekében évi keretben is el lehet osztani úgy, hogy a munkaidő évi keretben ne lépje túl a 18.032/ 1951. (III. 22.) FM sz. rendelet által megállapított fenti mértéket. Nincs akadálya tehát olyan munkaidőbeosztásnak, hogy a mezőőr a termények érési időszakában a szükséghez képest heti 72 óránál többet dolgozzék. Az év egyéb időszakában természetesen a többletnek megfelelő mértékben munkaidejét csökkenteni kell. A munkaidő beosztásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy havonként két pihenőnapot a mezőőrnek idény aiatl is biztosítani kell, továbbá két munkanap között a Munka Törvénykönyve által előírt 8 órai pihenőidőnek ugyancsak meg kell lennie. Tüzelőanyag-magánkereskedők tüzelőszállítása. Tüzelőanyag-magánkereskedők lovaskocsi tartásának és üzemeltetésének kérdésében az egységes gyakorlat kialakítása érdekében alábbiakat közöljük. Tüzelőanyag-magánkereskedő a saját tüzelőanyag — nagykereskedelmi telepről saját üzletébe (pincéjébe) történő — szállítását, valamint az üzletéből a fogyasztók lakására történő úgynevezett házhozszállításokat a tulajdonában levő lovaskocsival elvégezheti és ehhez a tevékenységéhez külön fuvarozásra jogosító iparigazolvánjira nincs szüksége. A iwár korábban kialakult gyakorlat szerint is jogosult volt arra a tüzelőanyag-magánkereskedő, hogy áruját a nagykereskedelemtől saját fuvareszközzel elszállítsa és a fogyasztók ellátása érdekében az üzletben (pincében) eladott árut az üzletből a fogyasztók lakására szállítsa. Ez a gyakorlat — főleg a fűtési idényben — egyaránt szolgálja a fogyasztók és a népgazdaság érdekeit, mert ezzel csökken az állami és magánfuvarozók túlterhelése, az áru pedig gyorsabban jut el a fogyasztóhoz. Különösen jelentős a magánkereskedők saját üzemelésű fuvareszközzel való tüzelőszállítása a külső kerületekben, ahol a fuvarozók a téli időszakban az útviszonyok miatt nem is igen vállalják a tüzelőszállítást. A tüzelőanyag-magánkereskedő a házhozszállításoknál természetesen a hatóságilag megállapított fuvarozási árakat köteles alkalmazni, amelyet a magánkereskedő — tapasztalat szerint — a kellő ellenőrzés lehetősége miatt megtart. Hatályos ellenben a 23.400/1949. (VII. 7.) Bk. M. számú rendelet, amely szerint a magánkereskedő saját üzemelésű lovaskocsival a fogyasztónak csak üzletéből (pincéjéből) szállíthat tüzelőt. A magánkereskedő a fogyasztónak közvetlenül a nagykereskedelmi telepről tüzelőt nem szállíthat. Belkereskedelmi Minisztérium. Fásítási anyag juttatása egyéni termelők és termelőszövetkezetek részére. Az 1.043/1957. (IIV. 21.) kormányhatározat értelmében termelőszövetkezeteknek, legelőbirtokosságoknak és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak a fásítások elvégzéséhez szükséges facsemetéket (suhángokat) önköltségi áron kell rendelkezésükre bocsátani. A 41/1954. (III. 4.) F. M. — P. M. együttes utasításnak az ingyenes fásítási anyag juttatására vomtkozó része a fentieknek megfelelően módosul. Legeltetési bizottságoknak, községeknek {városoknak) és egyéb közületeknek továbbra is a megyei fásítási beruházási hitel terhére kell a fásítási anyagot juttatni. A fenti kormányhatározatban említett önköltségi ár alatt az 5/1955. OEF—AH sz. utasításban (megjelent az Erdészeti Értesítő 1955. január 13. számában) közölt termelői árat kell érteni. Az állami erdőgazdaságok a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok körében a fentiek figyelembevételével szervezzék meg a fásítási anyag juttatását, illetve értékesítését. Fejtsenek ki propagandát annak érdekében, hogy a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok minél több csemetét és suhángot vásároljanak az államerdészeti csemetekertekből. Országos Erdészeti Főigazgatóság, Szerkeszti: Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága. Budapest, V. Kossuth Lajos tér 1—3. — Telefon: 121— At, Kiadja: Magyar Közlöny Lapkiadó Vállalat. , Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky út 78. I. em. Terjeszti: Posta Központi Hírlap Iroda ü. V. Budapest, V., József nádor-tér 1. — Telefon: 180—850. Egyes példányok ára: 1.60 forint. Havi előfizetési ár: 7.— forint. Csekkszámlaszám: 61.066. 57G1 V Zrínyi Nyomda B»'la,,esfc V.. Balcsy-Zsilinszky út 78. — Felelős: Bolgár Imié