Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 63. szám

TANÁCSOK KÖZLÖNYE 657 A megbízás terjedelmét és feltételeit a földművelésügyi miniszter az illetékes miniszterrel és a SZÖVOSZ Igazgatósága elnökével egyetértésben szabályozza. b) Azokat a fejlettebb és nagyobb szervezettséggel rendelkező földművesszövetkezeteket, amelyek megfelelő mezőgazdasági szakemberrel rendelkeznek, s amelyeket a MESZÖV-ek és a termeltető szervek erre alkalmasnak tartanak, az egyéni termelők, a termelői csoportok és a mezőgazdasági társulások irányában 1957/58. évtől meg kell bízni a termeltetés községi feladatainak önálló végzésével. Ebben az esetben a földművesszövetkezetek, mint jogi személyek, a termeltetőkkel — ezek területi tervfeladatának megfelelően — kötbéres • szállítási szerződést, a termelőkkel pedig saját nevükben termelési szerződést kötnek. A szállítási szerződés alapfeltételeit (a termeltetési költségtérítés stb.) — a fennálló jogszabályok keretében — a termeltetést irányító miniszterek és a SZÖVOSZ Igazgatóságának elnöke a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg. A MESZÖV-ek és a termeltetők a termelési szerződéskötés megkezdéséig kötelesek kijelölni azokat a földművesszövetkezeteket, amelyekkel a termeltetők szállítási szerződést köthetnek. c) Az a) és b) pontokban említett feladatoknak a földművesszövetkezetek által való ellátásával a termeltetés költségeinek csökkentését kell elérni. 3. A termelői kintlevőségek rendezése. A termeltetőket fokozottabban felelőssé kell tenni az előlegek kihelyezéséért, valamint azok beszedéséért. Ugyanakkor biztosítani kell számukra, hogy az esedékes termelői tartozások behajtását az alábbiak szerint végezzék: a) A községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági szakigazgatási szerve által kiállított okirattal igazolt elemi kár esetében a le nem vonható termelői tartozás kiegyenlítésére a mezőgazdasági termelőszövetkezetnek, termelői csoportnak, mezőgazdasági társulásnak, egyéni termelőnek (továbbiakban: adósok) — amennyiben a következő gazdasági évre termelési szerződést kötnek a termeltetővel — egy évre halasztást lehet adni, azaz a tartozást az adós következő évi termésének ellenértékéből kell levonni. Ha a tartozás a következő év terméséből sem rendezhető, a termeltető köteles követelését bíróság útján érvényesítem. Ha az elemi kárt szenvedett adós a következő gazdasági évre a hitelező termeltetővel termelési szerződést nem köt, tartozásának megfizetésére a szerződésben megjelölt teljesítési határidőt követő hatodik hónap végéig halasztást kaphat. Ha az adós tartozását a megjelölt időpontig nem fizeti meg, a termeltető követelését bírói úton köteles érvényesíteni. b) Egyéb esetekben az adós tartozását a szerződ désben az egyes termények átadására előírt han táridőt követő legkésőbb 30 napon belül köíeles megfizetni. Ha az adós tartozását a termeltetőnek a fentiek szerint nem fizeti meg, a termeltető az adóst 30 napon belül írásban tartozik felszólítani tartozásának a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belüli megfizetésére. Ha az adós tartozását nem fizeti meg, a termeltető bírói úton tartozik eljárni, függetlenül attól, hogy az adós a termeltetővel a következő gazdasági évre szerződött-e. • c) A bírói ítélet alapján foganatosított végrehajtás eredménytelensége esetén a termeltető a termelő tartozását vállalati eredményének terhére törölheti. d) Egyes rendkívüli méltányos esetekben a termeltető vállalat vezetője a Magyar Nemzeti Bank Területi Irodájának vezetőjével egyetértésben az adós termelőnek legfeljebb 2 éves fizetési halasztást engedélyezhet, ha az adós termelő a hitelező termeltetővel mindkét esztendőben termelési szerződést köt. ej A Magyar Nemzeti Bank köteles a termeltető hiteleinek lejáratát az eljárások befejezéséig meghosszabbítani. f) Mezőgazdasági termelőszövetkezetek ellen szerződés termeltetésből eredő követelések behajtására csak a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben lehet bírósági eljárást indítani. ^4pró Antal s. k., a Magyar Forradalmi MunkásParaszt Kormány elnökhelyettese. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1.979 1*57. (IX. 1&) számú határozata a vidéki piacok szervezetének szabályozásáról és a piaci heíypérizek megállapításáról szóló 1.090/1956. (IX. 7.) számú minisztertanácsi határozat kiegészítéséről. 1. Á vidéki piacok szervezetének szabályozásáról és a piaci helypénzek megállapításáról szóló 1.090/1956. (IX. 7.) számú minisztertanácsi határozat* (a továbbiakban: határozat) 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „4. A piaci helypénz- és mérlegbevételek a tanács költségvetését illetik, ezekből elsősorban a piacfenntartás és piacfejlesztés költségeit kell fedezni." 2. A határozat 2. számú mellékletének (Vásári és piaci helypénzek) D) és E) pontjai helyébe az alábbi pontok lépnek: * A határozatot a Tanácsok Közlönye 1966. évi 49. száma közű.