Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 1. szám

6 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1. szám. 15. §. (1) A jelen rendelet alapján végrehajtott lét­számcsökkentésből eredő béralapmcgtakarítás bér­emelésre nem használható fel. (2) A felmondási járandóságok biztosítása után fennmaradó béralapmegíakarítást a költségvetés­ből gazdálkodó szervek kötelesek zároltatni. 16. §. (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatály­ba, de rendelkezéseit visszamenőleg az 1956. évi október hó 23. napja óta elbocsátott dolgozókra is alkalmazni kell. (2) A rendelet végrehajtásáról az illetékes mi­niszterek gondoskodnak. (3) Jelen rendelet végrehajtása során az állam­igazgatási és vállalati ügyvitel egyszerűsítésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 26/1955. (IV. 12.) M. T. számú, az ezt módosító 34/1955. (VI. 14.) M. T. számú, 18/1956. (VI. 10.) M. T. számú, a 21/1956. (VI. 26.) M.T. számú rendeletek, továbbá a 2.031/1956. (VI. 10.) és a 2.135/1956. (VIII. 18.) számú minisztertanácsi határozatok hatályukat yesztili. Kádár János s. k., a Magyar Forradalmi Munkás­Paraszt Kormány elnöke. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 16/1956. (XII. 29.) számú rendelete a bérfizetés 1957. január 1. utáni rendszeréről. 1- §• 1957. január 1-től üzemekben és hivatalokban egyaránt csak a ténylegesen ledolgozott idő (telje­sítmény, sza.kmány, norma stb.) alapján fizethelő munkabér az előírt bérfizetési napokon. 2. §. Azoknak a dolgozóknak a munkaviszonyát, akiket bármilyen okból kifolyólag az üzemek és hivatalok foglalkoztatni nem tudnak, 1957. január 1-től leg­később 1957. február l-ig felmondással meg kell szüntetni. Számukra a Magyar Forradalmi Mun-? kás-Paraszt Kormány egyidejűleg kiadott 15/1956. (XII. 29.) számú rendelete alapján járó illetménye­ket, illetve munkanélküli segélyt kell biztosítani. 3. S­Egyes ipari üzemek, amelyek jelenleg még a törzsgárdájukat sem tudják foglalkoztatni — amennyiben a felettes minisztérium ehhez hozzá­járul — dolgozóik közül azoknak. akikneK a mun­kájára az üzem megindulásakor feltétlenül szük­ség van, ideiglenesen rendkívüli szabadságot enge­délyezhetnek. A rendkívüli szabadság alatt a dol­gozók részére havonként havi átlagkeresetük 50 százaléka folyósítható. Miután a rendkívüli szabadságra küldött dolgozók munkaviszonya nem szűnik meg, részülirc felmondási illetmény nem fizethető. A do gozók a rendkívüli szabad­ságot nem kötelesek elfogadni. 4. §• A rendkívüli szabadságot igénybevevő dolgozok az üzemi munkástanács engedélye alapján a rend­kívüli szabadság időtartama alatt ideiglene-xn munkát vállalhatnak. Ezt a körülményt a munka­könyvükbe be kell jegyezni. Ilyen esetben azonban a dolgozókat csak az Tij munkahelyen esedékes bér illeti meg. A dolgozók a rendkívüli szabadság tar­tama alatt is élhetnek felmondással. Ebben az eset­ben felmondási illetmény számukra nem fizethető. 5. §. A rendkívüli szabadságon lévő dolgozó az üzemi munkástanács felhívására üzemében azonnal köte­les munkára jelentkezni és ott a munkát felvenni. Ellenkező esetben munkaviszonya azonnal meg­szűntnek tekintendő, az üzemtől a továbbiakban semmiféle bért vagy juttatást nem kaphat és nem részesíthető munkanélküli segélyben sem. 6. §. Az üzemek legfeljebb 3 hónapi időtartamra en* gedélyezhetik az e rendeletben ideiglenesen életbe­léptetett rendkívüli szabadságot. 7. |. (1) Amennyiben az üzem vezetősége, vagy felet-* tes szerve által megállapított munkarenden belül energia-, vagy anyaghiány miatt a dolgozó az elő­írt munkaidőt nem tényleges munkával tölti ki, a munkarenden belüli állásidőre legfeljebb a munka­körüknek megfelelő alsó bérhatár 80 százaléka fi­zethető ki. (Ahol a személyi b,érek alsó határa nincs segéd-, betanított- és szakmunkásokra megálla­pítva, ott a 80 százalék — a szakminisztérium végrehajtási utasításában megállapított módon — értelemszerűen alkalmazandó.)

Next

/
Thumbnails
Contents