Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 1. szám

6 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1. szám. 15. §. (1) A jelen rendelet alapján végrehajtott létszámcsökkentésből eredő béralapmcgtakarítás béremelésre nem használható fel. (2) A felmondási járandóságok biztosítása után fennmaradó béralapmegíakarítást a költségvetésből gazdálkodó szervek kötelesek zároltatni. 16. §. (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit visszamenőleg az 1956. évi október hó 23. napja óta elbocsátott dolgozókra is alkalmazni kell. (2) A rendelet végrehajtásáról az illetékes miniszterek gondoskodnak. (3) Jelen rendelet végrehajtása során az államigazgatási és vállalati ügyvitel egyszerűsítésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 26/1955. (IV. 12.) M. T. számú, az ezt módosító 34/1955. (VI. 14.) M. T. számú, 18/1956. (VI. 10.) M. T. számú, a 21/1956. (VI. 26.) M.T. számú rendeletek, továbbá a 2.031/1956. (VI. 10.) és a 2.135/1956. (VIII. 18.) számú minisztertanácsi határozatok hatályukat yesztili. Kádár János s. k., a Magyar Forradalmi MunkásParaszt Kormány elnöke. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 16/1956. (XII. 29.) számú rendelete a bérfizetés 1957. január 1. utáni rendszeréről. 1- §• 1957. január 1-től üzemekben és hivatalokban egyaránt csak a ténylegesen ledolgozott idő (teljesítmény, sza.kmány, norma stb.) alapján fizethelő munkabér az előírt bérfizetési napokon. 2. §. Azoknak a dolgozóknak a munkaviszonyát, akiket bármilyen okból kifolyólag az üzemek és hivatalok foglalkoztatni nem tudnak, 1957. január 1-től legkésőbb 1957. február l-ig felmondással meg kell szüntetni. Számukra a Magyar Forradalmi Mun-? kás-Paraszt Kormány egyidejűleg kiadott 15/1956. (XII. 29.) számú rendelete alapján járó illetményeket, illetve munkanélküli segélyt kell biztosítani. 3. SEgyes ipari üzemek, amelyek jelenleg még a törzsgárdájukat sem tudják foglalkoztatni — amennyiben a felettes minisztérium ehhez hozzájárul — dolgozóik közül azoknak. akikneK a munkájára az üzem megindulásakor feltétlenül szükség van, ideiglenesen rendkívüli szabadságot engedélyezhetnek. A rendkívüli szabadság alatt a dolgozók részére havonként havi átlagkeresetük 50 százaléka folyósítható. Miután a rendkívüli szabadságra küldött dolgozók munkaviszonya nem szűnik meg, részülirc felmondási illetmény nem fizethető. A do gozók a rendkívüli szabadságot nem kötelesek elfogadni. 4. §• A rendkívüli szabadságot igénybevevő dolgozok az üzemi munkástanács engedélye alapján a rendkívüli szabadság időtartama alatt ideiglene-xn munkát vállalhatnak. Ezt a körülményt a munkakönyvükbe be kell jegyezni. Ilyen esetben azonban a dolgozókat csak az Tij munkahelyen esedékes bér illeti meg. A dolgozók a rendkívüli szabadság tartama alatt is élhetnek felmondással. Ebben az esetben felmondási illetmény számukra nem fizethető. 5. §. A rendkívüli szabadságon lévő dolgozó az üzemi munkástanács felhívására üzemében azonnal köteles munkára jelentkezni és ott a munkát felvenni. Ellenkező esetben munkaviszonya azonnal megszűntnek tekintendő, az üzemtől a továbbiakban semmiféle bért vagy juttatást nem kaphat és nem részesíthető munkanélküli segélyben sem. 6. §. Az üzemek legfeljebb 3 hónapi időtartamra en* gedélyezhetik az e rendeletben ideiglenesen életbeléptetett rendkívüli szabadságot. 7. |. (1) Amennyiben az üzem vezetősége, vagy felet-* tes szerve által megállapított munkarenden belül energia-, vagy anyaghiány miatt a dolgozó az előírt munkaidőt nem tényleges munkával tölti ki, a munkarenden belüli állásidőre legfeljebb a munkakörüknek megfelelő alsó bérhatár 80 százaléka fizethető ki. (Ahol a személyi b,érek alsó határa nincs segéd-, betanított- és szakmunkásokra megállapítva, ott a 80 százalék — a szakminisztérium végrehajtási utasításában megállapított módon — értelemszerűen alkalmazandó.)