Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)
1957 / 60. szám
60. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 603 vekre támaszkodó, nagyobb vízgazdálkodási egy-^ séget képező, összefüggő területnek és egyúttal a népgazdaság egészének érdekét jelentősen befolyásoló, de az érintett terület lakosságának, üzemeinek és intézményeinek közvetlen érdekét is szolgáló vízimunkák költségeit. 3. Elsősorban az érdekeltek munkájával, vagy hozzájárulásából kell megvalósítani az olyan vízügyi létesítményeket, amelyek a helybeli lakosság, vagy a lakosság meghatározott csoportjának közvetlen érdekét szolgálják. 4. A 2. pontban meghatározott vízimunkák pénzügyi fedezetét alapszerűen kell kezelni és ennek érdekében vízügyi igazgatóságonként Vízügyi Alapot kell létesíteni. A Vízügyi Alap létesítésére, bevételeinek kezelésére és felhasználására vonatkozó részletes szabályokat a pénzügyminiszterrel egyetértésben a vízügyi főigazgató állapítja meg a következő alapelvek figyelembevételével: a) a Vízügyi Alap jogi személy, amelyet harmadik személyekkel szemben az illetékes vízügyi igazgató képvisel; b) a Vízügyi Alapokról a kezelési feladatot ellátó vízügyi igazgatók — a területileg illetékes megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága véleményének meghallgatása után — éves tervet (költségvetést), tartoznak készíteni; kötelesek továbbá évente beszámoló jelentést adni; c) a Vízügyi Alapok gazdálkodásának felügyeletére választmányt kell létesíteni. A választmány az illetékes vízügyi igazgatóság működési területéhez tartozó megyei tanácsok kiküldötteiből és a vízügyi főigazgató megbízottjából áll; d) a Vízügyi Alapok működésének főfelügyeletet és ellenőrzését a vízügyi főigazgató gyakorolja. A választmány és a vízügyi igazgatóság közötti véleményeltérés esetén — a helyi és az országos érdekek mérlegelésével — a vízügyi főigazgató dönt 5. A Vízügyi Alap bevételei a következők: a) az állami költségvetésben a vízügyi szolgálat címnél előirányzott külön hitel; b) a vízrendezésben, vagy a vízhasznosításban érdekelt községek (városok) mezőgazdasági lakosságát terhelő kötelező vízgazdálkodási járulék megváltásaként az érdekeltek jövedelemadójából származó és a Pénzügyminisztérium által a központi adószámláról átutalt hozzájárulás összege: c) a Vízügyi Alap terhére végrehajtandó vízimunkák által érintett érdekeltségi területek tulajdonosai (használói) által a vízjogi törvény 40. §-a, illetőleg 55. §-a alapján fizetett hozzájárulások a vizek medrének és partjainak karbantartása, valamint a vízmosások megkötése esetén, egyéb vízimunkáknál a vízjogi törvény alapelveinek megfelelően — a területileg illetékes vízügyi igazgatóság által megállapított érdekeltségi hányad; d) önkéntes külön hozzájárulás, amelyet a vízrendezés, vagy a vízhasznosítás által érintett inn gatlanok tulajdonosai (használói) önkéntes fel^ ajánlás alapján fizetnek azért, hogy a vízimunka végrehajtása a rendelkezésre álló fedezet alapján ütemezett időhöz képest korábban, vagy részükre előnyösebb módon történjék; e) jogszabályban megállapított vízhasználati díj, melyet azok fizetnek, akik nem közületi vizeli .tó műtől szolgáltatott vizet üzemszerűen használ-* nak; f) a vízügyi igazgatóságok működésével kapcson latos közvetlen bevételek (gát- és csatornakaszá-* lók haszonbérleti díja, stb.); g) szennyvizeknek a befogadóba történő tisztin tatlan bevezetése miatt kiszabandó bírság; h) a vízgazdálkodási társulatok letétje. Ha a Vízügyi Alap előirányzott bevételei nem az ütemezésnek megfelelően folynak be, a vízi-* munkák tervszerű végrehajtása érdekében a Víz-« ügyi Alap részére kiegyenlítő kezelésben költség-* vetési hitel biztosítható. Ennek feltételeit a pénz-* ügyminiszter a vízügyi főigazgatóval egyetértés-* ben állapítja meg. 6. Különös kedvezményt kell nyújtani a víz-* károk által sújtott, illetőleg a vízhasznosításban érdekelt községek (városok) lakosságának azzal, hogy a Vízügyi Alap terhére végrehajtandó vízi-t munkák a) összes költségeinek mintegy 60%-át az ál-* lami költségvetésben kell biztosítani; b) tervezési, műszaki irányítási, művezetési, stb. díjat az állami költségvetésben biztosított öszszegből kell fedezni; c) elvégzésére és a vízkárok megszüntetésére kell fordítani az ártérben és a fénnsiki belvízöblön zetekben fekvő községek (városok) mezőgazdasági lakosságának jövedelemadójából származó bevétel meghatározott részét. 7. A vízügyi főigazgató a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg, hogy a vízimunkák közül melyek tartoznak a jelen határozat 1.—3; pontjainak hatálya alá. A megállapításnál a jelen határozat mellékletében foglaltakat kell figyelem-* bevenni. 8. A 3. pont hatálya alá tartozó vízimunkák szervezett elvégzése érdekében az önkéntesség és az önigazgatás elvének érvényesítése mellett a*z érdekeltek vízgazdálkodási társulatokat alakíthat-* nak. A vízgazdálkodási társulatok éves munkaprogramjukról a munkával érintett községi (több község érintése esetén az illetékes járási, több ján rás érintése esetén pedig az illetékes megyei) tanács végrehajtó bizottságát tájékoztatni, végzett munkájukról pedig az érintett tanácsi végrehajtó
