Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 57. szám

57. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 537 Vegyes rendelkezések 1^——1——IMI l III I—• "• • • Hl II———— A LEGFELSŐBB BÍRÖSÁG ELVI ÁLLÁSFOGLALÁSA. Téveseji kifizetett munkabér visszafizetése. (Mt. V. 195. §.) A tervek teljesátését, a termelékenység emelését, a minőség javítását, az önköltség csökkentését vagy a takarékosság előmozdítását szolgáló meghatározott feladatok teljesítése, illetőleg meghatározott eredmény elérése esetén a dolgozónak a munkabéren felül fizetett többletjuttatás (prémium) ugyancsak munkabérnek minősül. Ha azonban a többletjuttatásnak csak az elnevezése prémium, valójában azonban nem a végzett munka menynyiságe és minősége szerinti díjazás célját szolgálja, a juttatást elnevezése ellenére sem lehet prémiumnak tekinteni. A tévesen kifizetett munikabérjellegű prémium visszakövetelésére irányadó az Mt. V. 196. §-ában foglalt, rendelkezés. ('Legf. Bír. Polg. Koll. 465. számú állásfoglalása.) Munkabért vagy más munkabérjellegű kiadást a 23/ 1953. (V. 21.) M. T. számú rendelet szerint csak a béralap terhére szabad folyósítani. E kiadások közé a miniszteri vagy igazgatói alapból kifizetett egyszeri jutalmak, a jiibileumi jutalmak, verseny jutalmak és más hasonló különleges jutalmak nem tartoznak. Ezeket az átlagkereset kiszámításánál az Mt. V. 140. §-a is figyelmen kívül hagyja, A sztahanovista jutalom címén kifizetett összeg viszszatöntésére az Mt. V. 195. §-ában foglal rendelkezés nem alkalmazható. (Legf. Bír. Polg. Koll. 466. számú állásfoglalása.) A 13/1956. (XI. 29.) Korm. sz. határozat, valamint a 200/1956. P. M. és 201/1956. P. M. számú utasítások helytelen értelmezésével egyes munkáltatók a dolgozóknak olyan összegeket is kifizettek, amelyek kifizetésére a jogszabályok helyes értelmezése mellett lehetőség valójában nem volt. Az így kifizetett összegeket a dolgozók jóhiszeműen fel is vehették. A 10/1956 (XII. 15.) Korm. sz. rendelet később úgy rendelkezett, hogy a Kormány által jóvá nem hagyott tötbletibéreket és előlegeket 1957. április 30-ig a dolgozó járandóságából le kell vonni. Ez utóbbi jogszabály a rendkívüli helyzetben túlíizctett munkabérek visszakövetelésére a jóhiszemű dolgozóval szemben is alapot ad és a 10/1Ö56. (XII. 15.) Korm. sz. rendelőién alapuló visszakövetelés esetén az Mt. V. 195. §-ábcn foglalt korlátozó rendelkezéseket alkalmazni nem lehet. (Legf. Bír. Polg. Koll. 467. számú áHásfoglelása.) Az ipar gyakorlásával kapcsolatos egyes kérdések rendezése. 1. Asztalos és más faipari szakmájú (bognár, kádár stb.) kisiparosoknak csupán asztalos, illetve bognár, kárdár stb. iparigazolványuk alapján nincs joguk rönkből, tűzifából, vagy más faanyagból deszkát, lécet stb. bérmunkában másoknak felfűrészelni. Ehhez külön bórfűrészelésre szóló iparigazolványt is kell kérniök a járási iváro-: si, kerületi) tanács vb. ipari osztályától és a fűrészgép üzemeltetéséhez hozzájárulást a Földművelésügyi Minisztérium Országos Erdészeti Főigazgatóságától (Bp. V., Kossuth Lajos tér 11.) Az asztalosok, bognárok kádárok stb. az iparukhoz szükséges faanyagokat azonban iparigazolványuk alapján saját részükre és más asztalosok, bognárok, kádárok részére is felfűrészelhetik. 2. Az asztalos kisiparosok munkaegyesítés jogán az általuk készített bútorok, ajtók, ablakok stb. mázolását elvégezhetik. Ezt azonban csak az elkészítéskor tehetik, később esetleges újramázolás szüksége esetén az általuk készített bútort sem mázolhatják újra, ezt a munkát mázoló iparossal kell elvégeztetni. Ha az asztalos kisiparosok csak javítást végeznek egy bútordarabon, a mázolást csak a javított részre kiterjedően végezhetik. Ha azonban a javítás a felület túlnyomó, több mint fele részére terjed ki, az asztalos kisiparosok az egész munkadarab mázolására jogosultak. Kizárólag mázolási munkát asztalos kisiparosok nem vállalhatnak és nem végezhetnek. 3. Kópkeretezéssel a képesítéshez kötött aranyozó és a képesítéshez nem kötött képkeretező kisiparosok foglalkozhatnak. Ennek megfelelően az aranyozó kisiparosok munkakörébe tartozik a megaranyozandó képkeretek előállítása és tükrökkel, képekkel való ellátása, valamint a képkeretezés. A képkeretezés azonban képesítéshez nem kötött (szabad) iparként is gyakorolható. A képkeretező kisiparosak egy része jelenleg is foglalkozik saját készítésű keretekhez képek vásárlásával, azoknak a keretbe való beillesztésével, beüvegezésével és forgalombahozataMval. A forgalombahozatal főként vósáro-' kon és búcsúkon történik. Ezt a tevékenységet — mint szerzett jogot — továbbra is meg kell hagyni a kópkere-' tező kisiparosok munkakörében, a képkeretezők azonban csak a keret értékénél alacsonyabb értékű reprodukciókat, másolásokat, lenyomatokat stb. vásárolhatnak és hozhatnak forgalomba bekeretezés után. Nagyobb értékű eredeti festményeket, rajzokat, rézkarcokat stb. ilyen módon nem hozhatnak forgalomba, mert ez a tevékenység már a képkereskedők munkakörébe tartozik. 4. Fémlemezből táblácskák készítése és arra névnek vagy egyéb feliratnak a ráfestése a bádogos és a lakatos-