Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 56. szám

576 TANÁCSOK KÖZLÖNYE" 56. szám A R. 31. §-a — a bérlőt szerződési kötelezettség állapján eltartó, személytől eltekintve — hasonló körben állapítja meg a bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására jogosultakat. A R. 33. §-ámak (3) bele. pedig a 31. §-ra utial vissza. A R. 3?.. §-ával kapcsolatos fentebb ismertetett álláspont az utóbbi esetekben is értelemszerűen alkalmazandó, tehát a mostohagyermek halála vagy kitiltása eseién a mosohiaszülő is jogosult a bérleti jogviszony folytatására. 66. A közbiztonsági őrizetbe helyezett bérlőnek a lakásbérleti jogviszonyát ezen a címen felmondani vagy meg-. szűntnek tekinteni nem lehet. A bérleti jogviszony megszüntetésének a R. 33. §-ában foglalt rendelkezései e vonatkozásban alkalmazásra nem kerülhetnek, mert sem kiutasításról, sem kitiltásról nincs szó. A R. 34. § (1) bekezdésének az a része, amely a bérleti jogviszony megszűnését mondja ki arra az esetre, ha a bérlő a lakását mentesítés nélkül elhagyja, ugyancsak nem kerülhet alkalmazásira, mert a bérlő hatósági intézkedés következtében kényszerül lakását elhagyni meghatározott időtartamra. , A 8—20/1957. Legf. Ü—ORPK. együttes utasítás 18. pontja egyébként kifejezetten akként rendelkezik, hogy a közbiztonsági őrizetbe helyezett személy lakásbérleti jogviszonyát nem kell megszüntetni, mivel az őrizet megszűnése után a lakásába visszatér. E rendelkezis alapián az illetékes rendőrkapitányság a lakásnak az igény-bevétel alóli mentesítésére a közbiztonsági őrizclbevélellel egyidőben felhívja a lakásügyi hatóságot. Tekintettel arra,' hogy a R. a közbiztonsági őrizetbehelyezést, mint felmondási okot sem isiméin, a közbiztonsági őrizetbe vett személy lakásbérleti jogviszonyát ezen a címen felmondás útján sem lehet megszüntetni, még abban az esetben sem, ha a lakásban ideiglenesen senki sem tartózkodik. Ha az érintett személy nem fizet lakbért, akkor a R. 28. § (2) bek. c) pontja alapján felmondásnak lehet helye. 67. A közületi elhelyezési ügyekben és a rendeltetésellenesen használt üzlethelyiségek felszabadításával kapcsolatos ügyekben első fokon általában a városi, járási, kerületi tanács vb. igazgatási osztálya jár el. A 12.070/1951. O. T. sz. rendelet elsőfokú közületeket elhelyező hatóságként a járási (városi, városi kerületi) tanácsok vb. igazgatási osztályát jelöli1 meg. Ez alól csak azon ügyekben való eljárás a kivétel, amelyet a rendelet magasabb közületeket elhelyező hatóság hatáskörébe Utal elsőfokú eljárásra. (Az O. T. sz. rendelet 7. és 8. §-a, továbbá a 1048/1957. Korm. sz. határozat.) A 80/1954. (XII. 29.) M. T. sz. rendelet 3. § (1) bek. értelmében fel ,kell szabadítani a rendeltetésellenesen használt üzlethelyiségeket Budapesten, a megyei jogú városokban, a járási jogú városokban, valamint azokban a községekben, melyek járási székhelyek. A 21/1955. [III. 15.) M. T. sz. rendelet 2. §-a értelmében — a 3. íjban meghatározott eset kivételével, amikor is Budapesten és a megyei jogú városokban elsőfokon a (fő) városi tanács vb. igazgatási osztálya jár el — a felszabadítandó üzlethelyiségek kiutalását elsőfokon ugyancsak a járási, városi (városi kerületi) tanács vb. igazgatási osztálya végzi. A felsorolt eseteken kívül, vagyis ha nem közületi elhelyezésről, illetőleg ha a fel nem sorolt községekben (hegységekben) levő üzlethelyiség, műhelyhelyiség, stb. kiutalásáról van szó, elsőfokon a községi térrács vb. jogosult eljárni. A községi tanács Vb. hatáskörébe tartozó ezen ügyekben történő eljárás során nem a fentebb említett rendelkezéseket kell alkalmazni, hanem a 35/ 19-53. (IX. 30.) M. T.. illetőleg a 15/1957. (III. 7.) M. T. sz. rer delet rendelkezéseit. (R. 84. §.) Az eljárás során azonban a helyiségek rendelletésszorű használatát a közsági tanács vb. is köteles figyelembe venni. Ha a rendeltetésszerű használat céljára igénylés nincs, akkor a községi tanács vb. dönt, hogy lakás céljára felszabadítja-e. Abban az esetben, ha bármely nem lakás célját szolgáló hetyiségre (üzlethelyiség, műhelyhelyiség stb.), bárhol van is az, közület is nyújt be igénylést, a közületi elhelyezésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Amennyiben az elsőfokú közülieteket elhelyező hatóság (járási tanács, stb. vb. ig. oszt.) nem kívánja a kérdéses helyiséget a közület részére juttatni és a 80/1954. (XII. 29.) M. T. sz. r. 3. § (1) bekezdésében fel nem sorolt községben van, a hatáskört leadja az illetékes községi tanácsnak. Tájékoztatásul közlöm, hogy a nem lakás célját szolgáló helyisiégekkel kapcsolatos eljárásra vonatkozó egységes és átfogó jogszabály előkészítés allatt áll. Annak megjelenése esetén természetesen az abban foglalt szabályok lesznek az irányadók. 21/1957. ARHI. SZ. közlemény termény tároláshoz szükséges raktárak biztosításáról. Dolgozó parasztságunk a vártnál gyorsabb ütemben ajánlja fel szabadpiaci forgalomban gabonafeleslegeit az állami felvásárlást végző szerveknek, aminek eredményeképpen a gabonatárolása helyzet országosan igen feszítetté vált. Az Országos Felvásárlási Operatív Bizottság felhívására ezért felkérem az összes állami vállalatok, szövetkezeti szervek, áilami hivatalok, intézetek és intézmények vezetőit, hogy gz irányításuk alá tartozó szerv átmenetileg kihasználatlan, vagy üressé tehető raktárait, illetve termény tárolásra alkalmas, vagy gyorsan alkalmassá tehető egyéb helyiségeit ideiglenes használatra ajánlják fel az állami gabonakészletek tárolására. A felhasználható raktárhelyiségekre vonatkozó bejelentést a raktár helyének, méretének (nr-ben) és a felhasználás határidejének megjelölésével (lásd: 51—1/1955. ARHI1 közlemény 2. ez. melléklete, megjelent Tg. É. XII. 28., illetve Tanácsok Közlönye XII. 22. számában) a területileg illetékes járási (járási jogú városi) tanács VB. Igazgatási Osztályához kell megtenni. A járási (és hasonló jogállású) tanácsok VB. igazgatási osztályai gondoskodjanak arról, hogy a bejelentett felhasználható raktárakat a megyei terményforgalmi vállalat tárolási alkalmasság szempontjából haladéktalanul megvizsgálhassa és annak eredményeképpen beadott igénybejelentéseket a mezőgazdasági raktárszükséglet biztosításáról szóló ÁRHI közlemény (Tanácsok Közlönye 1957. VI. 5. sz.) alapján soronkívül intézzék el. Minisztériumi raktározók fentiek szerint bejelentett üres raktárainak termény tárolás céljára történő igénybevételéhez a 69/1955. (XII. 15.) M. T. sz. rendelet 14. § (1) bekezdése szerinti hozzájárulást előre megadom. Felhívom végül a megyei (és hasonló jogállású) tanácsok VB. igazgatási osztályainak vezetőit, hogy a terménytárolásra szolgáló ideiglenes és szükségraktárak biztosításának munkáját kísérjék figyelemmel és a szükségraktárak felkutatásában az Országos Felvásárlási Operatív Bizottságnak a. megyei tanácsok VB. elnökeihez intézett kérése alapján a felvásárló szerveknek nyújtsanak messzemenő segítséget. Andrási Győző s. k.t az ÁRHI elnöke. Szerkeszti: Magyar Forradalmi Munkás-Paras/t Kormány Titkársága Budapest. V., Kossuth Lajos-tér 3. — Telefon: 121—592. Kiadja: Magyar Közlöny Lapkiadó Vállalat. Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky út 78. I. em. Tcrjes7ti: Posta Központi Hírlap Irotía Ü. V. Budapest, V., József nádor-tér 1. — Telelőn: 180—850. Egyes példányok ára: 1.6!) forint. Havi előfizetési ár: 7.— forint. Cse!;k«jzámla«?7ám: 61.CS3. 4886 13 - Zrínyi Nyomda, Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky út 73. - Felelős; Bolgár Imre.