Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 56. szám

572 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 56. szám ban nem következik be változás. Abban az esetben azonban, ha a bérlő a visszatérés szándéka nélkül hagyja el a lakást, vagyis ha a lakás megüresedett, a tulajdonos szabadon rendelkezik a lakással. Ha a tulajdonos és a bérlő között e tekintetben vita merül fel, annak eldöntése — rendszerint felmondási per keretében — a bíróság hatásköréibe tartozik. 50. Annak eldöntésénél, hogy a személyi tulajdonban álló házingatlanban lévő lakás szabad rendelkezésű-e, a nem lakószoba céljára épült (e célra véglegesen át nem épített) helyiségeket figyelmen kívül kell hagyni. A R., illetőleg a Vhir. vonatkozó §-ai következetesen a szoba, illetőleg a lakás kifejezést használják. A R. 56. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy „az előző bekezdés alkalmazásában (vagyis a szobák számának a meghatározásánál) szobának kell tekinteni a 6 mJ-t meghaladó alapterületű személyzeti szobát is. A R. 71. § (2) bekezdése az említett szabályt rendeli alkalmazni a szabad rendelkezésű lakások vonatkozásában is. Ebből folyóan annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy a személyi tulajdonban álló házban lévő lakás szabadrendelkezésű vagy pedig tanácsi rendelkezés alatt álló lakás-e, csak a 'lakószobák száma vehető figyelembe — beleértve a 6 nv-t meghaladó alapterületű személyzeti szobát is. A hallt, előszobát, műhelyhelyiséget, üzlethelyiséget, raktárhelyiséget, garaget és az egyéb mellékhelyiségeket, illetőleg a gazdálkodás célját szolgáló helyiségeket (présházakat, istállót, stb.) figyelmen kívül kell hagyni. Ha azonban lakószoba céljára épült helyiséget használnak rendeltetésellenesen, pl műhely céljára, anélkül, hogy hatósági engedéllyel véglegesen e célra átépítették volna, a lakószobák számába be kell számítani. Fordított esetben: ha az üzlethelyiság, műhelyhelyiség, ganaige stb. céljaira épült helyiséget lakószobaként használnak és e célra végleges jelleggel nem alakították (építették) át, inem lehet a lakószobák számába beszámítani. Amennyiben a lakással öszefüggő szobát irodának, rendelőnek stb. használják, akkor lakószobának kell tekinteni. [Vhr. 5. § (2) bek.] A közületi elhelyezés céljára igénybevett, vagy használt személyi tulajdonban álló házban levő lakások rendeltetésükre tekintettel nem minősülnek lakásnak [Vhr. 4. § (2) bek.], tehát a szobák számától függetlenül a 12.070 195.1. O. T. sz. rendeletnek megfelelően más elbírálás alá esnek — abba a tulajdonosinak bek öltözési joga mindaddig nincs, míg azt lakás céljára az illetékes szerv fel nem szabadítja. Amennyiben lakás céljára az illetékes szervek felszabadítják, az előzőekben kifejtettek szerint kell elbírálni azt, hogy tanácsi, illetőleg szabad rendelkezésű lakásnak kell-e tekinteni a kérdéses helyiBéget. 51. A személyi tulajdonban álló házingatlanban levő üzlethelyiség, műhelyhelyiség, illetőleg közületi elhelyezés céljára igénybevett helyiségek (iroda, raktár, stb.) nem tekinthetők szabad rendelkezésűeknek. A kérdéses helyiségekre vonatkozó jogviszonyt külön jogszabályok [a 12.070/1951. O. T. EZ. és a 21/1955. (III. 15.) M. T. sz. rendelet] szabályozzák. A hatályban levő jogszabályok a tulajdonosnak sem beköltözési jogot, sem bérbeadási jeget nem biztosítanak. Ebből következik, hogy a helyiségek felett a tulajdonos csak iáikkor rendelkezhet, ha a közületeket elhelyező hatóságok és a használó szerv, vagy szervek azokról kifejezetten lemondanak, vagvis a további használatról az érdekelt szervek, illetőleg hatóságok elállnak, és azokat lakás céljára felszabadítják. Amennyiben tehát a műhelyhelyiség, üzlethelyiség stb., továbbá a közületi elhelyezés céljára "korábban igénybevett lakás megüresedik, a tanács vb. illetékes osztálya más közület vagy magános részére kiutalhatja, illetőleg a 21 1955. (III. 15.) M. T. sz. rendeletnek megfelelően pályázati kiírás útján határozhatja meg a helyiség új bérlőjét. Abban az esetben, ha a tulajdonosnak az adott területre érvényes ipái-jogosítványa van, helyes, ha az igazgatási osztály [járási székhellyel egybe nem eső községben levő üzlethelyiség, műhelyhelyiség esetén a községi tanács 80/1954. (XII. 29.) M. T. sz. rendelet 3. § (1) bek.l a tulajdonos részére biztosítja, mivel a (rendeltetésének megfelelő használat, amelyet a 21/1955. (III. 15.) M. T. sz* rendelet véd, nem szenved csorbát. Tehát e helyiségekre a tulajdonos rendelkezési joga nem terjed ki, viszont ezek nem is vehetők figyelembe a lakószobák számának megállapításánál. 52. A szabad rendelkezésű lakás bérlője az általa bérelt lakásra vonatkozó bérleti jogviszonyt a tulajdonos hozzá* járulása nélkül nem ruházhatja át másra. A R. 73. §-ából kitűnően a személyi tulajdonban levő, szabad rendelkezésű lakásra a bérleti jogviszonyt a bérbeadónak és a 'bérlőnek a szerződése hozza létre. A bérbeadó alatt tulajdonost, haszonélvezőt, (meghatalmazottat, gyámot kell érteni. Tekintettel arra, hogy a tulajdonoson (haszonélvezőn) kívül más személy csak hatósági intézkedésnek, illetőleg a tulajdonos (haszonélvező) rendelkezésének megfelelően) köthet a dolgokra, vagyontárgyakna nézve jogügyietet; a szabad rendelkezésű lakás bérlője azt csak a tulajdonos (haszonélvező), gyám stb. hozzájárulásával adhatja át másnak. A R. 75. § (3) bekezdéséből kitűnően a R. rendelkezései — a felmondásra vonatkozó szabályok kivételével — csak az esetben vonatkoznak a szabad rendelkezésű lakással kapcsolatos jogügyletekre, ha a felek másként nem állapodjak meg. Ebből folyóan a bérbeadó az is kikötheti, hogy a bérlő a lakásba csak meghatározott személyeket jelenthet be családtagként (pl. csak egyeneságbeli rokonit stb.), albérletet nem létesíthet stb. Annak természetesen nincs akadárya, hogy a joggal való visszaélés esetén a bérlő a bírósághoz forduljon a szerződés módosítása, a hozzájárulás kikényszerítése érdekében. 53. A személyi tulajdonban lévő szabad rendelkezésű lakást a tulajdonos nem lakás céljára is bérbe adhatja? illetőleg használatra átengedheti. A 26/1954. (IV; 28.) M. T. számú rendelet 1. §-a kifejezetten tiltja a lakásnak egyéb célra történő igénybe-* vételét. A R., illetőleg a Vhr. azonban a szabad rendelkezésű lakás bérbeadásának jogát nem korlátozza. Ebből következik, hogy a szabadrendelkezésű lakást a tulajdonos nem lakás céljára is bérbeadhatja. Ka a tulajdonosnak joga van a lakást üresen is tartani, nem éri a közt sérelem, ha a lakást pL közületi célra adja bérbe. 54. Az engedély nélkül külföldre távozott személynek a tulajdonában lévő lalcás bérbeadására, vagy hasz-* nálatára vonatkozóan a R-ben és a Vhr-ben foglaltak-* nak megfelelően, a határ átlépése előtt tett jognyilat-* kozatai érvényesek. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 8/195dj (XII. 13.) számú rendeletének 4. § (1) bekezdése értelmében az elhagyott lakások felett a lakásügyi hatóság a fennálló jogsiubályok szerint rendelkezik. Az 1957. június 2-án hatálybalépett 1957. évi 32. tvr. 2. § (1) bekezdése érlénnében — az 1956. október 23,napját követően jogellenesen külföldre távozott személynek az országhatár átlépése időpontjában megvolt vagyona — erre az időpontra visszaható hatállyal — a tvr. erejénél fogva, a 3. §-ban meghatározott személyekre, illetve az államra száll át. Ebből következik, hogy a tulajdonosnak a határ átlépése előtt a R^ben, illetve a Vhr-ben foglaltaknak megfelelő jognyilatkozatait érvényeseknek kell tekinteni. Az 1957. évi 32. tvr-ben szabályozott eljárás lefolytatásia után rövidesen minden érintett Lakás esetében