Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 55. szám

55. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 547 — keverék minden százaléka után 1 százalék, őrlésre és takarmányozásra alkalmas keveréktöbblet minden százaléka után pedig 0,5 százalék értéklevonást kell alkalmazni,. 8 százalékig bezárólag. 8. Export célokra alkalmas, legfeljebb 15 százalék víztartalmú, I. osztályú Szabolcs-Szatmár megyei szagmentes, nagyszemű szürke-csíkos napraforgómag után 100 kg-ként 60 Ft> a nagyecsedi fehér napraforgómag után pedig 100 kg-ként 80'Ft felárat kell a termelő részére fizetni. 9. Ha a takarmányozási célra felvásárolt borsó és lenese 4 százaléknál több takarmányozásra alkalmatlan keveréket tartalmaz, minden további 1 százalék takarmányozásra alkalmatlan többletkeverékért az átvett termény értékéből 100 kg-ként 1,5 százalékot kell értékben levonni. Velőborsót csak takarmányborsóként szabad átvenni. Ha a velőborsó 96 százalékosnál jobb minőségű,, felárat nem szabad fizetni. 10. ' Zsizsiktelenített (élőzsizsiktől mentes) állapotban átadott lóbab, borsó és lencse után 100 kgként 5 Ft zsizsiktelenítési költséget kell a termelő részére megfizetni. 11. A tokos és toktalan komlós lucernamagot egyaránt tisztamagnak kell tekinteni. A komlós lueemamagban lévő hántolt szemekért a tokos árura megállapított áron felül 100 kg-ként, a hántolt szemek minden százalékáért 1 Ft felárat kell a ter-» melő részére megfizetni. 12. Mindazoknál a magvaknál, amelyekre vonatkozóan az 1. számú melléklet I. részében és EL részében eltérő előírás nincs, a minőségi különbözetek elszámolásánál a következők szerint kell eljárni : c) ha a magvak tisztasága és csíraképessége az előírt százalékot nem éri el, minden I százalék hiány után 1 százalék értéklevonást kell alkalmazni; b) ha a magvak tisztasága az előírt tisztasági fokot meghaladja — a c) pontban foglalt kivételtől eltekintve — minden 1 százalék tisztasági többletért 1 százalék értéktérítést kell a termelő részére fizetni; c) azoknál a magvaknál, amelyeknek alaptisztasága a jelen rendelet szerint 98 százalék, az alaptisztaságnál nagyobb tisztaság esetén sem szabad tisztasági felárat fizetni; d) egyéb minőségi hiányosságok (üszög, penész, szag stb.) miatt megállapított értékcsökkenés minden százaléka után az átvételi árat megfelelő százalékkal kell csökkenteni. A tisztátalanság fokának megállapításánál az idegen kultúrmag és — ha az érvényes szabványok vagy a jelen rendelet 1. számú mellékletében foglaltak eltérően nem rendelkeznek — a törött,, sérült, csírásszem is tisztátalanságnak minősül. Ha valamely termény minősége az előírt minőségi határértéknél oly mértékben alacsonyabb, hogy az értékkülönbözet címén alkalmazandó levonás miatt az átvételi ár alacsonyabb lenne, mint amennyit a termény takarmány értéke képvisel, a termelő részére a takarmányértéknek megfelelő értéket kell kifizetni. Ha a termények, illetőleg magvak nedvessége tartalma magasabb, mint az 1. számú melléklet L részében előírt mérték, a víztartalom minden 1 százalék többlete miatt 1 százalékot kell súlyban az átvett terményből levonni. Ha a termények, illetőleg magvak víztartalma alacsonyabb az 1. számú melléklet L részében elő^ írt víztartalomnál — a napraforgómag és a kuko^ rica kivételével — az alacsonyabb víztartalom miatt a termelő javára térítést nem szabad adni. Ha a napraforgómag víztartalma 14 százaléknál, a kukorica víztartalma pedig 15 százaléknál ala-? csonyabb, az előírt víztartalom és a tényleges víztartalom közötti minden százalék víztartalom kiír? lönbözete után az átvert termény súlyát 100 kgként 1 kg-mal kell növelni. 13. Ha a tokos ricinusmag tokfejtés után 60 szá-? zaléknál több ép, tokfej tett, nem taplós magot tartalmaz, minden százalék után 1 százalék felárat kell a termelő részére kifizetni, illetőleg 60 százalék alatt minden százalékhiány miatt 1 százalékot értékben levonni. Toktalanított mag átadása esen tén az 1/1957. (II. 6.) F. M—A. H. számú rendelet minőségi előírásai szerint kell eljárni. 14. A Százalékban, illetőleg kg-ban kifejezett hL súly, tisztaság és nedvességtartalom szerint meg* állapított százalékos levonások és térítések elszámolása alkalmával a jelen rendelet 1. számú melléklet L részében megállapított feltételektől való eltérés törtrészeit 0,25 százalékig (kg-ig) figyelmen kívül kell hagyni, 0,26—0,75 százalékig (kg-ig) 0,5 százalékra (kg-ra) kell kerekíteni, a 0,76 százalékon (kg-on) felül pedig egész szá-» zalékra (kg-ra) kell kerekíteni, illetőleg így kell f igy elembe venni. 15. A százalékban megállapított érték-térítéseket és levonásokat a mindenkori átvételi alapár, illetőleg kereskedelmi forgalomban a hivatalosan meg-? állapított eladási ár után számítva kell elszámolni^ Ellenértéktérítés nélkül (földadó, gépállomásig cséplési díj, vetőmagknlcsön-visszafizetés stb. cí-? mén) átvett terményeknél a százalékosan megállaz pított és értékben elszámolandó minőségi különbözetet, az átvétel helyén és időpontjában érvényes állami szabadfelvásárlási ár alapulvételével kész-? pénzben kell a termelővel elszámolni. (A térítése-* ket készpénzben kell a termelő részére kifizetni^ az értéklevonásokat pedig a termelő tartozik a ter-? mény átadásakor a terményátvevő helyen kész-> pénzben befizetni.)