Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 55. szám

55. szám TANÁCSOK KÖZT,ÖNYE 545 2. 3. 4. • • • 5. • 6. Borsó és lencse csak takarmányozási célra .— 93 14 Csillagfürt csak takarmányozási célra i— 92 14 lóbab — 98 14 hajdina — 93 — 14 csibehúr — 90 88 14 csumiz — 90 — 14 szemes cirok (milo) — 90 — 14 komlós lucerna, tokos — 88 85 Megjegyzés: a) Az állami gazdaságoktól átvett ipari sör árpát a MNOSZ 6332—51. szerint kell minősíteni. b) A fel nem sorolt olajos, hüvelyes és takarmánynövények szerződésen kívül termelt magvainak átvételénél a szerződéses magvakra vonatkozó 1 1957. (II. 6.) F. M.—Á. H. számú rendelet* minőségi előírásait kell alkalmazni. II. Egyéb minőségi előírások. 1. A 64 kg-nál alacsonyabb hektolitersúlyú, 92 százaléknál alacsonyabb tisztaságú, üszkös, dohos, zsizsikes, mesterségesen szárított, idegen szagú árpa csak takarmányárpaként minősíthető. Nem lehet ipari (sör-) árpának minősíteni azt a tavaszi árpát, amelynek hl. súlya 64 kg-nál, tisztasága 92 százaléknál alacsonyabb I—II. osztályú szemtartalma a 35 százalékot nem éri el, a IV. osztályú szemtartalma a 25 százalékot meghaladja, továbbá üszkös, dohos, zsizsikes, mesterségesen szárított, idegen szagú. Az ilyen árpa csak takarmányárpaként minősíthető. 1. és tl. osztályú szemnagyságúnak kell tekinteni az olyan árpát, amely a 2,5 mm hasítékú rostán nem esik át; IV. osztályúnak kell tekinteni azt az árpát, amely 2,2 mm hasítékú rostán átesik. IV. osztályú árpának kell tekinteni az idegen keveréket is. Ipari árpában a törött és csirás szemeket keverékként kell figyelembe venni. 2. Ha a kalászos gabonafélék és kukorica keverékessége a 2 százalékot meghaladja, a keverékesség elbírálásánál elsősorban az őrlésre és takarmányozásra alkalmatlan keveréket kell figyelembe venni. * A rendeletet a Tanácsok Közlönye ezévi 8. száma közlij 3. Olaj gyári feldolgozásra szánt napraforgómag és tökmag héja enyhén dohos szagú lehet. A dohos szag azonban csak a héjra terjedhet ki, a bélrésznek teljesen egészségesnek kell lenni. Étkezési tökmagként csak teljesen (héjra is kiterjedően) szagmentes tökmag vehető át. 4. A vadrepcemag tisztaságának elbírálásánál nem kell keveréknek tekinteni: a) az idegen olajosmagvak, a nem teljes értékű aszott és csírás szemek 50 százalékát, b) a tört, de egyébként egészséges szemeket, c) a káposztarepce magot. 5. Az étkezési babféléket a következők szerint kell minősíteni: í. Speciálbabok: a fehérbab típusok (soproni hosszú, lapos, fehér, gyöngybab 4,5—6 mm átmérőig és a cukorbab), valamint az állami gazdaságoktól átvett egyöntetűen hosszú vagy egyöntetűen gömbölyű és egyben azonos színű fürjbab. II. Egyszínű babok: az egyszínű fehérbabok —• még abban az esetben is, ha fajtavegyesek —, továbbá az egyszínű színes babok közül a májbab, a a hosszú zöld bab, a barna bab, a kén bab, a szalma bab, a kőbab, a vajbab, a békahátú bab, továbbá az egyöntetűen hosszú, vagy egyöntetűen gömbölyű és vegyes fürj bab. III. Vegyes babok: a fentiekben fel nem sorolt fajtájú és színű babok, illetőleg a két előző csoportban felsorolt babfélék keverékei, végül a zöldfogyasztásra termelt babok beérett magjai. Az egyes babfajták részletes minőségi jellemzői (alak, szín, hossz, vastagság) tekintetében a MNOSZ 6384—52 előírásai az irányadók. Az étkezési babban legfeljebb 3 százalék feles és tört szemű bab, továbbá legfeljebb 2 százalék idegenszínű (idegen fajú) bab nem tekinthető keve-> réknek. Ha az I. csoportba sorolt babban az azonos színű, de más fajtájú bab 10 százaléknál több, akkor a II. csoportba kell sorolni; ha a másszínű bab kéve-*