Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 55. szám

540 ^ TANÁCSOK A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 50/1957. (VIII. 13.) számú rendelete a magyar külképviseleti hatóságok előtt köthető házasságokról. Az 1952. évi IV. törvény 5. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az alábbiakat rendeli: 1. §• (1) A Kormány felhatalmazza a magyar külképviseleti hatóságok vezetőit arra, hogy működési területükön mindkét fél magyar állampolgársága esetén házasságkötésnél közreműködjenek. (2) Az (i) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapián a külképviseleti hatóságok vezetői csak akkor járhatnak el, ha az illető állam és a magyar állam között e téren viszonosság áll fenn. (3) Az egyes államokkal kapcsolatban kialakított viszonosságot a külügyminiszter állapítja meg és teszi közzé. 2- §• Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, végrehajtásáról a belügyminiszter és a külügyminiszter gondoskodik. Kádár János s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1.069/1957. (VIII. 11.) számú határozata a tanácsoknak az 1957. évi vállalati gazdálkodásban való érdekeltté tételéről. A helyi vállalatok irányítását ellátó tanácsoknak a vállalatok 1957. II—IV. negyedévi nyereségéből való részesedését az alábbiak szerint kell megállapítani: 1. 1957. év II—IV. negyedévben tanácsi érdekeltség címén a vállalati alaprentab;l'tás, vagy pénzügyi terv szerint a költségvetés részére befizetésre kerülő vállalati nyereségből a fővárosi tanácsot 8 százalék, a többi irányító tanácsot 10 százalék illeti meg. A tanácsi érdekeltséget az éves mérlegbeszámolók hatósági felülvizsgálata és jóváhagyása után kell megállapítani. Az 1957. évi vállalati és községfejlesztési feladatok ellátásának fokozottabb biztosítása érdekében a II. és III. negyedév folyamán a költségvetésbe ténylegesen befizetett vállalati nyereség 5 százalékát — a negyedéves vállalati mérlegbeszámolók hatósági felülvizsgálata és jóváhagyása után — előlegként az irányító tanácsok igénybevehetik és felhasználhatják. Az előlegeket az éves Kfi7.T.ÖNYE 55. szám. mérlegbeszámoló alapján megállapított tanácsi érdekeltségből levonásba kell hozni. A tanácsi érdekeltséget a végrehajtó bizottság határozata alapján megkötöttség nélkül lehet felhasználni vállalatfejlesztési és községfejlesztési célokra, valamint a költségvetésen belüli pó'hitei igények fedezetére. Nem használható fel azonban béralap jellegű és reprezentációs kiadásokra, va-* lamint igazgatási költségekre. 2. A főváros, megye, megyei jogú város terület tén működő tanácsi vállalatok nyereségbefizetése alapján járó tanácsi érdekeltség legfeljebb 4 szá-> zalékából a -fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága elnöke részére jutal-* mazási alapot kell létesíteni, amelyből a szaki gaz-* gatási szervek (beleértve a pénzügyi és tervosz-* tályt is) vállalatgazdálkodással foglalkozó dolgo-* zóit lehet jutalmazni. Jutalomban lehet részesíteni az alsóbbfokú (vá-* rosi, kerületi) tanácsoknak vállalatgazdálkodással foglalkozó dolgozóit is. Amennyiben a vállalatok irányítását az alsóbbfokú tanácsok szakigazgatási szervei látják el, a megyei tanács végrehajtó bi->. zottsága elrendelheti, hogy a jutalmazási alapot vállalatokat irányító tanácsonként létesítsék. Eb-= ben az esetben az alappal az illetékes alsóbb ta-a nács végrehajtó bizottságának elnöke rendelkezik* A jutalmazási kereteket a tanácsi érdekeltség-* gel egyidejűleg (tehát a tanácsi érdekeltség előleg 4 százalékát negyedévenként) lehet felhasználni. Az előlegeket az éves mérlegbeszámolók alapján megállapított jutalmazási összegből levonásba kell hozni. 3. Az alaprentabilitáson (terven) felül elért eredményből (többletnyereségből) vissza nem tartható részt a vállalatok az 1957. évi mérlegbeszámolók felülvizsgálata után tartoznak befizetni a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bi-í zottság pénzügyi osztály eredményelszámolás le-* bonyolítási számlájára. E befizetésekből a fővá-í rosi, megyei, megyei jogú városi tanács részére vállalatgazdálkodási tartalékalapot kell létesíteni* A vállalatgazdálkodási tartalékalapot az alábbi sorrendben és célokra lehet felhasználni: — a tervtel^sítés alapján járó igazgatói alap 70 százalékának kiutalására, azon vállalatok rézzéré, amelyek az alaprentabilitás (terv) szerinti nyereségtervüket teljesítik, azonban többletnyereségükből az igazgatói alap nem fedezhető, — a költségvetésben előirányzott nyereségbevé-* teli kiesések pótlására, — mindazon vállalatok többletveszteségének ki-* utalására, amelyeknek többletveszteségét az év-* végi mérlegbeszámolók felülvizsgálata után a vég-» rehajtó bizottság határozata alapján kell megtéri-* teni. Amennyiben a vállalatgazdálkodási tartalékalap az előző bekezdésben felsorolt célokra nem lenne elegendő, a hiány fedezetéről a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága az előirányzatátcsoportosításra, illetve a póthitelgaz-*