Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 52. szám

52. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 523 felmentést adni az intézkedések súlyos elmulasztása esetére, különösen ha az ilyen mulasztások olyanok, hogy előreláthatóan veszélyeztetik vagy meghiúsítják: az intézkedések augusztus 10-ig történő eredményes végrehajtását. Ezért nagyszámú és súlyos mulasztások megállapítása esetén — különcsen pl. ha az illetékes igazgatási szervek még az 1/1957. (I. 13.) F. M. sz. r. 1 §-ában előírt felülvizsgálatokat sem végezték el, vagy a tsz. vagyontárgyak törvényellenes elhurcolásának már régebben nyilvánvalóan megállapított eseteiben sem tettek intézkedést stb. — az ügyészi szervek éljenek az 1S53. évi 13. sz. tvr. 9. §-ában foglalt jogkörükkel (fegyelmi í elei ősségrevonás kezdeményezése, büntető eljárás megindítása). 3. A hivatkozott kormány-elnökhelyettesi utasítás 5. pontja szerint a járási mezőgazdasági osztályoknak felül kell vizsgálniok a kilépőkkel történt elszámolást is és gondoskodniuk kell arról, hogy termelőszövetkezetek a kilépett tagokra megállapított tartozásokból a hiteltartozást a Nemzeti Bankkal, a gépállomással szemben fennálló tartozást a gépállomással közöljék, a termelőszövetkezetek pedig a kilépett t?gok által közvetlenül hozzájuk belizetett összegeket az előbb megjelölt kötelezettségek törlesztésére befizessék. Ugyanezen pont szerint, amenynyiben a megmaradt vagy eredeti jogaikba visszahelyezett termelőszövetkezetből kilépett tagok a szabályszerű elszámolásban megállapított tartozásaikat nem fizetik meg, azt a termelőszövetkezet által a járási tanács vb. pénzügyi osztálya részére megküldendő — a kötelezettségek (hitel-, gépállomási és termelőszövetkezettel szemben fennálló tartozás) szerint részletezett — tartozáskimutatás alapján szintén közadók módjára kell behajtani. 4. A földművelésügyi miniszter 65/1956. XI. 27.) sz. F. M. utasításnak 5. és a 72/1956. <XI. 22.) F. M.—P. M. sz. együttes utasítás 6. pontja szerint a feloszlott termelőszövetkezetek közös nagyüzemi épületeit és nagygépeit (darálók, szeszfőzdék, teherautók, vontatók stb.) a községi tanácsnak kellett átadni megőrzés, illetve a 65/ 1956. (XI. 27.) F. M. sz. utasítás 6. pontja és a 4/1957. (Mg. É. 4.) F. M.—P. M. sz. együttes utasítás 7—8. pontja szerinti hasznosítás céljából. Vizsgálatok során szerzett tapasztalatok és egyéb értesülések azt mutatják, hogy az ilyen vagyontárgyak megőrzése és állaguk megóvása terén az illetékes községi tanácsok még a körülményekhez képest fennálló lehetőségek szerint elvárható gondosságot sem fejtik ki és e vagyontárgyakban, különösen épületekben — a megőrzés objektív nehézségeitől eltekintve — 6úlyos károk következnek be (gépek rongálódása, alkatrészek, tartozékok, szerszámok eltulajdonítása, befejezetlen épületek bontása stb.). Egyes jelek arra is mutatnak, hogy vannak községi tanácsok, amelyek bizonyos vagyontárgyakat, különösen gépeket, hasznosítás címén a jogszabályok által meg nem engedett módon, esetleg visszaélésekre alkalmat adva kölcsönöznek. Ezzel (kapcsolatban arra hívom fel az ügyészi szerveket, hogy vizsgálataikat a községi tanácsok őrizetében levő volt tsz. vagyontárgyak kezelésének, megőrzésének módjára is terjesszék ki. Az e téren bekövetkezett károk, vagy visszaélések elhárítása és ilyenek megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket tegyék meg, indokolt esetben pedig — különösen súlyos hanyagság, vagy visszaélések esetén — a felelős személyekkel szemben kezdeményezzenek fegyelmi eljárást, illetve indítsanak kártérítési pert, vagy büntető eljárást. , II. 5. Az 1/195-7. (I. 13.) F. M. sz. rendelet 2. § (2) bekezdése kimondja, hogy abban az esetben, ha a törvénytelenül elvitt szövetkezeti vagyontárgy már nincs a volt termelőszövetkezeti tag vagy más illetéktelen személy birtokában, és annak ellenértékét 15 nap alatt nem téríti meg, az erre irányuló igényt bírói úton kell érvényesíteni. Ha a termelőszövetkezet (felszámoló bizottság) ezt az igényt nem érvényesíti, vagy késlekedik az érvényesítéssel, szükség esetén a pert az ügyész indítsa meg. A 2—39/1957. Eln. helyettesi utasítás felhívta a járási tanács vb. mezőgazdasági osztályait, hagy ilyen esetekben az adatek közlésével keressék meg a járási ügyészt a per megi,ndíi.ása és a per vitelével járó veendők ellátása iránt. 6. Amennyiben a nagyszámú perindítás az ügyészséget túlzottan megterhclré, helyes a tanácsi szervekkel együttműködve és a terme.őszöve'.keze. megfelelő jogi képviseletének biztosítása mellett az érdekelt termelőszövetkezet vezetőségét felhívni a perindításra. A 2—39/1957. EJn. helyettesi utasítás 6. pontja szerint nem szabad részletfizetési kedvezményt adni olyan személynek, aki a termelőszövetkezetből jogtalanul, a közgyűlés határozatával szembehelyezkedve, vagy a felszámolás szabás-szerű lebonyolítása előtt vitt el vagyontárgyakat. III. 10. Azokkal a személyekkel szemben, akik az októberi eltenforradalmi események alatt vagy azt követően a termelőszövetkezetek vagyontárgyait törvénytelenül széthordták, büntető eljárást csak kivételesen és kizárólag abban az esetben szabad lefolytatni, ha cselekményük a rendelkezésre álló adatok szerint valamely bűntett tényállását megvalósítja. 11. Az ügyésznek gondoskodnia kell arról, hogy tömeges és kellően meg nem fontolt büntető feljelentésre ne kerüljön sor. Büntető eljárást csak az államigazgatási jellegű intézkedések megtétele után szabad leforytatni és csak akkor, ha az eljárás az érintett személyeknek felróható okokból maradt eredménytelen. Nem vonatkozik ez természetszerűleg az olyan ellenforradalmi jellegű és célzatú eseményekre, amelyek a tsz. szétbomlasztását eredményezték. Büntető eljárást általában a jelentősebb károkozások esetén kell folyamatba tenni. A büntető eljárás alá lehetőség szerint elsősorban a termelőszövetkezeten kívül álló személyeket, osztályidegeneket és azokat a hangadókat kell vonni, akik élenjártak a vagyontárgyak száthordásában és akik a vagyontárgyak visszaadásával, ellenértékének megtérítésével is erőteljesen és nyilvánosan szembeszegültek. A büntető eljárás megindításakor figyelembe kell venni a széthurcolás okát és célját, a cselekmény elkövetési módját, valamint a tsz. mozgalom helyzetét is az adott területen. 12. A büntető eljárások helyes kiválasztása és & megfelelő feljelentések megtétele érdekében az ügyészek haladéktalanul lépjenek érintkezésbe a járási (járási jogú városi) tanács vb. mezőgazdasági osztályának vezetőjével és együttesen, megbeszélés során tisztázzák a feljelentések megtételének szempontjait és módját. Az egyes feljelentések megtétele előtt egyenként mérlegeljék a lefolytatandó eljárás célszerűségét és indokoltságát. Dr. Szénási Géza s. k., legfőbb ügyész. Vegyes rendelkezések 312 1957. (I. K. 15.) I. M. III 2. számú közlemény a polgári eljárásban szükséges egyes adatok igazolásáról. I. Helyhatósági bizonyítványok beszerzése. A tanácsi szervek részére nehézséget és sok felesleges munkát okoz a bíróságok által megkövetelt helyhatósági bizonyítványok kiállítása, mert azokban a bíróságok olyan tényeknek (körülményeknek) a bizonyítását is megkívánják, amelyekről a tanácsi szervek hivatalos tudomással nem rendelkezhetnek és legfeljebb a felek,