Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 50. szám

508 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 50. szám. A földművelésügyi miniszter 53/1957. (Mg. É. 29.) F. M. számú utasítása az arankairtás végrehajtásának fokozásáról Az aranka irtását a 103/1951. (IV. 29.) M. T. számú rendelet, illetőleg az annak végrehajtása tárgyában kiadott 18.055/1951. (VI. 3.) F. M. számú rendelet kötelezővé teszi. Ennek ellenére az utóbbi években az ország egész területén az arankafertőzöttség a herefélekben, elsősorban a lucerna és vöröshere kultúrákban, de más növények vetésében is oly nagymérvű, hogy komolyan veszélyezteti értékes aprómagtermesztésünket. Az arankával fertőzött magvak csökkent értékűek és az arankafertőzött tábla takarmánytermése lényegesen kevesebb. Az arankafertőzés nagyarányú elterjedésének fő oka, hogy a termelők földterületeiken évrő évre elhanyagolják az arankairtást és az új vetések nagy részét tisztítatlan, arankás maggal végzik. Minden növényi kártevő elleni védekezés, így az aranka irtása is fontos népgazdasági érdek, mert a hanyag termelő a fertőzés terjesztésével veszélyezteti a becsületesen dolgozók munkájának eredményét is. Ezért az arankakártétel sürgős felszámolása és továbbterjedésének megakadályozása érdekében a növényvédelemről szóló 1956 : 9. tvr. 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az alábbi utasítást adom ki. 1. Az állami gazdaságok a vetésekben, a területükhöz tartozó út- és töltéspartokon az arankairtást haladéktalanul hajtsák végre. 2. A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők vetéseiben az arahkafertőzöttséget a községi mezőgazdasági felügyelők haladéktalanul vizsgálják meg és az arankairtásra vonatkozó kötelezettség teljesítésére — határidőmegjelöléssel — a föld használóját azonnal szólítsák fel és az irtás végrehajtását ellenőrizzék. 3. Utak, vasutak, csatornák, árokpartok, árvédelmi töltések, stb. területén az arankairtás a kezelő szerv feladata. 4. Az aranka irtását a magérés előtt kell elvégezni. Az arankairtás legolcsóbb és leghatásosabb módszere a felszíni kétszeres perzselés. Ehhez megfelelő eszközök: háti lángszóró, benzinlámpa, disznóperzselő stb. Ha ilyen eszköz nem áll rendelkezésre, a védekezést négyzetméterenként 1 liter 10%-os kuszkután-, vagy 1 liter 18%-os vasgálio, vagy 1 liter 2%-os Novenda- (sárgaméreg) oldattal permetezve kell végezni, tehát kuszkutánból 1 liter vízben 10 dkg-ot, vasgálicból 18 dkg-ot, sárgaméregből 2 dkg-ot kell oldani. Alkalmazható még az arankás foltoknak 20—30 cm vastagságú, homokkal kevert árpatörekkel történő letakarása. Ezt 5—6 hétig kell a foltokon hagyni, majd az aranka kipusztulása után a törek a táblán elteríthető. Ezeknek a módszereknek előnye az, hogy a hereféle az arankairtás során nem pusztul ki és újrahajt. Abban az esetben, ha az aranka már magot érlelt, a fertőzött foltokat le kell kaszálni, a foltokat vastag szalmaréteggel kell kiégetni. Az így kiégetett foltokat tavasszal újra kell vetni. 5. Az arankairtás kötelező végrehajtásának hatósági ellenőrzéséért és a rendelet megszegőinek felelősségrevonásáért a megyei és járási tanács mezőgazdasági osztályok vezetőit, a megyei növényvédő állomás igazgatóját, a községekben a mezőgazdasági felügyelőket teszem felelőssé. 6. Az arankairtás szakszerű végrehajtása érdekében széleskörű propagandát kell kifejteni. 7. A mezőgazdasági szakigazgatási szervek és a Mezőgazdasági Magtermeltető és Ellátó Vállalat helyi szervei hassanak oda, hogy a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők lucerna és vöröshere magtermésüket szerződés utján adják be központi készletbe, ahonnan saját szükségletükre elegendő fémzárolt, tiszta vetőmag-visszatérítést kaphatnak. Az eljáró szervek hívják fel a figyelmet arra is, hogj ha a termelő a kitűzött határidőig az arankairtást nen hajtja végre — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik —, szabálysértést követ el és a növényvédelemről szóló 1956. évi 9. sz. tvr.* 13. § (1) bek. a) pontja alapján 1000 forintig terjedhető Pén^ bírsággal sújtható. Bűntettet követ el és az Í956. evi 9. sz. tvr. 12. § b) pontja alapján egy évig terjedhető börtönnel kell büntetni azt a termelőt, aki az arankafertőzés miatt zárlat alá helyezett területről származó arankával fertőzött növényt, növényrészt, vagy növényi terméket belföldön forgalomba hoz, vagy szaporítóanyagként felhasznál. Dögei Imre s. k. földművelésügyi miniszter. * A törvényerejű rendeletet a Tanácsok Közlönye 1956. évi 30. száma közli. Vegyes rendelkezések A dolgozó nőt a szülési szabadság eltelte után csak munkavégzés esetén illeti meg munkabér. A népgazdaság átszervezéséről szóló rendelkezések vég~ j rehajtásával kapcsolatos kérdések szabályozásáról megjelent 3/1957. (I. 13.) P. M. számú rendelet 4. § (2) bekezdése úgy rendelkezett, hogy ha a vállalat megszűnik, a terhes nő, illetve a szoptató nő a szoptatási idő első hat hónapjának elteltéig a jogutód vállalat vezetőjénél, ha jogutód nincs, a lakhelye szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottságánál köteles szolgálatra jelentkezni. Ezzel kapcsolatban több végrehajtó bizottság részéről felmerült az a kérdés, hogy kötelesek-e munkabért fizetni az olyan dolgozó nő részére, akik a szülési sza->. \ badság eltelte után a kijelölt munkakörben nem doh goznak, illetve munkavégzés céljából nem is jelent- ' keztek? A munkaviszonynak felmondás útján történő megszüntetésével szembeni védelem mellett a terhes, illetve szülő nőt a M-t. 97. §-ának rendelkezése alapján a szülés előtt és a szülés után (vagy összevontan a szülést követően) összesen tizenkét heti (ú. n. szülési) szabadság illeti meg, amely rendellenes szülés esetén négy héttel meghoszszabbítható. A szülési szabadság eltelte után pedig, h& a gyermek szoptatását másképpen (bölcsödében vagy Lakáson) nem lehet biztosítani, a munkáltató vállalat — ct dolgozó nő kérelmére — a szoptatás hatodik hónapjának végéig fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni; Mindebből következik, hogy a dolgozó nő a szülési szabadság elteltével — a hat havi felmondási tilalom lejárta előtt — vagy fizetésnélküli szabadságot kér, vagy munkavégzés céljából jelentkezni, illetve munkát végezni köteles. Munkavégzés nélkül munkabérre nem jogosult, sőt az új munkáltatóként kijelölt tanács végrehajtó bizottsága a munkaviszonyt megszüntetheti fegyelmi határozattal, illetve úgy tekintheti a dolgozó nőt, mint aki munkaviszonyát saját elhatározásából megszüntette. Munkaügyi Minisztérium. Szerkeszti: Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága. Budapest, V., Kossuth Lajos-tér 3. — Telefon: 121-598. Kiadja: Magyar Közlöny Lapkiadó Vállalat. Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky út 78. III. em. 14. Terjeszti: Posta Központi Hírlap iroda ü V. Budapest, V., József nádor-tér 1. - Telefon: 180—850. Egyes példányok ára: 1.60 forint. Havi előfizetési ár: 7.— forint. Csekkszámlaszám: 61.066. 4G07/3 — Zrínyi Nyomda, Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky út 78. - Felelős: Roi^r T,