Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 43. szám

424 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 43. szám. költözhető, részére megfelelő lakást kell biztosí­tani. (5) Ha csereingatlan nem áll rendelkezésre és a kisajátított lakóház (lakás) helyett a kisajátító ál­tal újonnan épített lakóház (lakás) sem adható kártalanításul, a kisajátítást szenvedőnek megfe­lelő lakást kell biztosítani és részére a kisajátított ingatlan értékének megfelelő készpénzkártalaní­tást kell fizetni Ebben az esetben, valamint a (4) bekezdésben említett esetben a kisajátított lakó­ház (lakás) helyett a kisajátító által újonnan épí­tett lakóházzal (lakással) a községi tanács végre­hajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve rendelkezik. (6) A kisajátított ingatlanban lakó bérlők elhe­lyezésére az 56/1955. (VIII. 31.) M. T. számú ren­delet* 23. §-ában foglalt rendelkezések az irány­adók. (7) Ha a kisajátított lakóházra vagy gazdasági épületre a kisajátítónak nincs szüksége és az épü­let lebontásra kerül, a kisajátítást szenvedő a bon­tási anyagot elszállíthatja. Ilyenkor a bontási anyagnak az Országos Tervhivatal 105.600/1951. (IV. 24.) O. T. számú rendelete és a 600.210/1051. (Tg. É. 103.) O. T.—A. H. számú utasítása alapján számított értékét a megállapított kártalanítási ösz­szegből le kell venni. Kártalanítás mezőgazdasági ingatlanok kisajátítása esetében. 5. §. A kisajátított ingatlan mezőgazdasági jellegének elbírálásánál a tényleges művelési ágat kell figye­lembe venni. 6. §. Csereingatlannal történő kártalanítás esetében a kisajátítást szenvedőt azonos értékű és lehetőleg azonos művelési ágú mezőgazdasági ingatlannal kell kártalanítani. Az esetleges értékkülönbözetet nagyobb terület cserébe adásával is ki lehet egyen­líteni. 7. §• (1) Ha csereingatlan nem áll rendelkezésre, a kisajátítást szenvedő részére járó kártalanítás mér­tékének megállapításánál irányárként a kisajátí­tott mezőgazdasági ingatlan kataszteri tiszta jöve­delme 150—300-szoros szorzatának megfelelő fo­rintösszeget kell figyelembe venni, az ingatlan jö­vedelmezőségétől, fekvésétől, stb. függően. Ha azonban az így kiszámított összeg az ingatlannak a helyi körülmények figyelembevételével megál­lapítható értékét meghaladja, a helyi viszonyoknak megfelelő értéket kell kártalanításul megállapí­tani. * A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1955. évi 54. száma közli. (2) Juttatott mezőgazdasági ingatlan kisajátítá-s sakor — ha csereingatlan nem áll rendelkezésre — a kisajátítást szenvedő részére az (1) bekezdésben meghatározott forintösszeget kell kártalanításul ki­űzetni. A kártalanítási árból le kell vonni a kisa­játított ingatlan teljes megváltási árának még ki nem egyenlített részét, kivéve, ha a fizetési köte-> lezettség szünetel [3. §. (4) bekezdés]. (3) Ha a kisajátított mezőgazdasági ingatlanon j olyan beruházást eszközöltek, amely annak értékét jelentősen emeli (talajjavítás, öntözéses berendezés létesítése stb.), a kisajátító a beruházásnak a ki-* sajátítás időpontjában fennálló értékét is megtéri-* : teni köteles. Kártalanítás házhely és egyéb be nem épített belterületi ingatlan kisajátítása esetében. 8. §. (1) Házhely és belterületen lévő egyéb be nem épített ingatlan kisajátítása esetén — ha cseréin-* gatlan nem áll rendelkezésre — a jelen rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében említett használati ér­ték kiszámításához négyszögölenként az alábbi irányárakat kell figyelembe venni: községekben 6—15 forintot, járási székhelyeken 10—30 forintot, városokban 15—50 forintot, megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban 15—75 forintot, a fővárosban — az építési övezettől függően — 15—200 forintot, gyógy- és üdülőhelyekké nyilvánított helységekben 6—50 forintot. Ha azonban az így kiszámított összeg az ingató lannak a helyi körülmények figyelembevételével megállapítható értékét meghaladja, a helyi viszo-* nyoknak megfelelő értéket kell kártalanításul megállapítani. (2) Ha az (1) bekezdésben említett ingatlan több csoportba is sorolható, akkor a kártalanítást a magasabb csoportra megállapított irányárak alap­ján kell kiszámítani. (Pl. a siófoki házhelyeket nem járási székhelyi ingatlanként, hanem üdülő-* helyi ingatlanként kell figyelembe venni.) (3) Ha a kisajátított üres belterületi ingatlan nagysága a helyben szokásos beépített házhely nagyságát meghaladja és az ingatlan állandóan mezőgazdasági müvelés alatt áll, a szokásos ház­helynagyságot meghaladó területre nézve az (1) bekezdésben megjelölt irányárak alsó értékhatár rait kell a kártalanítás alapjául venni. (4) Juttatott házhely kisajátításakor — ha cserei ingatlan nem áll rendelkezésre — a kisajátítást szenvedő részére az (1) bekezdésben meghatáro­zott forintösszegek alapján kell a kártalanítást megállapítani. A kártalanítási árból le kell vonni a kisajátított ingatlan teljes megváltási árának még ki nem egyenlített részét, kivéve, ha a fize-* tési kötelezettség szünetel [3. §. (4) bekezdés].

Next

/
Thumbnails
Contents