Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 42. szám

42. szám. TANÁCSOK KÖZT ÖNYE 419 tek a gyakorlati oktatás lehetőségeit figyelembe véve (munkahely, szerszám, szakoktató stb.) minél nagyobb számban vegyenek fel ipari tanulókat. 3. A 6S1/IV/3—1957. Kip. M. számú körlevél alapján a helyi ipar egész területén jelenleg is lehet ipari tanuló szerződést kötni. Ezeknek a tanulóknak az illetékes i03ri tanuló iskolába be kell iratkozniok, de csak az 1957,58. fanévben kell iskolába járniok. 4. A megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács vb. irányítása alá tartozó egyéb helyi ipari (kommunális, élelmezési, építési) vállalatok is vehetőek fel profiljuknak megfelelően ipari tanulót. Az ipari tanulok felvétele ügyében az ilyen vállalatok tekintetében ís a tanács vb. ipari osztálya intézkedjék. Ezek az ipari tanulók is a helyi ipari tanuló iskolába iratkoznak be. Ugyanez vonatkozik a tsz-ekre, állami gazdaságokra és gépállomásokra is. 5. A megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanác3 vb. ipari osztálya 1957. június 17-ig írásban hívja fel az összes tanácsi, kommunális stb. vállalatokat annak közlésére, hogy az 1958-as tanévre szakmánkint hány I. éves ipavi tanuló beiskolázását tervezik. A vállalatok jelentésüket a megyei (megyei iogú városi, fővárosi) tanács vb. ipari Osztályainak 1957. június 22-ig kötelesek eljuttatni. Azok a helyi jellegű vállalatok, amelyek nem a tanács vb. ipari osztálya irányítása alá tartoznak, jelentésük egy példányát a felügyeletet gyakorló szervnek küldjék el. A megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács vb. ipari osztálya az összes vállalatoktól beérkezett igényeket szakma és nem szerinti bontásban (érettségizetteket külön) összesitse és az összesítés egy példánvát a Könynyűipsri Minisztérium Helyi Ipari Főosztályának tájékoztatás végett 1957. június 30-ig küldje el. 6. A megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács vb. ipari osztálya — az eredményesebb munka érdekében — a beiskolázás megszervezésébe az illetékes iskola igazgatóját, vagy helyettesét is vonja be. II. Az ipari tanulók jelentkezésének rendje. 1. A tanulók jelentkezese a vállalatnál; illetőleg a szövetkezetnél történik az általános iskola (érettségizettek esetében a középiskola) által kitöltött „Jelentkezési lap'-pal. Azok, akik régebben végezték e! az iskolát, „Jelentkezési lap'' nélkül is beadhatják kérelmüket. 2. A tanulók kiválasztását a vállalatok, szövetkezetek végzik. Amennyiben egy-egy szakmában sok a jelentkező, felvételi bizottságot lehet szervezni. A felvételi bizottság tagjai: a) a vállalat, illetve szövetkezet képviselője; b) az illetékes helyi ipari tanulóiskola képviselője; c) a területi KISZ (vagy szakszervezet) képviselője. 3. A jelentkezési lap, illetve az egyéni kérelem beérkezése után a vállalatnak, szövetkezetnek vagy a létrehozott felvételi bizottságnak egy héten belül el kell döntenie, hogy a jelentkező — felvétel szempontjából — számításba jöhet-e. Ha nem. a tanulót megfelelő indokkal haladéktalanul értesíteni kell és iratait vissza kell küldeni. A felvételi bizottság a várható lemorzsolódásra való tekintettel 5—10°,0-kal több tanulót vegyen fel. 4. A tanulókat az alábbi szempontok figyelembevételével kell kiválasztani: a) A felvételnél elsősorban a vállalat, szövetkezet dolgozóinak gyermekét kell előnyben részesíteni. b) Előnyben kell részesíteni a városi fiatalokat. Falusi jelentkezőket csak akkor lehet felvenni, ha a várasból megfelelő jelentkező nincs. (A falusi fiatalok elhelyezkedését elsőserbrn a mezőgazdaságban, tsz-ekben. állami gazdaságokban, gjpáJlomasok^n stb. kell biztosban-.) ci Előnyben ki 11 részesíteni az érettségizetteket. A műszerész, Órás, rádiószerelő, kozmetikus, fogtechnikus, fényképész szakmákban elsősorban érettségizetteket lehet felvenni. d) Segítsége; kell nyújtani, hogy az állami gondozottak megfelelő szakmában kerüljenek szerződtetésre. c) Nem lehet felvenni ipari tanulónak azokat a fiatalokat, akik középiskolába vagy más ipari tanul•> intézetbe beiratkoztak, illetőleg valamely szakmából szakmunkás vizsgát tettek. Nem lehet továbbá felvenni azokat a fiatalokat sem, akiket valamilyen ipari tanuló intézetből (iskolából) fegyelmi úton kizártak, vagy onnan önkényesen kiléptek. 5. A vállalat, illetve szövetkezet csak az I 1956 (VII. 2-1.) V. K. G. M. s^ámú rendelet* 1. számú mellékletében felsorolt szakmákban vehet fel ipari tanulót. Ennek végrehajtását az alsófnkú szakigazgatási szervnek a tanuló szerződtetésekor ellenőriznie kell. A másodfokú szakigazgatási szerv, illetve a Kiszóv engedélyezheti az 1 1956. (Víl. 24.) V. K. G. M. számú rendelet 1. számú mellékletében felsoroltak közül olyan szakmában is a tanu'ószerződést. amelynél a ..Munkáltató" címszó alatt a vállalat, vagy szövetkezet meghatározás nem szerepel. 6. A próbaidő két hét. A szerződést a próbaidő letelte után kötik meg, a próbaidő beszámításával. 7. Próbaidőre felvett ipari tanulókat az ..Egészségügyi lap' -pal orvosi vizsgálatra kell küldeni. Az orvosi vizsgálatot Budapesten az Ipari Tanulók Egészségvédelmi Intézete (Budapest, VII.. Kertész utca 32. sz.), vidéken pedig a járási, városi SZTK rendelőintézet végzi. Az ..Egészségügyi lap" beszerezhető 40 filléres egységáron (cikkszám: 3161—4) a Nyomtatványellátó Vállalat megyei kiskereskedelmi boltjában, vagy a Nyomtatványellátó Vállalatnál (Bpest. XIII., Hegedűs Gvula utca 25. szám). III. A szerződtetés és beiskolázás rendje. 1. Az összes helyi ipari (szövetkezeti, magánkisipari stb.) ipari tanuló szerződéseket a vállalat, szövetkezet, kisiparos telephelye szerint illetékes elsőfokú szakigazgatási szervnél (járási, városi, kerületi tanácsok vb. ipari csoportja) kell megkötni. Az ipari tanuló szerződtetési űrlapokat 1957. június 20-'g a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács vb. ipari os:tálya útján megküldjük. 2. A szerződtetésnél be kell mutatni: a) születési anvakönyvi kivonatot, ille+ve an-.ennyiben a tanuló 16. életévét betöltötte, személyazonossági igazolványát; b) a legmagasabb iskolai végzettséget igazoló iskolai bizonyítványt; c) az „Egészségügyi lap"-ot; d) magánk isipari tanuló esetén a K1GSZ illetékes szervének véleményét arról, hogy a kisiparos műhelye tanulótartásra alkalmas. 3. Az ipari tanulószerződés megkötése előtt a járási, városi, kerületi tanács képviselője köteles a munkáltató, a szülő és a tanuló előtt ismertetni, hogy a szerződés milyen kötelezettségekkel, illetve jogokkal jár. 4. A tanulószerződést 3 példányban kell kiállítani. Ebből a tanuló, illetve szülője vagy gyámja, a munkáltató, s a járási (városi, kerületi) tanács kap egy-egy példányt. 5. Az ipari tanuló-szerződtetések minden területen — a magánkis.parban is — 1957. augusztus 15-én befejeződnek. * A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1956. Évi 42. sráma közli.