Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 42. szám

412 TANÁCSOK KÖZT.ONYE 42. szám. városi, stb. döntőbizottság) határoznak. A hatásköri és eljárási szabályokat a Központi Döntőbizottság elnöke állapítja meg. 13. §. Az újító bérezése. (1) Újítás esetén a teljesítménybérezés alapjául szolgáló időszükségletet oly mértékben kell csökkenteni, illetőleg a teljesítménykövetelményt oly mértékben kell megemelni, amilyen mértékben az újítással végzett munka termelékenyebb a réginél. (2) Az újító és az újítást önként átvevők részére hat naptári hónapon keresztül az újítás igénybevételével végzett munkákra kiegészítő fizetésként el kell számolni az időszükséglet csókkenéséből vagy a teljesítménykövetelmény növeléséből adódó különbséget. (3) Társszerzőség esetében az újító részére megállapított kedvezmények minden egyes társszerzőt megilletnek. 14. §. Újításokkal kapcsolatos viták. (1) A kísérletezésre, vagy megvalósításra vonatkozó szerződés megkötése után az újító és a megvalósító szerv között felmerülő viták polgári peres útra tartoznak; szerzőségi (társszerzőségi) vitáknál a 2. § (3) bekezdése szerint kell eljárni. (2) Ha az újító és a megvalósító szerv között akár a kísérletezésre, akár a megvalósításra vonatkozó szerződés megkötése előtt véleményeltérés merül fel, közös megállapodás alapján alávethetik magukat az általuk választott személy vagy bizottság döntésének, amely a felekre kötelező. Ha a felek ilyen eljárásban, illetőleg a vitás kérdést eldöntő személy (bizottság összetétele) tekintetében nem egyeznek meg, a vállalat (állami szerv) az újítást gyakorlatba nem veheti, illetőleg a kísérletezést meg nem kezdheti. Ha azonban a véleményeltérés a munkaköri kötelesség kérdésében merül fel, a javaslatot gyakorlatba lehet venni, de a megvalósító szerv a véleményeltérés felmerülésétől számított 15 napon belül a felettes szervhez köteles fordulni a munkaköri kötelesség tisztázása céljából. E rendelkezés nem érinti az újítónak azt a jogát, hogy ebben a kérdésben ő is a felettes szervhez fordulhasson. (3) A megvalósításra vonatkozó szerződés hiányában fontos népgazdasági érdekből az illetékes miniszter elrendelheti az újítás igénybevételét. Ilyen igénybevétel birtokában a vállalat (állami szerv) jogosult az újítást gyakorlatba venni. A megfelelő ellenérték megállapítását a megvalósító szervnek az igénybevételtől számított 15 napon belül a bíróságtól keresettel kell kérnie. E rendelkezés nem érinti az újítónak azt a jogát, hogy az ellenérték megállapítása kérdésében ő is a bírósághoz fordulhasson. (4) Ha az újító és a megvalósító szerv között a megvalósításra vonatkozóan szerződés nem jött létre, de a megvalósító szerv később a javaslat tárgyát — igénybevételre vonatkozó döntés nélkül — gyakorlatba veszi, az újító részére a jelen rendeletben megállapított keretek között az általa eredetileg kért díjat meg kell fizetni. 15. §. Társadalmi ellenőrzés. Az újítási ügyek intézésének társadalmi ellenőrzését a szakszervezetek irányítják; az ellenőrzés során az újítási ügyek iratait megtekinthetik és a szükséges felvilágosítások megadását kérhetik* 16. §. Kísérletezési és megvalósítási költségek. i (1) Az újítási javaslatok kísérletezésével és meg-* valósításával kapcsolatos költségeket (munkabér stb.) a vállalatok termelési költségként számol-? hatják el. Ha e költségek a tárgynegyedéven belül nem térülnek meg, a népgazdasági eredmény je-* lentkezésének arányában, elszámolásuknál a nap-» tári évtől függetlenül, legfeljebb négy negyedévre történő időbeli elhatárolást lehet alkalmazni. Ha azonban a költségek a vállalat éves termelési költségének 1%-át meghaladják, az időbeli elharj tárolás nyolc negyedévre is terjedhet. (2) Az újításokkal kapcsolatos beruházási jel-* legű költségek mindazokból a forrásokból fedez-; hetők, melyek a beruházások megvalósítására szolgálnak (beruházási hitel, vállalatfejlesztési alap, önköltségcsökkentéssel kapcsolatos bank-* hitel, stb.). (3) Ha a javaslat népgazdasági eredménye egészben vagy részben nem a megvalósító válla-? latnál (állami szervnél) jelentkezik, az érdekelt vállalatok (állami szervek) a megvalósítással kap-* csolatos költségeket és a népgazdasági eredményt megállapodásuk alapján egymás között megoszt-* hatják. Megállapodás hiányában az illetékes döntőbizottság határoz. (4) Az újítási javaslat kísérletezésére és meg-* valósítására történő bérjellegű kifizetések a bér-* alapellenőrzés szempontjából nem tartoznak a béralap keretébe és nem esnek a túlórázást kor-? látozó munkaügyi jogszabályok rendelkezéseinek hatálya alá. (5) Az újító részére meg kell téríteni azokat a költségeit és munkadíját (felhasználható kísérleti .darab, felhasználható műhelyrajz, stb.), amelyek javaslalának kidolgozásával kapcsolatban merül-? tek fel, feltéve, hogy ezek a vállalat (állami szerv) kísérleti, illetőleg megvalósítási költségeit csök-? kentik. A térítés kérdésében vita esetén az újító a bírósághoz fordulhat. A kísérletezésre, illetőleg megvalósításra vonatkozó szerződés alapján vég-? zett munka ellenértékét is meg kell téríteni. Ha a javaslattevőt munkaviszony alapján végzett munkája alól meghatározott időre felmentik, re-? szére a Munka Törvénykönyve Végrehajtási Utasításának 140. §-a szerinti átlagkereset jár; más esetben (pl. rendes munkaidőn túl) munkájáért a szerződés szerinti külön díjazás illeti meg.