Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 40. szám

40. szám, TANÁCSOK KÖZLÖNYE 393 A pénzügyminiszter és az Országos Arhivatal elnöke 157/1957. (P. K. 28.) P. M. számú együttes utasítása az építőipari kisiparosok által végzett építési munkák anyagárkülönbözetének átmeneti rendezéséről és folyósításáról. A magánkisipar fejlesztéséről szóló 1.014/1957. (I. 26.) Kcrm. számú határozat* végrehajtásáig az építőipari kis­iparosoknak az 1/1955. (XII. 4.) ÉM—ÁH számú rendelet** előírásai szerint kell az építési munkák ellenértékét elszámolniok. Ha a kisiparos az építési munkát közületi vagy társa­dalmi szervek részére végezte — kivéve a 32/1957. (Ép. Ért. 13.) ÉM számú utasítás alapján végzett helyreállítási munkákat — az 1/1955. (XII. 4.) ÉM—ÁH számú rendelet 2. §-ában foglalt előírások szerint az anyagköltségeket termelői áron kell elszámolnia. A termelői és a fogyasztói anyagár közötti különbözet (a továbbiakban: anyagár­különbözet) elszámolásával kapcsolatban — az 1.014/1957. (I. 26.) Korm. számú határozat rendelkezéseinek végre­hajtásáig — a kisiparosoknak és az építtetőknek a követ­kezők szerint kell eljárniuk: 1. A helyreállítási munkáknál az anyagárkülönbözetet a kisiparos a 32,1957. (Ép. Ért. 13.) ÉM számú miniszteri utasítás szerint számolhatja el. 2. A Házkezelési Igazgatóságok, az ingatlankezelő vál­lalatok és a községgazdálkodási vállalatok kezelésében lévő lakó- és egyéb épületek azon javítási munkálatainál, amelyekre az 5.156/1/1957. (T. K. 19.) Korm. számú uta­sítás vonatkozik, a kisiparos az anyagárkülönbözetet el­számolhatja. A munkák vállalatba adása továbbra is a 2.182/1956. (X. 20.) számú minisztertanácsi határozat ren­delkezéseinek megfelelően történhetik. Az anyagárkülön­bözetet a Magyar Beruházási Bank külön számla terhére téríti meg, ha a vállalaíbaadás az idézett minisztertanácsi határozat alapján szabályszerűen történt. Ellenkező eset­ben az anyagárkülönbözetet a megrendelőnek rendeltetés­szerű saját eszközeiből kell kifizetnie. 3. A jelen utasítás 1—2. pontjában szereplő építési munkák kivételével a kisiparos a közületi építtetővel szemben az anyagárkülönbözetet — további intézkedésig — csak a 4. pontban foglalt rendelkezések szerint szá­molhatja el. 4. Ka a kisiparos 1957. január 1-től a jelen utasítás megjelenésének napjáig közületek részére építési munkát végzett és részére az építtető az anyagárkülönbözetet folyósította, a kifizetett anyagárkülönbözetet a kisiparos­nak nem kell visszatérítenie. Ha a kisiparos a közületi építtető részére az anyag­árkülönbözetet felszámította, vagy árkülönbözeti igényét az építtetőnél írásban bejelentette, a megrendelő a jelen pont keretébe vonható munkáknál az anyagárkülönbö­zetet — rendeltetésszerű saját eszközei terhére — a kis­iparos részére utólag megtérítheti. 5. Az anyagárkülönbözetet a kisiparosnak az Építésügyi Minisztérium által jóváhagyott „anyagárkülönbözeti mu­tatók" alapján kell előirányoznia és elszámolnia. 6. A kisiparos által végzett építési munkák költségveté­sében az anyagárkülönbözetet külön kell előirányozni és azt az elvégzett munkáról készített számlában — a költ­ségvetés szerint — ki kell mutatni. Csikós-Nagy Béla s. k., Antos István s. k., az Országos Arhivatal pénzügyminiszter, elnöke. * A határozatot a Tanácsok Közlönye ez évi 5. száma közli. ** A rendelet a Tanácsok Közlönye 1955. évi 72. szá­mában jelent meg. A pénzügyminiszter 158/1857. (P. K. 28.) P. M. számú utasítása az Országos Takarékpénztárnak egyes lakásépítkezésekkel kapcsolatos jogköréről. 1. §. Mindazokra a lakásépítkezésekre nézve, amelyeknek hitelfedezetét az Országos Takarékpénztár kezeli, a pénz­ügyi lebonyolítás és a bankszerű ellenőrzés feladatát az Országos Takarékpénztár látja el. 2. §. Az 1. §-ban meghatározott feladatok ellátására az Országos Takarékpénztárt ugyanaz a jogkör illeti meg, mint amilyen jogkörben a Magyar Beruházási Bank jár el az általa finanszírozott építkezések tekintetében. 3. §. A jelen utasítás 1957. június 15-én lép hatályba. Vég­rehajtásának részletes szabályait a Pénzügyminisztérium Takarékpénztári Főigazgatósága állapítja meg. Antos István s. k., pénzügyminiszteri Az Országos Arhivatal elnökének 9/1957. (Asz. 21.) A. H. számú utasítása a magánkisipar termékeinek az állami és szövetkezeti kereskedelemben alkalmazható fogyasztói áráról. A 10/1957. (II. 24.) Korm. számú rendelet 3. §-ában fog-t lalt felhatalmazás alapján az állami kereskedelmi szer­veket — a belkereskedelmi miniszterrel egyetértésben — az alábbiak szerint utasítom: 1. §• (1) Az állami és szövetkezeti kereskedelem a magánt kisipar és a háziipar által előállított termékeket változat­lanul az Egységes Termék- és Árjegyzékben, azok pótfü-i zeteiben és kiegészítéseiben foglalt fogyasztói árakon kö­teles forgalomba hozni akkor, ha a termék minősége és kivitele az Árjegyzékben meghatározott termékkel meg­egyezik. (2) Ilyen esetekben az állami és szövetkezeti kereske-s delem legfeljebb a kereskedelmi haszonkulccsal csökken­tett fogyasztói ár mértékének megfelelő átvételi (bruttó termelői) árat fizethet a termelőnek. 2 §. A magánkisipari és háziipari árak szabályozásáról szóló 27/1957. (V. 18.) Korm. számú rendelet 3. § (3) bekezdésében foglaltak szerint az állami és szövetkezeti kereskedelem-* ben akkor lehet az árat megállapítani, ha a magánkisipa-* ros (háziiparos) által szállított termék az Egységes Ter­mék- és Árjegyzékben meghatározott terméktől minőség-* ben és kivitelben eltér.

Next

/
Thumbnails
Contents