Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 38. szám

374 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 38. szám. iratot. Az okiratban meg kell nevezni azokat a hozzátartozókat, akikre a honosítás hatálya kiterjed. III. FEJEZET. A magyar állampolgárság elvesztése elbocsátás útján. 12. §. (1) Kérelmére elbocsátható a magyar állampolgárság kötelékéből az, a) aki adóval, vagy egyéb köztartozással hátralékban nincs és b) aki ellen büntetőeljárás nincs folyamatban, illetőleg nem áll büntető ítélet hatálya alatt, továbbá cj aki igazolja külföldi állampolgárságát, illetőleg a külföldi állampolgárság megszerzésének valószínűségét. (2) A cselekvőképtelen, vagy korlátoltan cselekvőképes személy helyett — a gyámhatóság hozzájárulásával — törvényes képviselői terjesztik elő az elbocsátás iránti kérelmet. Az elbocsátást kérő korlátoltan cselekvőképes személyt elbocsátása ügyében személyesen meg kell hallgatni, kivéve, ha külföldön lakik. A kiskorú elbocsátása iránti kérelem ügyében — ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs — meg kell hallgatni azt a szülőt is, akinek szülői felügyelete azért szünetel, mert a gyermek a különélő másik szülő gondviselése vagy intézeti gyámság alatt áll (1952. évi IV. törvény 92. § c) pont). 13. §. (1) Az elbocsátási kérelem elbírálásánál különös méltánylást érdemlő körülménynek kell tekinteni aj a kérelmezőnek külföldi állampolgárral kötött házasságát, ha külföldön él, vagy külföldön szándékozik élni, vagy b) hogy az elbocsátást kérő kiskorú egyik szülője külföldi állampolgár és a gyermeket külföldön nevelik, vagy cj hogy az elbocsátást kérő kiskorút nem magyar állampolgár örökbefogadta s a gyermeket külföldön nevelik, vagy d) hogy a kérelmező magyar állampolgárságát házasságkötés útján szerezte meg és házassága megszűnt. (2) Az e szakasz alapján való elbocsátásnak nem előfeltétele a külföldi állampolgárság igazolása, illetőleg megszerzésének valószínűsítése [12. § (1) bekezdés c) pont]. 14. §. (1) Az elbocsátás hatálya csak a kérelmezőre terjed ki. (2) Az elbocsátásról a Népköztársaság Elnöki Tanácsa okiratot állít ki. Az állampolgárság az okirat keltének napjával szűnik meg. IV. FEJEZET. A magyar állampolgárság elvesztése megfosztás útján. 15. §. Megfosztható magyar állampolgárságától az, aki külföldön tartózkodik és aj súlyosan vétett az állampolgársági hűség el-* len, vagy b) súlyos bűncselekmény miatt magyar vagy külföldi bíróság jogerősen elítélte. 16. §. (1) A megfosztás hatálya nem terjed ki a házastársra és a gyermekre, kivéve, ha ezek külföldön tartózkodnak és a határozat erről külön rendelkezik. (2) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa elrendelheti az állampolgárságától megfosztott személy vagyonának egészben vagy részben való elkobzását is. (3) A megfosztás a határozat kehének napjával válik hatályossá. (4) A Népköztársaság Elnöki Tanácsának a megfosztásról szóló határozatát a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. V. FEJEZET. Eljárási alapelvek. Hatáskör és illetékesség. 17. §. (1) A magyar állampolgárságnak honosítással, illetőleg visszahonosítással való megadása, valamint elbocsátással vagy megfosztással való megszüntetése a Népköztársaság Elnöki Tanácsán nak hatáskörébe tartozik. (2) A honosításra, visszahonosításra, elbocsátásra, valamint megfosztásra irányuló javaslatom kat a belügyminiszter terjeszti a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé. A tizenhetedik életévét betöl-* tött férfi elbocsátására irányuló javaslathoz — annak az évnek a végéig, amelyben az ötvenedik életévét betölti — a honvédelmi miniszter hozzá-? járulása is szükséges. 18. §. (1) Olyan bizonyítvány kiállítása, amely a magyar állampolgárság fennállását, elvesztését vagy azt tanúsítja, hogy az abban megnevezett