Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 38. szám

374 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 38. szám. iratot. Az okiratban meg kell nevezni azokat a hozzátartozókat, akikre a honosítás hatálya ki­terjed. III. FEJEZET. A magyar állampolgárság elvesztése elbocsátás útján. 12. §. (1) Kérelmére elbocsátható a magyar ál­lampolgárság kötelékéből az, a) aki adóval, vagy egyéb köztartozással hátra­lékban nincs és b) aki ellen büntetőeljárás nincs folyamatban, illetőleg nem áll büntető ítélet hatálya alatt, to­vábbá cj aki igazolja külföldi állampolgárságát, ille­tőleg a külföldi állampolgárság megszerzésének valószínűségét. (2) A cselekvőképtelen, vagy korlátoltan cse­lekvőképes személy helyett — a gyámhatóság hozzájárulásával — törvényes képviselői terjesz­tik elő az elbocsátás iránti kérelmet. Az elbocsá­tást kérő korlátoltan cselekvőképes személyt el­bocsátása ügyében személyesen meg kell hall­gatni, kivéve, ha külföldön lakik. A kiskorú elbo­csátása iránti kérelem ügyében — ha ennek elhá­ríthatatlan akadálya nincs — meg kell hallgatni azt a szülőt is, akinek szülői felügyelete azért szünetel, mert a gyermek a különélő másik szülő gondviselése vagy intézeti gyámság alatt áll (1952. évi IV. törvény 92. § c) pont). 13. §. (1) Az elbocsátási kérelem elbírálásánál különös méltánylást érdemlő körülménynek kell tekinteni aj a kérelmezőnek külföldi állampolgárral kö­tött házasságát, ha külföldön él, vagy külföldön szándékozik élni, vagy b) hogy az elbocsátást kérő kiskorú egyik szü­lője külföldi állampolgár és a gyermeket külföl­dön nevelik, vagy cj hogy az elbocsátást kérő kiskorút nem ma­gyar állampolgár örökbefogadta s a gyermeket külföldön nevelik, vagy d) hogy a kérelmező magyar állampolgárságát házasságkötés útján szerezte meg és házassága megszűnt. (2) Az e szakasz alapján való elbocsátásnak nem előfeltétele a külföldi állampolgárság igazo­lása, illetőleg megszerzésének valószínűsítése [12. § (1) bekezdés c) pont]. 14. §. (1) Az elbocsátás hatálya csak a kérel­mezőre terjed ki. (2) Az elbocsátásról a Népköztársaság Elnöki Tanácsa okiratot állít ki. Az állampolgárság az okirat keltének napjával szűnik meg. IV. FEJEZET. A magyar állampolgárság elvesztése megfosztás útján. 15. §. Megfosztható magyar állampolgárságától az, aki külföldön tartózkodik és aj súlyosan vétett az állampolgársági hűség el-* len, vagy b) súlyos bűncselekmény miatt magyar vagy külföldi bíróság jogerősen elítélte. 16. §. (1) A megfosztás hatálya nem terjed ki a házastársra és a gyermekre, kivéve, ha ezek külföldön tartózkodnak és a határozat erről külön rendelkezik. (2) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa elrendel­heti az állampolgárságától megfosztott személy vagyonának egészben vagy részben való elkobzá­sát is. (3) A megfosztás a határozat kehének napjával válik hatályossá. (4) A Népköztársaság Elnöki Tanácsának a megfosztásról szóló határozatát a Magyar Köz­lönyben közzé kell tenni. V. FEJEZET. Eljárási alapelvek. Hatáskör és illetékesség. 17. §. (1) A magyar állampolgárságnak honosí­tással, illetőleg visszahonosítással való megadása, valamint elbocsátással vagy megfosztással való megszüntetése a Népköztársaság Elnöki Tanácsán nak hatáskörébe tartozik. (2) A honosításra, visszahonosításra, elbocsá­tásra, valamint megfosztásra irányuló javaslatom kat a belügyminiszter terjeszti a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé. A tizenhetedik életévét betöl-* tött férfi elbocsátására irányuló javaslathoz — annak az évnek a végéig, amelyben az ötvenedik életévét betölti — a honvédelmi miniszter hozzá-? járulása is szükséges. 18. §. (1) Olyan bizonyítvány kiállítása, amely a magyar állampolgárság fennállását, elvesztését vagy azt tanúsítja, hogy az abban megnevezett

Next

/
Thumbnails
Contents