Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 37. szám

356 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 37. szám. A lemondást a R. 32. § (2) bekezdése értelmében a lakásügyi hatóság tudomásul venni köteles, ha az érintett személlyel szemben kizáró okok nem állanak fenn. A bérlővel nem együttlakó személy javára történő lemondással kapcsolatban a gyakorlatban több vitás kérdés merüli lei. így: 1 Amennyiben az a hozzátartozó, akinek javára a bérlő a bérleli jogviszonyról lemondott, saját lakással rendelkezett, mi legyen ennek a lakásnak a sorsa? A kérdés megoldásánál az 1/1954. (I. 9.) B. M. sz. rendelet 18. § (2) bekezdéséből kell kiindulni, melynek értelmében az ország területén egy személynek csak egy állandó lakésa lehet. A 15 1957. (III. 7.) Korm. sz. rendelet 56. §-ából kitűnik, hogy a végleges kijelentkezés napján a lakás megüresedik. A két jogszabályi rendelkezés egybevetéséből következik, hogy egy személy csak egy lakásban létesíthet bérleti jogviszonyt, mégpedig abban, amelyben állandóan be van jelentve. (Ez alól kivétel a személyi tulajdonban lévő. szabad rendelkezésű lakás.) Minthogy ezek szerint két állandó bejelentett lakással és két bérleti jogviszonnyal senki sem rendelkezhet, lemondás esetén a kedvezményezett hozzátartozó az addigi lakását az azzal rendelkező szerv, vagy szemé'.y (lakásügyi hatóság, szolgálatadó szerv, személyi tulajdonos) rendelkezésére köteles bocsátani. A lakásügyi hatóság akkor jár el helyesen, ha ez utóbbi lakás sorsát még a lemondás tudomásulvétele Hőtt tisztázza. Amennyiben ez bármely okból elmaradt es a hozzátartozó az előző lakását is megtartotta, akkor a lakásügyi hatóság az egyik lakást — általában a hozzátartozó előző lakását — igénybevenni jogosult, feltéve, ha erre a R. egyéb rendelkezései is lehetőséget adnak. Ha az a hozzátartozó, akinek a javára a bérlő a bérleti iogviszonyról lemondott, saját lakással nem rendelkezett, hanem más lakásában lakott családtagként, vagy albérlőként, akkor a lakásügyi hatóság — kizáró ok hiányában — a lemondást tudomásul venni köteles, és a hozzátartozó előző lakása tekintetében intézkedéseket csak akkor tehet, ha a hozzátartozó elköltözése folytán a lakásb?n igénybevehető lakrész maradt 2. Lemondhat-e a bérlő a bérleti jogviszonyról szülei egvike javára? T-"rnek törvényes akadálya nincsen. Ha a szülők más lakésban albérlőként vagy családtagként laktak, akkor a lakásügyi hatóságnak legfeljebb akkor nyílik intézkedésre a^rrlma. ha az egyik szülő elköltözése folytán valamely lakrész igénybevételére nyílik lehetőség. Ha azonban a szülőknek saját lakásuk volt. akkor ezt az 1 pontban részletezett okból, de azért is, mert őket a R. 12. §-a értelmében általában csak egy lakószoba illeti meg, a lakással rendelkezni jogosult szerv, vagy szemé'y rendelkezésére kell bocsátaniok. Ez alól természetesen kivételt képez az az eset, amikor a szülők nem tekirthetők egy családhoz tartozóknak (pl. törvényesen elváltak, azonban szétköltözni még nem volt módjukban). A R. a bérleti jogviszonyról való lemondást a 32. § (1) bekezdésében felsorolt hozzátartozók körében azért teszi lehetővé, hogy a dolgozóknak megkönnyítse egyes családi vonatkozású lakásproblémáik — kevesebb megkötöttség között történő — megoldását. Nem kívánja azonban általában sem a terjeszkedést, sem pedig azt elősegíteni, hogy lakás'emondás formájában öltöztetett, lényegében azonb?*i meg nem engedett ügyletek jöjjenek létre. Knnek ellenére nincs törvényes akadálya annak, hogy ar~"nnyiben az a személy, akinek a javára hozzátartozóba valamely lakás bérleti jogviszonyáról lemondott, salát lakással rendelkezett és abban nagyobb számú családtagjaival együtt zsúfoltan lakott, akkor a lakásügyi h"i,'t'ág a lemondás kötelező tudomásulvétele mellett az lakás bérlőjéül a visszahagyni szándékolt családtagok valamelyikét jelölje ki, feltéve, ha igányjogosultSr?i és rászorultsága meg van. (Pl. .,A" egyedül lakik fe'TV egyszobás lakásban. Szülei ..B" és ,.B"-né egy más5k egyszobás lakásban laknak bérlőként, de velük együtt lakik másik gyermekük, „C" is feleségével és gyermekével családtagként. „A"-t vidékre helyezik, lakását végleg el kell hagynia, ezért arról szülei javára lemond. Nincs törvényes akadálya annak, hogy a lakásügyi hatóság a lemondás tudomásulvétele mellett „B' eddigi lakását „C" és családja részére utalja ki.) Közlemény. Raktárszükséglet biztosításáról. A begyűjtés eltörlése lehetővé teszi a termékek és mezőgazdasági termények átvételének hosszabb • időre történő és ezáltal egyenletesebb ütemezését. Ez a körülmény az országos raktárszükséglet alakulását bizonyos mértékig kedvezően befolyásolja, de nem jelenti azt, hogy a felvásárló állami vállalatok és szövetkezeti szervek meglévő állandó raktáraikkal a helyi forgalmat mindenütt le tudják bonyolítani, sőt a várható jó termés miatt a burgonya, hagyma és különösen a gyümölcs raktározása terén a múlt évinél lényegesen nehezebb helyzettel kell számolnunk. Fentiek alapján a felvásárolt mezőgazdasági termények raktárszükségletének biztosításáról szóló 1--S8/1954. (T. K. 34.) M. T. E. számú és az ennek kiegészítését tartalmazó 1—92/1955. (T. K. 55.) M. T. E. számú utasításokat az 1957; 58-as gazdasági évben is alkalmazni kell azzal a módosítással, hogy a begyűjtési hivatalok megszűnése folytán az igénylőknek igényléseiket a raktár szerint illetékes községi tanács vb. véleményével ellátva közvetlenül a járási (vagy hasonló jogállású) tanács vb. igazgatási osztályához kell benyújtaniok. A most említett M. T. E. utasítások végrehajtásával kapcsolatban a tanácsi raktárgazdálkodó hatóságok részére kiadott 521/, 242/1S56. sz. ÁR'HI-körlevél rendelkezései az 1957,58-as gazdasági évre ugyancsak irányadók. A törvényesság érdekében ezúton is felhívjuk a tanácsi raktárgazdálkodó hatóságok figyelmét a 60/1955. (XIL 15.) M. T. sz. rendelet 14. § (1) bekezdésére, mely szerint minisztériumi raktározó kataszterbe vett raktárát szükségraktár céljaira csak az ÁRHI előzetes hozzájárulásával lehet igénybevenni. A 621,-183 195C. (VI. 16.) ÁRHI számú körlevélben előírt jelentéseket az 1957, 58-as gazdasági évben kiállítani és továbbítani nem kell. Áruraktározási Hivatal. A társadalmi szervek helyiségeiben működő vendéglátóipari egységek rendeltetésszerű üzemelése. A társadalmi szervek helyiségeinek és létesítményeinek vendéglátóipari ellátásáról szóló 24/1957. (T. K. 17. és K. É. 12.) Bk. M. sz. utasítása megjelenése óta egyes helyi hatóságok — az utasítás helytelen értelmezése folytán — működő vendéglátóipari egységeket kultúrotthonnak jelölnek ki és az érdekelt vendéglátóipari vállalatot az illetékes társadalmi szerv részére az utasítás szerinti 3—5%-os bér fizetésére kötelezik. Ez a gyakorlat helytelen, sérti a népgazdaság érdekeit és az állami fegyelmet. Már működő vendéglátóipari egységeiket kultúrotthonnak kijelölni nem szabad. Belkereskedelmi Minisztérium. Szerkeszti: Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága. Budapest, V.. Kossuth Lajos-tér 3. — Telefon: 121—592. Kiadja: Magyar Közlöny Lapkiadó Vállalat. Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky út 78. III. r.m. 14. Terjeszti: Posta Központi Hirlap Iroda Ü. V. Budapest, V., József nádor-tér 1. — Telefon: 180—850. Egyes példányok ára: 1.60 forint. Havi előfizetési ár: 7.— forint. Csekkszámlaszám: G1.06G. 3903 /2 — Zrínyi Nyomda, Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky út 78. — Felelős: Boigár Imre.