Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 37. szám

TANÁCSOK KÖZLÖNYE 37. szám. 2- §• A visszterhes ingatlanvagyonátruházási illeték kulcsa: a) ház- és beltelki ingatlan átruházása esetén 15 százalék; b) mezőgazdasági ingatlan átruházása esetén 20 százalék. Okirati illetékek. 3. §. Az illeték alá eső okirat [6.470—52/1950. (XII. 31.) P. M. számú rendelet 23. §], amennyiben illetékéről ettől eltérő rendelkezés nincs: a) ha az okiratot jogügyletről állították ki és a benne foglalt tárgy értéke megbecsülhető, a tárgy értéke után 2 százalék; b) más esetben 10 Ft (általános tételű okirati) illeték alá esik. 4. §• ' A vagyonátruházási illeték alá eső vagyonátruházásról vagy vagyonátszállásról kiállított okirat f— ideértve a végrendeletet is — 30 Ft illeték alá esik. Az ingatlanárverésről készült jegyzőkönyv okirati illetékét annyiszor kell leróni, ahány vevő szerezte meg az árverésre bocsátott ingatlant. Eljárási illetékek. 5. §. A bírósági végrehajtási eljárás illetéke 2 százalék, de 100 forintot meg nem haladó követelés esetében legalább 10 Ft. 100 forintot meghaladó követelés esetében legalább 20 Ft. 6. §. A házassági bontóper illetéke 600 Ft; ebből — ha előkészítő eljárásnak (Pp. 280. §) helye van — 200 forintot az előkészítő eljárást megindító beadványon, 400 forintot pedig a keresetlevélen kell leróni. Más házassági per (Pp. 276. §) 100 Ft illeték alá esik. 7. §• (1) Illetékköteles államigazgatási eljárásban benyújtott beadvány illetéke — amennyiben illetékéről ettől eltérő rendelkezés nincs — 10 Ft (általános tételű beadványi illeték). (2) Illetékköteles államigazgatási eljárásban első tokon eljárt hatóság határozata (intézkedése, rendelete) ellen intézett fellebbviteli beadvány illetéke: a) ha a fellebbviteli eljárás tárgyának értéke megbecsülhető, az érték minden megkezdett 10.000 forintja után 20 Ft; b) ha a fellebbviteli eljárás tárgyának értéke meg nem becsülhető, 30 Ft. 8. §. Állampolgárságból történt elbocsátásról szóló okirat kiadása 500 Ft illeték alá esik. 9. §. (1) A termelői borkimérési engedély illetéke 100 Ft. (2) A termelői borkimérési engedély meghoszszabbításának illetéke 50 Ft. 10. §. (1) Bíróság, más hatóság, hivatal, hivatalos személy, közintézmény vagy közjegyző által készí-« tett teljes vagy kivonatos, hitelesített vagy hite-! lesítetlen másolat —, amennyiben illetékéről eltérő rendelkezés nincs — az első oldal után 15 Ft. minden további megkezdett oldal után 5 Ft illeték alá esik. (2) Amennyiben a már egyszer hitelesített másolatra (kivonatra) csak az időközben bekövetkezett változást másolják le, a kiegészítés mint új másolat esik illeték alá. Ha a kiegészítések együtt-* véve egy oldalt nem haladnak meg, 15 Ft illeté-» ket kell leróni. (3) A már egyszer hitelesített másolatra (kivonatra) vezetett olyan záradék, amely azt bizonyítja, hogy az eredeti feljegyzésen időközben semmi változás nem történt, 15 Ft illeték alá esik. (4) A fordítás, amelynek hitelességét hatóság, hivatal, hites tolmács vagy közjegyző bizonyítja, ívenként 15 Ft illeték alá esik. Az ilyen fordítás hitelesítése után külön illeték nem jár. (5) Bíróság, más hatóság, hivatal, hivatalos sze-* mély, közintézmény vagy közjegyző által teljesített hitelesítés illetéke a magánfél által készített másolat (kivonat) vagy fordítás első oldala után 15 Ft, minden további megkezdett oldal után magyar nyelvű másolatnál (kivonatnál) 3 Ft, idegen nyelvű másolatnál (kivonatnál) 6 Ft. 11. §. (1) A telekkönyvi kivonat első oldala 30 Ft, minden további megkezdett oldala 10 Ft illeték alá esik. (2) A telekkönyvi szemle 20 Ft és ezen felül minden tíz-tíz külön sorszámmal ellátott bejegyzés után 5—5 Ft illeték alá esik. Az illeték kiszámítása szempontjából a tíznél kevesebb bejegy-1 zés is tíz bejegyzésnek számít. (3) A telekkönyvi térképmásolat illetéke 100 egységnyi vonalig 30 Ft, ezen felül minden megkezdett 10 egységnyi vonal után 5 Ft; egységnyi vonal alatt minden 5 cm-nél nem hosszabb egyenes vonalat kell érteni; az 5 cm-nél hosszabb egyenes vonalnál minden megkezdett 5 cm-nyi hosszúság számít egy egységnek; a tört vonalat annyi egységnek kell számítani, ahány egyenes vonalból tevődik össze; a szaggatott egységnyi vonal két egységnek, a pontozott vonal pedig három egységnek számit; a szelvénykeretet 100 egységnyi vonalként kell számításba venni; az egységnyi vonalakat térképlaponként külön kell összeszámlálni,